Innovatív induló vállalkozásokat támogató kormányzati politikák tárháza

„A Research Policy júniusi számában megjelent tanulmány (online elérhető július 8-tól) 39 kormányzati politikát mutat be szerte a világból az innovatív induló (start-up) vállalkozások támogatására (Innovative start-ups and policy initiatives). A 39 esettanulmányból 9 latin-amerikai, 12 ázsiai vagy óceániai, 16 európai és 2 kanadai. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, az UNCTAD tipológiája szerint a fejlesztési politikák öt fő cél követése köré csoportosíthatók. Ezek szerint besorolva a vizsgált 39 politikát, közülük 25 irányul a hálózatokhoz kapcsolódás elősegítésére, 20 a tőkéhez jutás könnyítésére, 18 a készségek fejlesztésére, 12 kapcsolódik a költségvetési politikához és adókedvezményekhez, 9 a bevándorláshoz. Egy közülük mind az öt célhoz kapcsolódik, 10 háromhoz, 13 kettőhöz, 15 pedig egy célra fókuszál. A 39-ből 18 szakpolitika nem pénzügyi támogatással valósul meg, beleértve az adminisztratív feltételek könnyítését, a termékek és szolgáltatások prototípusának véglegesítését, külföldi vállalkozások bevonzását, az ökoszisztéma fejlesztését, a vállalkozási készségek és ismeretek oktatását, valamint a hálózatosodás, a tudásmegosztás, az együttműködés és az összekapcsoltság elősegítését. 8 szakpolitika valósít meg közvetlen pénzügyi támogatást, három kategóriába sorolhatóan: a cégek közvetlen támogatása életciklusukhoz („magvetés”, gyorsítás, terjeszkedés, nemzetköziesedés) kapcsolódva; közvetlen finanszírozás társfinanszírozóval; közvetett támogatás üzleti angyaloknak vagy közösségi finanszírozásnak biztosított adókedvezményekkel. Végül 13 olyan szakpolitikát azonosítottak, amely ötvözi a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás eszközeit. A vizsgált szakpolitikák jellemzően nem szektorspecifikusak.

Mint a szerzők rámutatnak, az induló (start-up) vállalkozásoknak csak egy kis része innovatív, de éppen ezek azok, amelyek különösen fontos szerepet tölthetnek be a gazdasági és technológiai fejlődésben, az ezzel együtt járó erőteljes társadalmi hatásokkal. Minden start-up szinte kötelezően asszociálható az újszerűséggel és a kis mérettel, ami miatt ugyanakkor a bukási arány is nagyobb, mint a piacon már beágyazott cégeknél. Az innovatív induló cégekre fokozottan érvényes az újszerűség, mivel új terméket, szolgáltatást vagy folyamatokat vezetnek be a piacra, ami még inkább negatív hatással van túlélési arányukra. Ez különösen igaz azokra a start-up cégekre, amelyeknek eleve magas kockázatú profiljuk van.

Az innovatív start-up cégeket két irányból is megközelíthetjük: mint a vállalkozások speciális formáját, illetve mint az innovációs fejlesztések speciális működési gyakorlatát. Az innovatív induló vállalkozásoknak ez a kettős természete a szakpolitika-formálóknak is dilemmát jelent, mivel ezek a cégek egyrészt reagálnak azokra a vállalkozási politikákra, amelyek életképes új vállalkozások megteremtését mozdítják elő, másrészt az innovációs politikákra, amelyek erősítik az iparági versenyképességet és a társadalmi megújulást. Ezek kombinálása különösen nagy kihívást jelent, mivel a legnagyobb előzetes (ex-ante) növekedési potenciállal rendelkező, leginkább innovatív start-up vállalkozásoknak van utólag (ex-post) a legnagyobb bukási arányuk is. Mindent összevetve, ezek a cégek bizonyultak az elmúlt években a fejlesztési politikák legvonzóbb célpontjává, ami programok, minták és tervek megvalósítását jelentette azzal a speciális céllal, hogy innovatív induló cégek alapítását és fejlesztését támogassák.

Az új vállalkozásoknak az innovációra, foglalkoztatásra és gazdasági növekedésre gyakorolt, széles körben elismert hatása miatt nem meglepő, hogy az innovatív start-upok a szakpolitikai napirend és a tudományos viták középpontjában állnak. A vállalkozók előtt új cégek alapításakor tornyosuló akadályok mérséklésével a szakpolitika-formálók döntően annak a folyamat-alapú megközelítésnek és az ebben rejlő potenciálnak a jelentőségét erősítik, ami az innovatív start-up cégekről szóló különkiadásnak is tekinthető kiadványnak az alapvetését jelenti. A szerzők által kialakított keretrendszer lehetővé teszi az első lépést a heterogén megközelítések újragondolásához a problémafeltárástól a kutatási és gyakorlati lehetőségek bemutatásáig, bemutatva egyben a szakemberek és a szakpolitikusok különböző kísérleteit az innovatív induló vállalkozások különböző definiálására, értelmezésére és támogatására.

A bevezető jellegű tanulmány hozzájárul az innovatív start-up cégek alapításának, fejlődésének és hatásgyakorlásának, valamint a bennük rejlő heterogenitásból fakadó fejlődési pályák jobb megértéséhez. A 39 esettanulmányra támaszkodva kifejlesztett folyamat-alapú keretrendszer és folyamat-modell lehetővé teszi nem csak az innovatív induló cégek sokszínűségének, alapjellemzőinek, viselkedésüknek és kifejtett hatásuknak bemutatását, hanem a következmények rendszerezését is a szakpolitikai kezdeményezések és a jövőbeli kutatások számára.

Forrás:
Innovative start-ups and policy initiatives; David Audretsch, Alessandra Colombelli, Luca Grilli, Tommaso Minolae, Einar Rasmussen; Research Policy; 2020. július 8.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.