Vita az EMMI és az ITM között az innovációs járulékról

„ Egy jól működő gazdasághoz, a versenyképesség fenntartásához egészséges társadalomra van szükség, amihez hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrzésre, meg kell teremteni az ellátási formák összhangját az alapellátás erősítésével, és át kell tekinteni a gyógyítás teljesítményfinanszírozási rendszerét – mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára egy csütörtöki budapesti szakmai konferencián.

Banai Péter Benő hozzátette, természetesen a magyar gazdaság növekedése függ az uniós bővüléstől is, és az elmúlt években azonban az uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést produkált a magyar gazdaság, idén 5,2 százalékkal.

A Világgazdaság I. Innovációs fórum – gyógyszeripar és egészségipar című konferencián az államtitkár azt mondta, a versenyképesség javításában szerepet játszó foglalkoztatásban Magyarország lassan eléri a felső korlátot, ugyanakkor az 55 év feletti foglalkoztatottak tekintetében van lemaradás a szomszédos országokhoz képest. Ez részben az egészségi állapotra és a korai halálozásokra vezethető vissza – tette hozzá.

Mint mondta, nemzetközi összehasonlításban nem nevezhető magasnak a magyar GDP-arányos egészségügyi közkiadások szintje, de a dinamikáját nézve emelkedés látszik. A közkiadásokat nézve 2010-hez képest 2020-ra 740 milliárd forint a többlet, ami 60 százalékos növekedést jelent.

Kiemelte, az intézkedéseknek fókuszálni kell a lakosság egészségi állapotának javítására és növelni kell az intézményrendszer hatékonyságát is.

A kórházi tartozásállomány kapcsán érdemi változásokat kell elérni – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy makroszinten intézményi felelősség is van abban, hogy egy intézmény kifizeti-e beszállítóit.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a gazdaságstratégia és az egészségipar egyszerre kínál tudományos eredményeket, üzleti-gazdasági sikereket és életminőségben mérhető előnyöket. Ehhez jó állami szerepvállalás kell a területek pontos kijelölésével, megfelelő szabályozási és ösztönző környezet – tette hozzá.

Az innovációban eddig elért eredményekről szólva elmondta, a versenyképesség és gazdasági növekedés szempontjából kiemelkedő fontosságú innovációs mutatók alapján Magyarország a 23. az EU-országok között.

A kormány célja, hogy 2020-ig a kutatás-fejlesztési és innovációs források érjék el a GDP 1,8 százalékát, most ez a mutató 1,5 százalékot tesz ki – tette hozzá.

Lengyel Györgyi, az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa elmondta, elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, a dokumentum összhangban van a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítéséről szóló stratégiával is. A javaslat előzetes közigazgatási egyeztetésen van és megkezdődött a szakmai anyag társadalmi egyeztetése is.

A miniszteri biztos kitért arra, hogy világszerte dinamikusan fejlődik az egészségipar, amely speciális helyzetben is van, hiszen nagymértékben támogatja az egészségügyet.

Elmondta, az egészségiparból származó árbevétel globális szinten 2025-re elérheti a 2690 milliárd USD-t, azaz 786 ezer milliárd forintot, e szektor növekedési üteme 5,6 százalékra tehető, ezen belül is a gyógyszeripar, a biotechnológia és az e-egészségügy a kiemelt terület. Magyarországon az egészségipar az ipari összárbevétel 3 százalékát adja.

A stratégiában kilenc területet jelöltek meg, ezek a gyógyszeripar, az orvostechnikaieszköz-ipar, a klinikai vizsgálatok, a biotechnológiai ipar, a gyógynövényipar, a genomika, a bionika, az e-egészségügy és a gyógyturizmus.

A javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával Magyarország a régió egészségiparának formálója lehet, megőrizve az ellátásbiztonságot és növelve a versenyképességet – emelte ki a miniszteri biztos.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kifejtette azon álláspontját, hogy az egészségipari innovációval kapcsolatban az egészségügyi tárcának alapvetően más a nézete, mint az iparért felelős ITM-nek. Az Emminek olyan igényeket kell megfogalmaznia, amely „az ember és az ország jólétét” is magában foglalja. „Ez viszont egy fontos, eltérő paradigma” – tette hozzá.

Jelezte, „szomorúan és csalódottan látták”, hogy az ITM által kidolgozott stratégiához fűzött Emmi-álláspont nem jelent meg a dokumentum végleges változatában.

A klinikai vizsgálatokról szólva leszögezte, a klinikai vizsgálatok területe a törvény szerint is az egészségügyhöz tartozik. Mint mondta, szakítani kell az eddigi gyakorlattal, miszerint „egy közös zsákból döntően az ipar érdeke által diktáltan adnak ki kutatás-fejlesztési forrásokat”. Jelezte, az innovációs járulék 98 milliárdjából 40 milliárdot az egészségügy termel meg, és nem értenek egyet azzal az ITM-javaslattal, hogy a kormány helyett az innovációért felelős miniszter kezében adná a döntést ezen források elosztására és ellenőrzésére.

Az államtitkár beszélt arról is, rengeteg előrelépés történt ez e-egészségügy területén, és elkezdték az előkészületeket a következő, 2030-ig szóló egészségügyi stratégia kidolgozására.

Vereckei Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke arról beszélt, az innovatív gyógyszeripar világszerte óriási potenciált képvisel, és a gyógyszeripari innovációkhoz való hozzáférés gyorsítása kulcskérdés, mert ezen a területen komoly előrelépési lehetősége van Magyarországnak.

Hozzátette, a gyógyszeripar legalább három területen rejt lehetőséget a hazai gazdaság növekedésére: a K+F, a klinikai vizsgálatok, illetve a gyógyszerek hozzáférése terén.”

Forrás:
PM-államtitkár: A versenyképesség egyik záloga az egészséges társadalom; Magyar Nemzet; 2019. október 17.
Lásd még: Világgazdaság.hu, Weborvos.hu, Népszava.hu

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.