A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés

„Korunk vitatémája a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság viszonya. A gazdasági növekedést elsősorban a cégek tevékenységéhez szokták kötni, míg a fenntarthatóságon általában a gazdasági működés társadalmi-környezeti hatásait értik. Azonban a fenntarthatóság a társadalom szempontjából ennél tágabban is értelmezhető. Hiszen meghatározza az emberek fejlődési lehetőségét a gazdaság mindenkori szerkezete, a rendelkezésre álló munkahelyek minősége, de a tanulási és egészségmegőrzési lehetőségek is. A cikkben először bemutatjuk a fenntarthatóság átfogó értelmezését, főbb kutatási területeit, majd összefoglaljuk a legismertebb fenntarthatósági kutatások eredményeit és következtetéseit.
Ezután áttérünk a két kevéssé vizsgált részterület, a gazdasági szerkezet és egyes társadalmi jellemzők emberi fejlődésre gyakorolt hatásának részletesebb elemzésére. A magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az elemzés alapján bizonyítjuk, hogy a gazdasági fenntarthatóság, azaz a hosszabb távon sikeres gazdasági működés csak úgy képzelhető el, ha a gazdasági érdekek még rövid távon sem kerülnek ellentétbe az emberi és társadalmi fenntarthatósággal.
A cikk tehát a kevéssé elemzett emberi és társadalmi fejlődésre mint fenntarthatósági területekre fordítja figyelmét, így a környezeti fenntarthatósággal, amely sokkal szélesebb körben vitatott és elemzett, nem foglalkozik.”

Forrás:
A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés; Csath Magdolna; Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények; 8(1), 25–65.; 2020 (PDF)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, művelődés, politika, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.