„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) közzétette az izraeli Elka Partnershippel közösen végzett felmérését, amelynek tényfeltáró terepmunkáját 2019. március 11. és 13. között végezték kormányzati, vállalati és civil szereplőkkel készített interjúkkal. Az „Initial Scan of the Israeli public sector innovation system” címmel megjelent gyorsértékelés deklaráltan nem teljeskörűen átfogó és nem perdöntő megállapításokat tartalmazó dokumentum, ugyanakkor gyors áttekintést tesz lehetővé az izraeli közszolgálati innováció állapotáról, lehetőségeiről és korlátairól, feltárva a meghatározó kérdéseket és kijelölve a további kutatások irányát. A kutatást helyi szinten koordináló és szponzoráló Elka Partnership már önmagában is figyelemreméltó szerveződés: hét minisztérium mellett az együttműködésnek nevet adó Elka Intézet vesz benne részt, ami az amerikai központú Jewish Joint Distributoin Committee (JDC), a világ legnagyobb, mintegy 70 országban jelen lévő zsidó humanitárius szervezetének vezetési és kormányzati kérdésekkel foglalkozó intézménye Izraelben (JDC Israel Institute for Leadership and Governance).
Izraelt régóta és széles körben vezető innovatív hatalomként tartják számon. Vállalati szférája az egyik leginnovatívabb a világon, a kormányzat pedig hagyományosan jelentős szerepet játszik az innováció támogatásában és fejlesztésében. Kérdés, hogy az innovációbarát megközelítés mennyire érvényesül a közszféra belső működése során. Mint a jelentés rámutat, napjaink társadalmi kihívásai a korábbinál jóval összetettebbé és összekapcsoltabbá váltak, a változások felgyorsultak, a jövőbeli eseményeket és lehetőségeket a korábbiaknál is nehezebb előrejelezni. Ebből fakadóan a közigazgatásnak és a közszolgáltatásoknak is nagyobb mértékben kell támaszkodnia az innovációra, az innovatív megoldásokra, mint korábban. A kormányzatok iránti bizalom világszerte csökkenőben van, ami miatt a közszolgálatnak új modellekre, megközelítésekre és eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a kihívásokra adott helyes válaszokkal helyreállítsa a bizalmat. Az innováció Izraelben is jelen van a közszférában, de úgy tűnik, gyakran hiányzik a megfelelő ambíció és a rendszerszintű megközelítés – ehelyett jellemzően a bevett gyakorlatokra támaszkodnak, amelyek viszont egyre kevésbé kapcsolódnak napjaink összetett társadalmi kihívásaihoz. Izraelben a világszerte jelenlévő fő kihívások (mint a digitalizáció, az automatizáció, a technológiai váltások, és mindezek hatása a termelésre, a munka világára és a jólétre) mellett ilyen az a jelentés által tárgyalt speciális demográfiai kihívás is, ami az ultraortodox (haridi) és arab kisebbségek növekvő aránya jelent az izraeli társadalmon belül. Ez az integrációs nehézségeken kívül a jövedelmi egyenlőtlenségeket is tovább növelheti, tekintve, hogy mind a haridi, mind az arab népesség a társadalom szegényebb részéhez tartozik. Az ultraortodoxoknál külön nehézséget jelent a vizsgálat tárgya szempontjából az is, hogy miközben a közszolgáltatások egyre nagyobb része kerül át a digitális térbe, közösségeik idegenkednek attól, így a közszolgáltatások elérhetőségét más módon kell biztosítani számukra.
