NISZ Zrt. – A közigazgatás infokommunikációs szolgáltatója

„Bonyolultságát és a rendszerek sokszínűségét tekintve minden bizonnyal a NISZ Zrt. működteti az ország egyik legnagyobb infokommunikációs szolgáltatási portfólióját. Nem is igazán van az informatikának olyan szakmai területe, amihez itt ne kellene érteni – mondja Nagy Róbert, a vállalat üzemeltetési vezérigazgató-helyettese.

– Néhány hónapja vette át az üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi posztot a NISZ Zrt-ben. Milyen feladatokat ölel fel ez a terület?
– Összesen 750 fő, a NISZ munkatársainak közel fele dolgozik ezen az üzemeltetésen, három ágazatra és azon belül kilenc igazgatóságra tagolódva. Az ágazatok az általuk nyújtott technikai szolgáltatások szempontjából lettek felépítve, mint például alapinfrastruktúra, hálózat, végpontok, kliensek, alkalmazások üzemeltetése. Külön igazgatósághoz tartoznak a vállalati támogató rendszerek, és mi foglalkozunk a stratégiailag fontos területnek számító nyílt forráskódú rendszerek államigazgatási elterjesztésével és támogatásával is.

– Mennyire figyelnek a NISZ-nél az üzemeltetés során a költségérzékenység és a hatékonyság szempontjaira?
– A legteljesebb mértékben. A vállalati feladatainkat jogszabályok írják elő, a költségvetésünket pedig a tulajdonos Belügyminisztérium hagyja jóvá. Abban pedig számokkal alaposan alátámasztva kell megindokolni, hogy mire használjuk fel az állami forrásokat. Bancsics Ferenc vezérigazgató úr pedig azzal a stratégiai célkitűzéssel vette át a NISZ vezetését, hogy a korábbinál hatékonyabban, szolgáltatásorientáltabban kell működtetni a vállalatot. Ennek érdekében az üzemeltetési területnek szervezeti struktúrában és folyamataiban is képesnek kell lenni megfelelni az igényeknek – például mi vegyük észre a jelentkező problémákat, mielőtt a hatásuk elérne az ügyfelekhez. Ha ugyanis mi nem tudjuk életben tartani a szolgáltatásokat, akkor annak közvetlenül jelentkezik a hatása a magyar államigazgatás működésében.

– Milyen módszereket követnek a folyamatok kialakításában?
– Nagyon hiszek az informatikai szolgáltatásmenedzsment legjobb gyakorlataiban, amit az ITIL testesít meg. Elemeiben ez már megvolt a NISZ-ben, de nem alkotott egységes egészet. Túl gyorsan fejlődött a vállalat és nőttek a kihívások, ezért inkább szigetszerűen alkalmaztuk, a teljes informatikai szolgáltatásmenedzsmentnek csak egy kisebb szeletét használtuk. Most viszont már elértünk egy akkora méretet, hogy újra kell gondolnunk a folyamatainkat, és el kell mozdulnunk egy integráltabb működés irányába. Az ITIL abban is nagy segítséget fog nyújtani, hogy a szolgáltatási láncunk minden résztvevője egységes nyelvet beszéljen, és ugyanezt a terminológiát használjuk majd a partnereink, szállítóink felé is.

Fontos látni, hogy mindez nem öncélú. Ha jobb a NISZ belső vállalati működése, akkor jobb szolgáltatásokat tud nyújtani az ellátotti kör számára, jobb SLA-kat kínálhat, ami a teljes magyar államigazgatás működési hatékonyságát javíthatja.

– Milyen módszerekkel próbálják elterjeszteni a nyílt forráskódú megoldásokat az államigazgatásban?
– Szerveroldalon már most is többségben vannak a nyílt forráskódú szoftverek, az is a cél, hogy kliensoldalon is növeljük a használatukat. Több tízezer példányban vannak kint irodai programcsomagok, de ezek tényleges használata még alacsony. Akkor tudjuk ezt látványosan növelni, ha a szervezetek, felhasználók könnyen és gyorsan jutnak hozzá érdemi támogatáshoz és ismerethez. Van egy nagyon jó csapatunk, amelyik képes megadni ezt a támogatást, továbbá aktívan szerepet is vállal a termékek továbbfejlesztésében is. Ha pedig az államigazgatásban köztudottá válik, hogy létezik jól használható, olcsó alternatíva a gyártói szoftverekkel szemben, akkor egyre többen térnek át rá. Mi ezt a folyamatot online tananyaggal is támogatjuk.”

Forrás:
Az ország infokommunikációs szolgáltatója; Schopp Attila; IT Business; 2020. márc. 8.

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szervezet, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.