„Ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges területévé váljon, át kell alakítania energiarendszerét, amely az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-áért felelős. Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia és az uniós hidrogénstratégia, melyek a mai napon kerültek elfogadásra, megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel.
A két stratégia a tiszta energiával kapcsolatos új beruházási menetrendet mutat be, összhangban a Bizottság által előterjesztett NextGenerationEU helyreállítási csomaggal és az európai zöld megállapodással. A tervezett beruházások várhatóan segíteni fogják a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást. A beruházások munkahelyeket teremtenek Európában, továbbá növelik vezető szerepünket és versenyképességünket azokban a stratégiai iparágakban, amelyek Európa ellenálló képessége szempontjából kulcsfontosságúak.
Az energiarendszer integrációja
Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia keretet biztosít a zöld energiára való átálláshoz. Az energiarendszer jelenlegi modelljével, amelyben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik, 2050-ig nem lehet költséghatékony módon megvalósítani a klímasemlegességet; az innovatív megoldások változó költségeit be kell építeni energiarendszerünk működésébe. Új kapcsolatokat kell kialakítani az ágazatok között, és ki kell aknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.
Az energiarendszer integrációja azt jelenti, hogy a tervezés és a működtetés során a rendszert mint egészet tekintjük, összekapcsolva a különböző energiahordozókat, infrastruktúrákat és fogyasztási ágazatokat. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. Olyan rendszerre van szükség, amelyben például az Európa útjain közlekedő autókat tápláló villamos energiát tetőkön elhelyezett napelemek adják, az épületek fűtése egy közeli gyárból származó hővel történik, a gyárat pedig a tengeri szélenergiából előállított tiszta hidrogén táplálja.
A stratégia három fő eleme a következő:
- Az első a fokozottabban körforgásos energiarendszer, amelynek középpontjában az energiahatékonyság áll. A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók épületeinkben, illetve közösségeinkben. Jelentős potenciál rejlik az ipari létesítményekből, adatközpontokból és más forrásokból származó hulladékhő, illetve a biohulladékból előállított energia és a szennyvíztisztító telepeken előállított energia újrafelhasználásában. Az „Épület-korszerűsítési program” kezdeményezés e reformok fontos részét fogja képezni.
- A stratégia második eleme a végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű közvetlen villamosítása. Mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kell használnunk a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék. A kézzel fogható eredmények között kell megemlíteni az elektromos járművek töltésére szolgáló egymillió töltőállomásból álló hálózatot, valamint a nap- és szélenergia térnyerését.
- Azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi a tiszta üzemanyagok, többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz használatát. A Bizottság javaslatot fog tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok új osztályozási és tanúsítási rendszerére.
Az integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében a stratégia 38 intézkedést határoz meg. Ezek közé tartozik a hatályos energiaügyi jogszabályok felülvizsgálata, a pénzügyi támogatás, új technológiák és digitális eszközök kutatása és bevezetése, a fiskális intézkedésekről és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről a tagállamoknak nyújtott iránymutatás, a piacirányítási reform és az infrastruktúratervezés, valamint a fogyasztók tájékoztatásának javítása. Az ezeken a területeken meglévő akadályok feltérképezése alapul szolgál majd konkrét javaslatainkhoz, például a TEN-E rendelet 2020 végéig történő felülvizsgálatához, vagy az energiaadó-irányelv és a földgázpiac szabályozási keretének 2021-ben történő felülvizsgálatához.
Hidrogénstratégia
Egy integrált energiarendszerben a hidrogén alkalmazása képes lenne Európa-szerte előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. Az EU hidrogénstratégiája azzal foglalkozik, hogy ezt a potenciált hogyan lehet a beruházások, a szabályozás, a piacteremtés, valamint a kutatás és az innováció révén valóra váltani.
A hidrogén alkalmas olyan ágazatok energiával való ellátására, amelyek esetében a villamosításra nincs lehetőség, és tárolást tud biztosítani az ingadozó megújulóenergia-áramok kiegyensúlyozására, ez azonban csak a köz- és a magánszféra közötti, uniós szintű összehangolt fellépéssel érhető el. A prioritást az elsősorban szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti. Azonban a kibocsátások gyors csökkentéséhez és egy életképes piac kialakításához rövid és középtávon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén más formáira is szükség van.
Ez a fokozatos átállás fokozatos megközelítést tesz szükségessé:
- 2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítését, valamint akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását támogatjuk az EU-ban.
- 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GW összkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
- 2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.
A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében a Bizottság a mai napon útjára indítja az iparág vezető vállalatainak, a civil társadalomnak, a nemzeti és regionális minisztereknek, valamint az Európai Beruházási Banknak a részvételével működő Európai Tisztahidrogén-szövetséget. A szövetség beruházási ütemtervet fog kidolgozni a termelés növelése érdekében, és támogatni fogja a tiszta hidrogén iránti keresletet az EU-ban.
