„A mesterséges intelligencia alapjogokra gyakorolt hatásait elemezték szakértők február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvényen Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője hangsúlyozta, a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés, mely markánsan kihat a versenyképességre is.
A DJP ötéves történetét bemutatva a szakmai vezető elmondta: mára több mint 150 intézkedés, stratégia vagy védjegy bevezetésében működött közre az általa vezetett szervezet. Ezek arra szolgáltak, hogy a digitalizáción keresztül segítsék, adott esetben fejlesszék az állam működését, a felhasználói kompetenciát és a gazdaságot.
Gál András Levente kiemelte: ma már nincs értelme az infrastruktúrát – az applikációt, a hardvert stb. – különválasztani, érdemesebb a digitális gazdaság egészéről beszélni, amelyet vonzóvá kell tenni a nagyobb szereplők számára is. Gondoskodni kell ennek jogi szabályozásáról és meg kell védeni a magyar érdekeket, illetve a gazdasági szektor bizonyos szereplőit (például a kis- és középvállalkozásokat) is. A digitális kormányzás kereteit – mutatott rá – három alapfogalom jelöli ki: a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat. Kifejtette, a mesterséges intelligenciát az adat táplálja, amely napjainkra soha nem látott mennyiségben keletkezik. Az adatáradatban felpörgetett magyar közigazgatásnak új eszközökre, olyan algoritmusokra lesz szüksége, amelyek képesek ellátni az adatvédelem alkotmányos ellenőrzését is – fűzte hozzá.
Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös szervezésében megvalósult egész napos programon Gál András Levente az eredményekről szólva kiemelte: mintegy 1500 Digitális Jólét Pont működik már szerte az országban, de néhány elérhető a határon túl is. A DJP-n belül két ágazati területen, 2 koalíció jött létre, s a mesterséges intelligenciával foglalkozó koalícióban igen jó viszonyt ápolnak valamennyi társadalmi szervezettel, amelyek a témában érintettek, s emellett szerteágazó tevékenységüket egy körülbelül 10 ezer főből álló szakértői felhő is segíti.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a mesterséges intelligencia okozta kihívásokról szólt. Rámutatott: szakértői kutatások is azt igazolják, hogy az okoseszközök terjedésével egyre vékonyabb a magánszféra és a nyilvánosság közötti határ. Példaként az elnök a hagyományos adatoktól eltérő mobiltelefon cellainformációkról beszélt, amelyek ismeretében olyan érzékeny információkhoz lehet hozzájutni egy adott személyről, amely alapján profilozható, azaz teljes és részletes kép alkotható akár a hitvallásáról, a szokásairól, vagy az egészségi állapotáról is. Az Egyesült Államokban ezért korlátozták a bűnüldöző szervek ezekhez való engedély nélküli hozzáférését, és rögzítették, hogy az állam is csak bizonyos alkotmányjogi garanciák mellett ismerheti meg a cellainformációkat – tette hozzá.
„Ugyanakkor a modern technológia mellett olvadásnak induló magánszféra megőrzéséhez a bírói fórumoknak szerte a világon legalább olyan elszántan kell küzdeniük, mint ahogyan egykor James Otis szembeszállt a brit gyarmatosítók általános házkutatási parancsával 1761-ben” – fogalmazott az elnök.
A rendezvényen előadást tartott Koltay András, az NKE rektora és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is. A szekcióüléseken a gépi tanulás, a mesterséges intelligenciával való visszaélés, a technológiai szigorú jogi szabályozás, a keresőmotorok, illetve az adatvédelem és a háztartási robotok összefüggéseit taglalták.”
Forrás:
A digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés; Digitális Jólét program (DJP); 2020. február 28.