közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Az adatbekérés jelene és jövője – a digitális átalakulás az Állami Számvevőszék gyakorlatában

Szerző: 2020. június 1.No Comments

„Az ÁSZ – mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve – az Állami Számvevőszékről szóló törvény felhatalmazása alapján jogosult az ellenőrzött szervezetektől adatokat, dokumentumokat kérni. Az ÁSZ az ellenőrzései megtervezéséhez, konkrét ellenőrzési program lefolytatásához is kérhet adatot, a közös ezekben az, hogy a megszólított szervezet közreműködni köteles az ÁSZ törvény értelmében.

A minket körülvevő világ állandóan változik, amivel az Állami Számvevőszéknek is lépést kell tartania. Ez egyik kiemelt terület, ahol a digitalizáció utat tört, az adatbekérés, amelynek rendszerére is a folyamatos megújulás jellemző. Ennek egyik lépcsőfoka volt 2017-ben egy új adatbekérő rendszer bevezetése, amely lehetővé tette az ellenőrzött számára, hogy papír alapú dokumentumok helyett digitális formában, a rendszer felületén keresztül szolgáltasson adatokat.

Az elkövetkező években a rendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, melyek során számos az ellenőrzött szervezetek számára hasznos, „ügyfélbarát” megoldás került kialakításra. Ilyen pl. hogy egy központi call center áll az ellenőrzött szervezetek rendelkezésére. A call centeren dolgozó kollégák azonnal tudnak szakmai és technikai támogatást nyújtani az ellenőrzött szervezetek telefonon érdeklődő munkatársainak. A visszajelzések alapján ezek hasznosnak bizonyultak az ellenőrzött szervezetek számára.

A rendszer bevezetése óta egycsatornás kapcsolattartás jellemzi a számvevőszéki adatbekérést, amihez biztonságos adattovábbítási csatorna is társul. A digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva az adatbekérés megreformálásával lényegesen lecsökkent az ellenőrzött szervezetek székhelyén, telephelyén töltött idő tartama, az ún. helyszíni ellenőrzés egyre ritkább. Ez a szervezési megoldás egyrészről támogató jellegű az ellenőrzött szervezetek számára, hiszen a mindennapi tevékenységüket nem befolyásolja az ellenőrök személyes jelenléte, másrészről a számvevőszéki erőforrások költségkímélő felhasználását is jelenti. Emellett nagyban növeli a számvevőszéki megállapítások objektivitását, hiszen a személyes kapcsolat kizárásával, illetve minimalizálásával jelentősen csökken a befolyásolhatóság lehetősége.

Az adatbekérés során az ellenőrzött szervezetek megkeresése korábban jellemzően papír alapú levél útján történt, de új megoldást jelentett az önkormányzatok integritásának ellenőrzése során, hogy az ÁSZ a Hivatali Kapun keresztül megküldött, elektronikus aláírással ellátott megkereséssel élt a helyi települési és megyei önkormányzatok felé. Ez a közel 3200 önkormányzat, mint ellenőrzött szervezet esetén jelentős és nagyfokú közpénzkímélő megoldást jelentett. Emellett egyértelműen bizonyíthatóvá tette az adatbekérő levelek átvételének tényét és idejét, ami a további munkafolyamatok tervezhetőségét segíti.

Az ellenőrzött szervezetek által az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok digitalizált feldolgozása egy következő lépcsőfok a számvevőszéki ellenőrzésben. A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte napról napra új kapukat nyitnak ki, ahova a belépés az adatbekérési ellenőrzési terület számára kialakítás alatt áll.”

Forrás:
Az adatbekérés jelene és jövője; íKovács Diána, Tóth Marianna; Állami Számvevőszék; 2020. május 25.
(A cikk szerzői: ÁSZ projektvezető, illetve adatértékelési vezető)