Annak érdekében, hogy a támogatás a rendelkezésre álló legtisztább technológiákra irányuljon, a Bizottság azon fog munkálkodni, hogy olyan közös szabványokat, terminológiát és tanúsítást vezessen be, amelyek a teljes életciklusra számított kibocsátásokon alapulnak, és amelyek szerepelnek a meglévő éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokban, továbbá összhangban állnak a fenntartható beruházásokra vonatkozó uniós taxonómiával. A Bizottság szakpolitikai és szabályozási intézkedéseket fog javasolni a befektetői biztonság megteremtése, a hidrogén térnyerésének megkönnyítése, a szükséges infrastruktúra és logisztikai hálózatok előmozdítása, az infrastruktúra-tervezési eszközök kiigazítása, valamint a beruházások támogatása érdekében, különösen a NextGenerationEU helyreállítási terv révén.
Idézetek a biztosi testület tagjaitól
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott stratégiák elő fogják mozdítani az európai zöld megállapodást és a zöld helyreállítási terveket, továbbá stabilan ráállítják gazdaságunkat a szén-dioxid-mentesítés 2050-ig történő megvalósítását célzó pályára. Az új hidrogéngazdaság a növekedés motorja lehet a COVID-19 által okozott gazdasági károk leküzdésében. A tiszta hidrogén értékláncának kialakítása és bevezetése révén Európa világelsővé válhat és meg tudja tartani vezető szerepét a tiszta technológiák terén.”
Kadri Simson energiaügyi biztos így nyilatkozott: „Mivel az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75 %-a az energia termeléséből és felhasználásából származik, paradigmaváltásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat. Az EU energiarendszerének integráltabbá és rugalmasabbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a legtisztább és leginkább költséghatékony megoldásokat alkalmazza. A hidrogén ebben kulcsszerepet fog játszani, mivel a megújuló energiával járó költségek csökkenésének és a folyamatos innovációnak köszönhetően életképes megoldást jelent a klímasemleges gazdaság számára.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai napon útjára indított Európai Tisztahidrogén-szövetség célja a hidrogéntermelésre irányuló beruházások összefogása. A szövetség ütemtervet fog kidolgozni a konkrét projektekre vonatkozóan az olyan európai energiaigényes iparágak dekarbonizációs erőfeszítéseinek támogatására, mint az acél- és a vegyipar. A szövetség stratégiai jelentőséggel bír a zöld megállapodással kapcsolatos törekvéseink és iparunk ellenálló képessége szempontjából.”
Háttér-információk
Az Európai zöld megállapodás az EU új növekedési stratégiája, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük. Az integráltabb energiarendszer elengedhetetlen azon cél teljesítéséhez, hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon, ezzel együtt pedig elősegíti a munkahelyteremtést, biztosítja a méltányos átmenetet és megerősíti az innovációt az EU-ban, valamint ipari vezető szerepünket globális szinten. Az ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat Európa gazdaságának a koronavírus okozta válságból való kilábalásához, amint azt a Bizottság által 2020. május 27-én előterjesztett NextGenerationEU helyreállítási csomag is felvázolta.
Energiarendszerünk jelenleg még mindig több párhuzamosan működő, vertikális energiaértékláncra épül, amelyek az egyes energiaforrásokat mereven összekapcsolják bizonyos végfelhasználói ágazatokkal, és így jelentős mennyiségű energia veszik kárba. A kőolajtermékek például túlsúlyban vannak a közlekedési ágazatban és az ipari nyersanyagok között. A szenet és a földgázt elsősorban villamos energia előállításához és fűtéshez használjuk. A villamosenergia- és gázhálózatok tervezése és működtetése egymástól függetlenül történik. A piaci szabályok szintén ágazatok szerint eltérőek. Ez az elkülönülő elemekből álló modell nem alkalmas a klímasemleges gazdaság kialakítására. Műszaki és gazdasági szempontból nem hatékony, ráadásul a hulladékhő keletkezése és az alacsony energiahatékonyság miatt jelentős veszteségeket okoz.
Az ágazati integráció megvalósításának egyik módja a megújuló hidrogén alkalmazása. A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. A hidrogén tehát segítheti azon ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizációját, ahol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sürgős és nehezen megvalósítható. Mindez elengedhetetlenné teszi a hidrogént az EU azon kötelezettségvállalása szempontjából, hogy 2050-ig megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet, valamint a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló globális erőfeszítések szempontjából.
További információk
Javaslat az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Javaslat a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Kérdések és válaszok az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Kérdések és válaszok a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Tájékoztató az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Tájákoztató a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Tájékoztató az Európai Tisztahidrogén-szövetségről
Videó az EU energiarendszerének integrációjáról
Tájákoztató a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Az Európai Tisztahidrogén-szövetség elindításaEgyéb általános linkek:
Európai zöld megállapodás
Általános információk az energiarendszer integrációjáról
Általános tudnivalók a hidrogénről
Az Európai Tisztahidrogén-szövetség honlapja”
Forrás:
A klímasemleges gazdaság létrehozása: A Bizottság nyilvánosságra hozta a jövő energiarendszerére és a tiszta hidrogénre vonatkozó terveit; Európai Bizottság; IP/20/1259; 2020. július 8.
