közigazgatás: magyar

Finanszírozásról, változásokról, célokról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkárával

Szerző: 2020. január 26.No Comments

„ Az országos átlagnál jobban szerepeltek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tagjai az elmúlt évi helyhatósági választáson. Erről is beszélt érdeklődésünkre dr. Gyergyák Ferenc, a szövetség főtitkára, aki minap részt vett az új évet köszöntő fogadáson Pacsán.

Az 1989 márciusában megalapított szervezetnek a 3178 települési önkormányzatból 1610 a tagja. Ez azt is jelenti, hogy a hazánkban működő nyolc különböző önkormányzati szövetségből a TÖOSZ bír a legnagyobb taglétszámmal.

– Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos előzetes várakozásaink arról szóltak, hogy a polgármesterek 20-25 százaléka cserélődik ki különféle okok miatt: nem kíván indulni, nyugdíjba vonul, nem választják meg – fejtette ki dr. Gyergyák Ferenc. – Ez a számításunk az országos átlagot tekintve beigazolódott, mert a polgármesterek közel ötöde lecserélődött. Köztük meglepetésre akadt több cikluson át sikeresen működő települési vezető is. Ehhez képest az új TÖOSZ-os polgármesterek aránya csak 13,5 százalék volt – mondta.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a választás előtti hónapokban a közszereplésekre felkészítő tréningeket szerveztek azoknak a polgármestereknek, akik ezt igényelték.
– Miként kell a médiában szerepelni, az eredményeket bemutatni, hogyan kell kezelni a támadásokat – említett példákat a kurzus tematikájából. – Ennek eredményességét jelzi, hogy a képzésben részt vett polgármesterek 97-98 százalékát újraválasztották. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy ezeken a kurzusokon azok vettek részt, akik egyébként is aktívak és sikeresek a településeiken – tette hozzá.

Az elmúlt esztendőről szólva elmondta, a választáson kívül a legnagyobb feladatuk az volt, hogy a Magyar falu programhoz kapcsolódva 160 fős munkacsoportjuk javaslatcsomagot dolgozott ki többek között az infrastruktúra, a közszolgáltatás és a közlekedés fejlesztésére. Az elképzeléseik megvalósítása évente 400 milliárd forintot igényelne. Eredménynek tartják, hogy javaslataik jelentős része bekerült a kormány által elfogadott, az 5000 lakos alatti településeket támogató programba. Jelenleg pedig a kisvárosok, az 5–20 ezer lakosú településeket támogató fejlesztési programhoz kapcsolódóan szerveznek munkacsoportot, amely január 21-én alakul meg.

Javaslataikat áprilisig dolgozzák ki és adják át Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak. A leendő kisvárosi program által a – főváros nélkül – 345 magyarországi városból 150 lehet érintett.

Törvénymódosítások eredményeként a települések jogosítványai is változtak, ezek egyik következménye, hogy az építéshatósági jogkör márciustól elkerül az önkormányzatoktól, említett példát dr. Gyergyák Ferenc

– Van, aki örül neki, van, aki nem – fogalmazott ezzel kapcsolatban a főtitkár. – Jó, ha a település tudja intézni az építéshatósági ügyeit, de van, ahol ezt nyűgként élték meg. Azonban a változás után is marad a képviselő-testületnek eszköze, hiszen a rendezési tervet, a településképi kézikönyvet ez a grémium fogadja el, és ehhez igazodva lehet az építési engedélyt kiadni, ami eddig sem a képviselő-testület, hanem a hivatal feladata volt, államigazgatási jogkörben eljárva – mondta.

Hozzátette, a kormányhivatalokat, járási hivatalokat érintő feladatátrendezés kapcsán pedig arra számítanak a TÖOSZ-nál, hogy bizonyos hatáskörök az önkormányzatokhoz kerülnek. Ezek jellemzően közszolgáltatási, szociális ügyek lesznek.

A főtitkár beszélt arról is, hogy nem rendeződött a polgármesterek tisztes visszavonulásának módja. Az összes korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetésével a településvezetők is nehéz helyzetbe kerültek, a tisztes visszavonulás lehetősége számukra is elveszett. Emiatt azok a polgármesterek is kénytelenek a választáson elindulni, akik egyébként befejeznék a köz szolgálatát, de még pár évük van nyugdíjig. Mivel több ciklus után eredeti szakmájukba már nem tudnak visszahelyezkedni, ezért akkor is indulni kényszerülnek, ha ciklus közben már nyugdíjba mehetnének. Ha pedig a korhatárt elérve ezt megteszik, akkor időközi választást kell kiírni, aminek költsége az önkormányzatot terheli. Méltányos lenne, ha erre az átmeneti időszakra járadékot kaphatnának a volt településvezetők, amivel az önkormányzat, az állam, a polgárok szolgálatát elismernék. Erre 2018-ban kidolgoztak egy javaslatot, de a kormányzat nem fogadta el, árulta el dr. Gyergyák Ferenc.

A főtitkár a szövetség által elérendő célok között említette az önkormányzati feladatfinanszírozás finomhangolását. Ez a szisztéma jobb a korábbi normatív finanszírozásnál, ám a rendszer 2013-as bevezetése óta eltelt idő alatt bekövetkezett változások miatt – a 2015-ös nagyobb korrekció után – ismételten szükséges lenne a felülvizsgálatra. Másik feladatként a bérek rendezését jelölte meg. Elsőként arról szólt, hogy a polgármesterek javadalmazása további korrekcióra vár, ugyanis a polgármesteri bérek 2014-es csökkentése, majd 2017-es visszarendezése után napjainkban egy településvezető átlagban a 2013-as díjazásnak megfelelő megállapított bérért dolgozik és lát el 24 órás szolgálatot a településért. Emellett az önkormányzati köztisztviselők bérét kell rendezni, mert 12 éve változatlan az illetményalapjuk, s emiatt egyre nehezebb szakembert találni a hivatalokba. Tavaly ugyan 11 milliárd forintos kompenzációs keretet biztosított az állam, amiből pályázati támogatást kaphattak az önkormányzatok az illetményalap saját hatáskörben végrehajtott megemeléshez, de ez nem lehet végleges megoldás, szögezte le dr. Gyergyák Ferenc.”

Forrás:
Finanszírozásról, változásokról, célokról a TÖOSZ főtitkárával; Arany Gábor; ZAOL.hu; 2020. január 21.