Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: Az Európai Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról

„A mai napon a Bizottság javaslatot terjeszt elő az EU azon politikai kötelezettségvállalásának jogszabályba foglalására, hogy a bolygó és az emberek védelme érdekében 2050-ig klímasemlegessé váljon. Az európai éghajlat-politikai jogszabály valamennyi uniós szakpolitika tekintetében meghatározza a 2050-re kitűzött célt és haladási irányt, és kiszámíthatóságot biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára. Ezzel egyidejűleg a Bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról. A konzultáció célja a nyilvánosság bevonása a szóban forgó eszköz közös kialakításába.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „Arra törekszünk, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Az éghajlat-politikai jogszabály politikai kötelezettségvállalásunk jogi formába öntése, mely – visszafordíthatatlanul – egy fenntarthatóbb jövő felé vezető pályára állít minket. Az éghajlat-politikai jogszabály az európai zöld megállapodás központi eleme, mely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára. Meghatározza továbbá zöld növekedési stratégiánk irányát, és garantálja, hogy az átmenet fokozatos és méltányos legyen.”

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai napon a szavakat tettekre váltjuk, és megmutatjuk az európai polgároknak: komolyan gondoljuk, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az európai éghajlat-politikai jogszabállyal nemzetközi partnereinknek is üzenünk: itt az ideje, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt közös célok elérése érdekében világszinten is növeljük az ambíciószintet. Az éghajlat-politikai jogszabály biztosítja, hogy koncentráltak és fegyelmezettek maradjunk, ne térjünk le a helyes útról, és a megvalósítás tekintetében elszámoltathatók legyünk.”

Az európai éghajlat-politikai jogszabályban a Bizottság javaslatot tesz egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek együttesen meghozni a célkitűzés megvalósításához szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket.

Az éghajlat-politikai jogszabály az előrehaladás nyomon követésére és fellépéseink ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek: ezek olyan meglévő rendszerekre épülnek, mint a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveire vonatkozó irányítási folyamat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres jelentései, valamint az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos bizonyítékok. Az előrehaladást ötévente felül kell vizsgálni a Párizsi Megállapodás keretében végzett globális értékeléssel összhangban.

Az éghajlat-politikai jogszabály a 2050-re kitűzött cél eléréséhez vezető utat is felvázolja:

  • Egy átfogó hatásvizsgálat alapján a Bizottság javaslatot fog tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig szóló új uniós célkitűzésre. A hatásvizsgálatot követően az éghajlat-politikai jogszabály módosításra kerül.
  • A Bizottság 2021 júniusáig felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására annak érdekében, hogy el lehessen érni a 2030-ra szóló további kibocsátáscsökkentést.
  • A Bizottság javaslata szerint meg kell határozni egy, a 2030–2050 közötti időszakra szóló, egész EU-ra kiterjedő lineáris ütemtervet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, mely nemcsak az előrehaladás mérésére alkalmas, de kiszámíthatóságot is biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára.
  • A Bizottság 2023 szeptemberéig, majd azt követően ötévente értékelni fogja, hogy az uniós és nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a klímasemlegességi célkitűzéssel és a 2030–2050-re vonatkozó lineáris ütemtervvel.
  • A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ajánlásokat bocsásson ki azon tagállamok számára, amelyek intézkedései nincsenek összhangban a klímasemlegességi célkitűzéssel, a tagállamok pedig kötelesek lesznek ezeket az ajánlásokat megfelelő módon figyelembe venni, vagy ennek elmulasztása esetén döntésüket megindokolni. A Bizottság az ütemterv és az uniós szintű intézkedések megfelelőségét is felülvizsgálhatja.
  • A tagállamoknak az ellenállóképesség növelése és az éghajlatváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében alkalmazkodási stratégiákat is ki kell dolgozniuk, és azokat végre is kell hajtaniuk.

Az európai éghajlati paktum és a jövőbeli politikák kialakítása

A kormányzati politikákon és szabályozáson túl a társadalom és a gazdaság valamennyi szektorának szerepet kell játszania a klímasemleges Európai Unióra való átállásban.

A Bizottság ezért a mai napon nyilvános konzultációt indít az új európai éghajlati paktumról. Ez egy olyan széles körű kezdeményezés, melynek célja, hogy a polgárok és az érdekelt felek hallathassák hangjukat és szerepet kapjanak az új éghajlat-politikai intézkedések kidolgozásában, az információk megosztásában, az alulról szerveződő tevékenységek elindításában és a mások által követhető megoldások bemutatásában.

A nyilvános konzultáció 12 hétig fog tartani. A hozzászólások a 2020. novemberi Glasgow-i ENSZ éghajlatváltozási konferenciát (COP26) megelőzően létrehozandó éghajlati paktum alakítását fogják szolgálni.

A Bizottság a mai napon hivatalosan is elkezdte a munkát azzal, hogy bevezető hatásvizsgálatot tett közzé az európai zöld megállapodáshoz kötődő többi fontos szakpolitikai eszköz közül kettőről az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó jövőbeli mechanizmusról és az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról. Ezenkívül a biztosi testület javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy nyilvánítsák 2021-et a vasút európai évének, felhívva a figyelmet arra, milyen éghajlati előnyökkel jár, ha az utas- és teherforgalom egyre növekvő mértékben venné igénybe a vasúthálózatot.

Háttér-információk

Az EU azon törekvése, hogy 2050-re a világ első klímasemleges tömbjévé váljon, a von der Leyen-bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás központi eleme.

A Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette a klímasemleges EU 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 °C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 °C-os maximumra. A nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó uniós célkitűzést az Európai Parlament 2019. március 14-én hagyta jóvá. Az Európai Tanács 2019. december 12-én adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

További információk:

Ursula von der Leyen elnök sajtónyilatkozata
Tájékoztató: Kérdések és válaszok az európai éghajlat-politikai jogszabállyal kapcsolatban
Európai éghajlat-politikai jogszabály
2050-ig szóló, hosszú távú stratégia
Európai éghajlati paktum
Európai zöld megállapodás

Forrás:
Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: A Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról; Európai Bizottság; IP/20/335; 2020. március 4.

A bejegyzés kategóriája: energia, fenntartható fejlődés, gazdaság, közigazgatás:külföldön, politika, társadalom, Uncategorized
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.