„Az IVSZ Iparági Fórum keretében folytatta a szakmai párbeszédet és együtt gondolkodást a digitális gazdaság méretének és súlyának legpontosabb becslését nyújtó kutatásához fűződően. A digitális ökoszisztéma képviselői és az IVSZ tagcégei élénk diskurzus keretében erősítették meg az új módszertan létjogosultságát és tárgyalták meg a digitalizáció ügyének további tennivalóit.
Az IVSZ négy évvel ezelőtt egy új módszertan mentén mérte fel a digitális gazdaságot, amely kutatást idén a Microsoft Magyarország támogatásával ismételt meg. Az eredményeket bemutató sajtórendezvényt követően egy iparági fórumra invitáltuk a piaci szereplőket, hogy közösen átbeszéljük a következtetéseket, valamint a lehetséges folytatást. Az eredmények validálása mellett a jelenlévők a lehetséges kitörési pontokról, a legfontosabb feladatokról is beszéltek, amivel párhuzamosan az IVSZ vezetőitől (Laufer Tamás, Both Vilmos), valamint a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójától (Christopher Mattheisen) kaphattak az iparág számára releváns információkat a kutatás hátteréről, mozgatórugóiról.
A szakmai fórumot Molnár Attila főtitkár nyitotta meg, aki közös elmélkedésre és tevékenységre szólította az iparág képviselőit: az IVSZ küldetése, hogy hangot adjon az ökoszisztéma képviselőinek, illetve szakmai párbeszéddel támogassa, mozgósítsa a megfelelő szabályozási környezet kialakítását.
Laufer Tamás elnök rámutatott, hogy az egyeztetés apropójául szolgáló, a digitális gazdaság súlyát mérő kutatás tulajdonképpen egy újabb adalék és adattár a digitális fejlesztések fontosságról szóló élénk diskurzushoz. Mind a szabályozásért felelős emberek, mind a vállalatok már tisztában vannak a technológiai haladás elengedhetetlen voltával – olyan vasat ütünk tehát, ami már régóta nagyon forró. A digitális gazdaságot pontosan megragadó mérőszámok azonban az átalakulási kényszer erősödő szorításában iránytűként működnek, így a valódi lábnyomot felfedő kutatás nagyon jókor jött és nélkülözhetetlen szakmai vitáknak nyit teret: a fórum tanulsága, hogy a digitalizációról még ma, 2019-ben is minél többet kell beszélni.
Mérni a mérhetetlent
A fórum következő napirendi pontjaként Both Vilmos IVSZ elnökségi tag átfogóan bemutatta a mérési módszer velejét és a kutatási eredményeket. Legfontosabb üzenet, hogy a digitális gazdaság mára jóval meghaladja a szűken vett IKT ágazat tevékenységét, a digitális szolgáltatások és termékek az értéklánc későbbi pontjain is hozzáadott értéket képviselnek, így hatásuk más ágazatokban is lecsapódik. A makro-közgazdászokkal együttműködésben kidolgozott módszer számításba veszi ezeket a multiplikátor hatásokat is, így a digitális gazdaság = IKT szektor multiplikátorokkal növelt súlya + az egyéb ágazatok és az államigazgatás digitális teljesítménye.Másik kulcsponti tényező, hogy a digitális gazdaság relatív növekedésének mérése azért is nehezített pálya, mert a digitális teljesítmények egy része áttevődött más ágazatokba: egyre több vállalat épít ki belső digitális egységeket. Laufer Tamás fontosnak tartotta tisztázni, hogy az ún. internalizáció nem a vállalatok alkalmazásában álló, infrastruktúrát támogató (back-office) jellegű IT munkatársakat takarja, hanem a digitalizációs termékek fejlesztésével foglalkozó szakembergárdáról van szó, akik hozzáadott értéket teremtenek.
Jó példa erre a Continental Automotive Kft., amelynek termékeire ma sokan négy keréken guruló számítógépként szoktak hivatkozni.Az új módszertan egyik korlátja éppen abban rejlik, hogy az egyébként nem IKT körben működő vállalatok digitálisan értelmezhető tevékenységét ez sem tudja mérni. Vilmos szerint ezt a KSH által bekért adatok bővítése, vagy pedig a kiemelt ágazatok vállalatainak mintavételi eljárással történő mérése tudná kiküszöbölni. A statisztikai számbavételi rendszer alapvető újragondolása nélkül azonban a szóban forgó kutatás a legjobb módszer a digitális gazdaság mérésére.
