Uncategorized

Az Európai Bizottság iparpolitikai ajánlásai hat stratégiai és jövőorientált ipari ágazatra összpontosítanak

Szerző: 2019. november 9.No Comments

„A mai napon a Bizottság közzétette „a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum” elnevezésű szakértői csoport ajánlásait, melyek Európa versenyképességének és globális vezető szerepének fokozására irányulnak az alábbi hat stratégiai és jövőorientált ipari ágazatban: a hálózatba kapcsolt, tiszta és autonóm járművek; a hidrogéntechnológiák és –rendszerek; az intelligens egészségügy; a dolgok ipari internete; a karbonszegény iparágak; valamint a kiberbiztonság területén.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Az Unió egységes piaca a világ egyik legnagyobb piacaként egyedülálló ugródeszka az európai ipar számára a globális versenyben való sikeres szerepléshez. Ha a legtöbbet akarjuk kihozni belőle, közös beruházások révén kell törekedni arra, hogy a technológiai fejlődés élvonalában maradjunk. Több területen, például az akkumulátorok, a műanyag-újrafeldolgozás vagy a nagyteljesítményű számítástechnika terén jó úton vagyunk efelé. És még sokat tehetünk e célért. E gondolat jegyében örvendetesnek tartom a szakértői csoport mai ajánlásait, melyek szerint az EU iparpolitikájának hat további stratégiai értékláncra kell összpontosítania.”

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek olyan innovatív kutatási projektek, amelyek gyakran jelentős kockázatokkal járnak, és együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről. Az európai ipar erősségeibe és eszközeibe irányuló közös beruházások révén az EU iparágakon és régiókon átívelő munkahelyteremtést és növekedést valósíthat meg, és megerősítheti a globális színtéren betöltött szerepét.

Az egyes értékláncokra vonatkozó ajánlások mellett a jelentés horizontális támogató intézkedéseket is meghatároz:

  • A köz- és magánszféra forrásainak egyesítése uniós, nemzeti és regionális szinten; ezeket a közös beruházásokat az EU-nak kell összehangolnia, főként az ipari hasznosításra és az új technológiák forgalomba hozatalára összpontosítva;
  • Az egységes piac elmélyítése és integrálása szabályozás és új szabványok révén;
  • A szükséges készségek feltérképezése és fejlesztése az értékláncok mentén;
  • Az európai innovációs rendszerek dinamikusabbá tétele, a regionális erősségekre és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre összpontosítva;
  • Irányítási folyamat kialakítása a technológiai és ipari változások nyomon követése, az alakulóban lévő stratégiai értékláncok azonosítása és az ezen értékláncokkal kapcsolatos munka haladásának értékelése céljából.

A jelentés a Juncker-féle Bizottság Európa ipari bázisának megerősítésére irányuló erőfeszítéseibe illeszkedik. Emellett hozzájárul majd az Európa ipari jövőjére vonatkozó hosszú távú stratégia kidolgozásához is, amely a következő Bizottság feladata.

Háttér-információk

Európa ipara erős, és számos ágazatban – például a gépjárműipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépgyártás és az űripar területén – meg tudta tartani vezető szerepét a világban. 2013 óta 1,7 millió munkahelyet teremtett, és az európai kivitelnek több mint a kétharmadát teszi ki.

Változó világunkban azonban Európa iparának alkalmazkodnia és igazodnia kell annak érdekében, hogy e lépéselőnyt megtarthassa. A Bizottság szakpolitikáival az európai ipar szárnyalását segítő ökoszisztémát biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy az ipar minőségi munkahelyeket teremtsen egy erős és méltányos egységes piacon, fellendítse Európa versenyképességét, előmozdítsa például a tiszta technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és támogatást nyújtson az ipari szerkezetváltás által érintett régiók és munkavállalók számára.

A megújított uniós iparpolitikai stratégiában 2017-ben tett bejelentésének megfelelően a Bizottság 2018 márciusában létrehozta a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórumot. A stratégiai fórum munkája felhasználja és kiegészíti az európai ipar fenntarthatóbb, inkluzívabb és még inkább versenyalapú átalakítására vonatkozó, 2030-ig szóló új elképzeléseket, melyeket a magas szintű ipari kerekasztal szakértői csoportjának 2019 júniusában ismertetett. A stratégiai fórum ajánlásai emellett beépülnek majd a Bizottság megújított iparpolitikájáról folytatandó vitába, melyet az Európai Tanács is sürgetett 2019. március 22-i következtetéseiben.

A Bizottság teljes mértékben támogatja a tagállamokat és vállalataikat az olyan, nagy léptékű transznacionális beruházások lehetővé tételében, amelyek pozitív tovagyűrűző hatást fejthetnek ki egész Európában.

Az EU rugalmas állami támogatási szabályokat vezetett be a közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek elősegítése érdekében. 2018 decemberében a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatások keretrendszerén belül 1,75 milliárd EUR összegű közberuházást hagyott jóvá, ami további 6 milliárd EUR összegű magánberuházást mobilizál majd a mikroelektronikai kutatás és innováció területén. Négy európai ország – Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – és mintegy 30 vállalkozás és kutatóintézet egyesíti erejét, hogy lehetővé tegye az e kulcsfontosságú technológia területén történő kutatást és innovációt. Ez volt az első olyan kutatási és innovációs projekt, amelyet a stratégiai európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó különleges, rugalmasabb állami támogatási szabályok alapján hagytak jóvá. Jelentős együttes erőfeszítések és beruházások vannak folyamatban emellett a nagyteljesítményű számítástechnika és az akkumulátorok területén is.

További információk
Tájékoztató
A teljes jelentés
Az „Ipar 2030” kerekasztal tájékoztatója
Az „Ipar 2030” kerekasztal jelentése

Forrás:
Iparpolitika: ajánlások Európa vezető szerepének megerősítésére hat stratégiai üzleti területen; Európai Bizottság; IP/19/6204; 2019. november 5.