Eredményesen zárult a „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt

„A 2016-ban indult, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „1. a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritási tengelyének 1.1.0. konstrukciójából támogatott „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt eredményeként új éghajlati sérülékenység-vizsgálatok, továbbá a helyi és országos klímapolitikai tervezést segítő eszközök születtek.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogelődje, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2013–2016 között, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap támogatásával kiépítette és elérhetővé tette a NATéR alapinfrastruktúráját. A jobb használhatóság érdekében azonban további fejlesztések váltak szükségessé. A NATéR továbbfejlesztésére 2016–2019 között kiemelt projekt keretében KEHOP forrásból került sor. A projekt célja volt a NATéR kialakítása során folytatott kutatások mélységének és az érintett ágazatok körének bővítése, a klimatológiai adatbázis megújítása és területi kiterjesztése, továbbá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató, önkormányzati és nemzeti szinten is hasznosítható döntéstámogató eszköztár létrehozása, amely a NATéR eddigi adatbázisait, módszertanai és értékelési moduljait fejleszti tovább.

A projekt keretében számos, az éghajlatváltozás által érintett tématerületen születtek új tudományos eredmények. Vizsgálták többek között a klímaváltozás hatásait a sekély felszín alatti vizekre, illetve a víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségét. Új tematikaként jelent meg a földtani veszélyforrások éghajlatvédelmi szempontú értékelése valamint az épített környezet, amelyen belül az épületállomány sérülékenysége és a belterületi vízrendezés klímareziliens tervezésének lehetőségei kerültek fókuszba. Szintén új elemként szerepelt a „NATéR továbbfejlesztése” projektben a kritikus infrastruktúra egyes elemeinek és a turizmus ágazatnak az éghajlati szempontú értékelése. Továbbá új, az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló agrártudományi és társadalomtudományi kutatások is készültek.

A tudományos eredmények mellett kiemelt szerepet kaptak a projektben azok az új döntéstámogató eszközök, amelyek célja, hogy a NATéR-ban szereplő adatokat a felhasználók számára könnyebben elérhetővé tegyék, felhasználhatóságukat javítsák. A fenti eszközök között hangsúlyosak azok, amelyek kifejezetten a helyi döntéshozókat, a települési önkormányzatokat célozzák.

A projekthez széleskörű oktatási, képzési és disszeminációs tevékenység kapcsolódott, amelyek között kiemelt jelentőséggel bírt a településvezetők, önkormányzatoknál tervezési feladatot ellátó munkatársak és közreműködő (ágazati) szakértők számára szóló „Település-vezetői Éghajlati Akadémia” rendezvénysorozat. Ennek célja az önkormányzatok éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos felkészítése volt az eredmények bemutatása és azok gyakorlati hasznosításának megismerése által.

A továbbfejlesztés során létrejött eredmények segítik a klímapolitikai és ágazati tervezés megalapozását, valamint a települési és térségi éghajlatvédelmi stratégiai tervezést, így a kidolgozás alatt álló települési klímastratégiákat is. Ezen túlmenően hozzájárulhatnak az éghajlati alkalmazkodási ismeretek terjesztéséhez, a klímatudatosság szintjének növeléséhez is.”

Forrás:
Eredményesen zárul a „NATéR továbbfejlesztése” projekt; Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat; 2019. november 29.
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

A bejegyzés kategóriája: fenntartható fejlődés, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.