Klímavédelmi célok a kilábalásban

„A koronavírus-járvány miatt a kormányoknak nem kell visszafogniuk klímavédelmi törekvéseiket. Az alacsony szénfelhasználású, fenntartható gazdaságra való átállás egyszerre segítheti elő a kilábalást, illetve teheti ellenállóbbá a gazdaságokat.
Az egyes országok inspirációt nyerhetnek Dániától, amely olyan klímavédelmi kezdeményezésekkel rukkolt elő, amelyek a gazdasági kilábalást is elősegítik.

Dánia valódi intézkedéseket tesz, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re elérje a zéró nettó emisszióra kitűzött célját.

A megújuló energia, a víztechnológia és a gyógyszeripar terén globálisan jelen levő dán nagyvállalatok vezérigazgatóiként a dán kormánytól felkérést kaptunk, hogy elnököljünk abban a magán- és állami szereplőkből álló klímapartnerségben, amelynek célja a klímavédelmi célok elérésének elősegítése. Feladatunk átfogó útitervet készíteni saját szektorainkban a célok legköltséghatékonyabb eléréséhez.

A kormányok szerte a világban jelentős hasznot húzhatnának ebből az együttműködési modellből, valamint a saját meglátásainkból arra vonatkozóan, hogy miként lehet a feldolgozóipart, az energiaszektort, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágakat és a biotechnológiai szektort közel karbonsemlegessé tenni 2030-ra.
Az államok a mostani járvány idején több ezermilliárd dollárt költenek a munkahelyek védelmére és az emberek megélhetésének támogatására. Kulcsfontosságú, hogy ezt a gazdasági élénkítést úgy tegyék meg, hogy közben biztosítsák a hosszú távú, fenntartható gazdasági fellendülést.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a párizsi klímamegállapodásba foglalt emissziócsökkentési célok eléréséhez szükséges éves források mértéke a globális éves GDP 1 százaléka. A kormányoknak arra kellene kihasználniuk a gazdaság mostani újranyitását, hogy a közép- és hosszú távú újjáépítési terveiket a pénzügyi élénkítés és a dekarbonizáció kettős célja felé tereljék.

Ez nemcsak morális kötelesség, hanem gazdasági értelme is van.
A kormányoknak sürgősen fel kell szabadítaniuk a magánszektor kapacitásait az innováció és a beruházások terén, konkrét és ambiciózus emissziócsökkentési célok kijelölésével be kell vonniuk a cégeket a dekarbonizáció szektorspecifikus útiterveinek kialakításába.

A magánszektor bevonásának logikája elég egyértelmű. Az üzleti élet vezetői tudják legjobban felmérni, hogy miként kell alkalmazni a gazdaságilag észszerű szén-dioxid-csökkentési megoldásokat a saját szektoraikban. Emellett nekik van első kézből tudásuk arról, hogy mit kell tenniük a kormányzatoknak a magánszektor beruházásainak növeléséhez.

A klímavédelmi partnerségünk keretében készített elemzések a dekarbonizáció olyan lehetőségeit tárták fel, amelyeket néhány évvel ezelőtt sokan még elképzelhetetlennek tartottak. A meglévő technológiák költséghatékony alkalmazásával a feldolgozóipar, az energiaszektor, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágak és a biotechnológiai szektor 2030-ra megközelítheti a karbonsemlegességet. Emellett ezek a szektorok olyan technológiákat és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekben megvan a potenciál, hogy más szektorokban is előmozdítsák az emissziócsökkentést.

Ajánlásaink globális szinten is alkalmazhatók.

  • A kormányoknak mindenekelőtt ambiciózus nemzeti emissziócsökkentési célokat kell meghatározniuk minden egyes gazdasági szektor számára, amivel transzparenciát és hosszú távú bizonyosságot nyújtanak a cégeknek és a befektetőknek.
  • Másodsorban minden országnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a megújuló energiatermelés, a zöldvillanyosítás és az energiahatékonyság jelentős növeléséhez szükségesek.
  • Harmadsorban a kormányoknak át kell alakítaniuk a szabályozási keretrendszereiket az innovatív technológiákba való befektetések maximálizálása érdekében, az állami és a magánszektor együttműködésén alapuló kutatás-fejlesztési és megvalósítási projektek révén.

Hasonlóképpen a közbeszerzéseket és a költségvetési intézkedéseket meg kell reformálni, erősítve azokat az ösztönzőket, amelyek az alacsony szénfelhasználású tevékenységeket és beruházásokat segítik elő. Továbbá az üzleti életnek szerte a világban felelősséget kell vállalnia a saját közvetlen emisszióján túlmenően is, hogy hasonló emissziócsökkentéseket mozdítsanak elő a globális értékláncaikban. Az érdeklődő kormányoknak és vállalatoknak szívesen betekintést adunk a saját akcióterveinkbe. Közösen kell biztosítanunk, hogy a koronavírus-járvány ne vigyen bennünket vissza ugyanabba a „business as usual” állapotba, amely első helyen felelős a klímaválság bekövetkeztéért. Az általunk képviselt modell és elvek alkalmazásával minden társadalom többet tehet a puszta gazdasági kilábalásnál, és egyben a jövő kihívásainak is megfelelő társadalommá alakíthatja át magát. Ez a helyes megközelítés környezetvédelmi és gazdasági szempontból is.”

Forrás:
Klímavédelmi célok a kilábalásban; Henrik Poulsen, Mads Nipper, Lars Fruergaard Jorgensen; Világgazdaság; 2020. május 29.
A szerzők dán nagyvállalatok vezérigazgatói: Orsted, Grundfos, Novo Nordisk

A bejegyzés kategóriája: energia, fenntartható fejlődés, gazdaság, környezetvédelem, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.