Bár a napjainkat meghatározó változások irányát és hatásait nehéz előrejelezni, a közszférának fenn kell tartania felkészültségét és válaszadó képességét, amihez közösségi innovációs ökoszisztéma kiépítésére és fenntartására van szükség. Izraelnek e téren komoly előnyei vannak nem csak költségvetési gyakorlata, hanem a civil szervezetekkel – mint például a JDC – kialakított együttműködési tapasztalata miatt is. Ezzel együtt is úgy tűnik, hogy hiányzik a közszférában a horizontális problémák megoldásához szükséges gondolkodásmód és mechanizmusok, valamint az a rendszerszintű megközelítés, amely segítene a közszolgálatban dolgozóknak megértenie az innováció mibenlétét, az elköteleződés módját és saját szerepük megtalálását az innovációs rendszerben.
Izraelre nem véletlenül ragadt rá a „startup nemzet” megnevezés. Az OECD 2018-as jelentése szerint a vállalati szférán belül dolgozók 12%-a a high-tech szektorban dolgozik, kutatás-fejlesztésre a GDP 4,1%-át költik, az egy főre jutó kockázati tőkeállomány a legmagasabb a világon, 6500-nál is több innovatív céget jegyeznek. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában az innovációs képességeket tekintve Izrael 140 ország közül a 16. helyen áll. És bár az innovációs sikerek nagy része a vállalatokhoz kötődik, annak termőtalaját a kormányzati innovációs politika teremtette meg és biztosítja ma is. Izrael számára a gyorsan változó világ nem az elmúlt évek sajátossága, hanem az állam megalakulása óta jelen van az állandó bizonytalanság, a fenyegető változások, ami miatt válaszadó képességét csak folyamatos innovációval tudta korábban is fenntartani. A közszférában számos jó példát találunk az innovatív megoldásokra: Kelet-Jeruzsálem szociális felzárkóztatása, innovatív szociális programok a JDC-vel együttműködve, folyamatos egészségügyi innováció, a digitális tértől elzárkózó B’nai Brach ultraortodox közösség elérése szociális juttatásokkal, vagy éppen egy olyan nonprofit portál létrehozása, amely felhasználóbarát módon, egyszerű nyelvezettel érteti meg a hétköznapi élethez szükséges folyamatokat, szabályozást, törvényeket.
A rendszerszintű megközelítés hiányát és az ebből fakadó innovációs réseket az OPSI 2018-ban kifejlesztett determinációs modelljének segítségével állapította meg a gyorsjelentés. Ebben a modellben az innovációs aktivitást három szinten jelenítik meg: az egyének, a szervezetek és a rendszer szintjén, amelyek a modell mátrixának oszlopait jelentik. A sorokat pedig a négy, innovációt meghatározó alapelem jelenti: az okok, a lehetőségek, a képességek és a tapasztalatok. A modell használatával az elemzők meghatározták azokat a hiányosságokat, amelyek az izraeli közszolgálati innovációs rendszerben kimutathatók, hangsúlyozva, hogy ezek kezdeti megfigyelési eredmények, és további kutatásokat igényelnek. Az első ilyen a tisztázás szükségessége, az innováció indokoltságának megértése és megértetése. A második a paritás megteremtése, az innováció lehetőségének biztosítására, amire a JDC-vel való széleskörű és egyenrangú együttműködés jó példát is jelent. A harmadik az alkalmasság, az innovációhoz szükséges képességek (tudás, készségek, tapasztalat, infrastruktúra, mechanizmusok) biztosítása. A negyedik az innováció normává emelése, a kísérletező innováció elfogadása, az innovációs gyakorlatok internalizálása. A gyorsjelentés mind a négy területhez további kérdéseket és kutatási irányokat fogalmaz meg, és felvázolja az OPSI, valamint az izraeli kormány és a JDC együttműködésének jövőbeli lehetőségeit is.”
Forrás:
A scan of the Israeli public sector innovation system; Kevin Richman; OECD, Observatory of Public Sector Innovation; 2020. január 14.
Initial Scan of the Israeli Public Sector Innovation System; OECD’s Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), The Elka Institute for Leadership and Governance (JDC Israel); 2019 (PDF)
Lásd még:
The Institute for Leadership and Governance, JDC Israel