A fórum résztvevői egyöntetűen üdvözölték a kutatási módszertant és eredményeket, hozzászólásaikkal a további vizsgálódás szükségességét támasztották alá. A piac és a szakma igényt támaszt a kutatás összehasonlító adatokkal való kibővítésére, a releváns országok adatai nyomán további kulcsfontosságú meglátásokkal gazdagodhatnak a döntéshozók. Molnár Attila szerint optimizmusra ad okot, hogy a V4-ek nyitottan fogadták a Digital Europe kereteiben prezentált kutatást, illetve a további elemzésekhez az IVSZ már aktívan keresi a forrásokat. Emellett a tovagyűrűző hatások vizuálisan megragadhatóbb, számszerűen értelmezhetőbb megjelenítése is javaslatként hangzott el Kelemen Csaba (ITM) részéről.
Irány a technológia-vezérelt pálya!
A kutatás fontos konklúziója, hogy a megfelelő, rendszerszintű intézkedések révén a hazai gazdaság egy olyan technológia-vezérelt pályára állhat rá, amely már 2023-ra évi 4 ezer milliárd forint GDP-többletet és 1800 milliárd Ft adóbevétel növekedést eredményezne. Both Vilmos kiemelte, hogy a következetes beavatkozások, a digitális szempontok töretlen szem előtt tartásával hozott döntések és csoportosított források elengedhetetlenek, illetve Magyarország DESI indexében is pozitív elmozdulást idézhetnek elő. Az indexben elfoglalt helyünk azt mutatja, hogy a fejlődés egyik akadálya a digitálisan kompetens munkavállalók hiánya. Vilmos rámutatott, hogy a vállalatok gyakran olyan feladatkörökre is magasan képzett informatikusokat alkalmaznak, amelyeket egy általános digitális tudással felvértezett munkatárs is képes lenne ellátni.Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a gondolatra rácsatlakozva elmondta, hogy ma már nem „adattudós zseniket” kell keresnünk, hanem digitálisan felkészült munkavállalókat kell összekapcsolnunk elérhetőbb és kezelhetőbb technológiákkal – azaz a technológiák minél egyszerűbb kezelhetőségéről, fejlesztéséről is gondoskodnunk kell. Ez olyan robbanásszerű fejlődést tenne lehetővé, mint amit az okosapplikációk tekintetében már láthattunk az egyszerűsített fejlesztési folyamatok révén.
A digitalizáció kényszere
A másik terület, amelyben nagy szükség van az előrelépésre, a KKV-k digitális fejlettségének foka. A szakmát is intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, így a beszélgetés oroszlánrésze a KKV-k előremozdításának lehetséges gátjairól és útjairól szólt. A stagnálás fő okai a forrásbeli akadályok mellett a kkv-k szemléletbeli, piacismereti hiányosságai: a BellResearch képviselője szerint a vállalatoknak érteniük kell, hogy mire érdemes költeniük. Laufer Tamás szerint is cél az, hogy az embereknek megmutassuk, hogy a digitalizáció nem sci-fi, nem varázslás, hanem mindenkié és az egyszerűbb/kisebb vállalatok számára is megvalósítható. A szemléletbeli hiányosságok kapcsán többen szóba hozták a generációs értékek és gondolkodásmód különbségeit, a felvetések szerint a vezetők szintjén történő generációváltás, a digitális bennszülöttek magasabb pozícióba jutása hozhat majd el fontos változásokat.A KKV-k haladásának a pénz mellett a kényszer lehet még egy viszonylag kellemetlen, de hatékony ösztönzője. A hozzászólások között fontos meglátás, hogy az egyik leghatásosabb kényszer (ösztönző) az, ha valamilyen rendszerhez kénytelenek illeszteni működésüket a vállalatok, így tehát a nagy rendszereket megmozgató intézkedések vonhatják magukkal a KKV-k megfelelő digitális törekvéseit. Jó példa a múltból erre az online pénztárgépek kötelezővé tétele, a jövőben pedig a két leginkább érintetlen, reformra szoruló rendszerre, az oktatásra és az egészségügyre kell figyelnünk.
Both Vilmos szerint a KKV-k igényeinek felmérése, és azoknak a nemzetgazdasági érdekekkel való metszeteinek feltérképezése sarkalatos kérdés, a továbbiakban pedig ezeket a metszeteket kell támogatni különböző forrásokkal kifinomult stratégiák mentén. A kutatás ilyen szempontból nagyon jókor jött, jó pillanatban vagyunk, hiszen a EU következő költségvetési ciklusának (2021-27) tervezési időszakában vagyunk.
A KKV-k támogatása és ösztönzése közös felelősség, és mostani feladat, még akkor is, ha a szemléletmódváltás – és vállalkozói generációváltás – még tart. Olyan pályázatokra, támogatásokra van szükség, mely ebbe az irányba tereli a KKV-kat – tette hozzá Chris Mattheisen.”
Forrás:
Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság; Vecsernyés Anna; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november 29.
