A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései

„…A disszertációmban elsősorban büntető anyagi jogi, és csak érintőlegesen büntető eljárásjogikérdésekkel foglalkozom. Továbbá kizárólag az ún. tisztán informatikai bűncselekményekre, valamint a technológiai fejlődésnek az egyes – tágabb értelemben vett – gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására fókuszálok.

Az értekezés négy nagy szerkezeti részre tagolódik. A bevezetést követő II.fejezetben a kiberbűnözés fogalmának a tisztázásával foglalkozom, ami azért is különösen fontos, mert máig nincs egy általánosan elfogadott jogi definíciója. Törekedtem mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalmi álláspontok széleskörű bemutatására, amelyek összevetése alapján meghatározható az informatikai bűnözés tágabb és szűkebb értelemben vett fogalmába tartozó bűncselekményi kör. Ezt követően a kiberbűnözés elleni fellépés nemzetközi és uniós vonatkozásaival foglalkozom. Továbbá kiemelten vizsgálom az Egyesült Államok szabályozás történetét, amely elsőként szankcionálta és határozta meg az informatikai bűncselekmények széleskörét, ezért a kutatási téma szempontjából megkerülhetetlen. A történeti részt követően az egyes kiberbűncselekményeket részletesen elemzem. Összehasonlítom a nemzetközi és uniós rendelkezéseket, valamint a hatályos hazai és amerikai szabályozás szerinti tényállásokat. Az alábbi három fő kibertámadás büntetőjogi minősítésével kezdem: a jogosulatlan belépéssel, illetve a DDoS-támadásokkal és a rosszindulatú programokkal. Ezután, az informatikai környezetben elkövetett csalással és zsarolással, valamint az egyéb informatikai visszaélésekkel kapcsolatos kérdésekkel (pl. személyes adatokkal és jelszavakkal való visszaélés) folytatom. A III. fejezetben a modernizációnak a gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatásával kapcsolatos problémakört vizsgálom. Kiemelten érintem a bankkártyákkal összefüggő deliktumokat, ezen kívül a szervezett bűnözésmegjelenését az interneten és a pénzmosás aktuális kérdéseit. A témakört a kriptovaluták büntető anyagi és eljárásjogi kihívásainak bemutatásával zárom. A IV. fejezetben kiemelt szerepet kap az elektronikus bizonyítékokkal összefüggő szabályozási újdonságok bemutatása, így a hazai büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) hatályos rendelkezései és az erre vonatkozó uniós jogalkotási törekvések. Kiemelten foglalkozom továbbá a titkosítást és az anonimitást biztosító technológiák nyomozásra gyakorolt hatásával, valamint a joghatósági kérdésekkela kiberbűncselekmények elkövetése esetén…”

Forrás:
A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései; Mezei Kitti; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XI-08 12:00, helye: PTE ÁJK (PDF)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.