A Lechner Tudásközpont a hazai agilis szoftverfejlesztési világ egyik igen fontos szakmai rendezvényén, az AgiCon nagykonferencián

„Nemcsak a szoftverfejlesztésben, hanem minden csapatműködést igénylő munkánál hasznos lehet a scrum tábla használata, amely fizikai létével is jelentősen hozzájárul a folyamatok hatékony szervezéséhez – hangsúlyozta Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont product ownere az AgiCon július elsején megrendezett online konferenciáján.

A hazai agilis szoftverfejlesztési világ egyik igen fontos szakmai rendezvényét, az AgiCon nagykonferenciáját idén a pandémiára való tekintettel online formában rendezték meg július 1-én. Az agilitás terén komoly hagyományokkal rendelkező Lechner Tudásközpont munkatársai több éve résztvevői ezeknek a konferenciáknak, 2018 óta pedig előadóként is szerepelnek. Ez alkalommal Hülber Attila, az e-építési napló scrum csapatának product ownere képviselte a Lechnert, a szakmai összejövetelt indító 40 perces előadását a Lechner IT tevékenységének rövid bemutatásával és az agilitás térképén való elhelyezésével kezdte, majd szubjektív történeti áttekintést adott az agilis működésben használt vizualizáció egyik legfontosabb eszközéről, a scrum board-ról.

A lean keretrendszerre jellemző ügyfélközpontúság és az abból származtatott értékek alapján a lean egyik fő elve a veszteségcsökkentés, amit többek között a különböző munkafolyamatok közötti várakozási idő redukálásával és az ún. PULL folyamatszervezési módszerrel érnek el. Ez annyit jelent, például egy klasszikus autógyártási hasonlattal szemléltetve, hogy ha a kerékgyártó részleg túlpörög, és hatalmas készletet termel kerékből, de az összeszerelő üzemben nem készül annyi autó, amelyre ezeket a kerekeket fel lehetne szerelni, akkor úgynevezett lean veszteség képződik. Így a helyes megoldás csak akkor gyártani kereket, ha annak megvan a helye, és a gyártandó autó ezáltal mielőbb a vevőhöz juthat.

Mindezt egy úgynevezett kanban táblán lehet a legegyszerűbben vizualizálni, ahol a munkafolyamatokat vagy státuszokat a tábla oszlopai mutatják. A kanban japán szó, a jelentése kártya, jel, tábla. A kanban-rendszert eredetileg a Toyotánál fejlesztették ki, hogy a cég produktivitását az amerikai versenytársak szintjére tudják emelni. A kanban tábla oszlopain az adott aktuális feladatnak végig kell haladnia a folyamatban, de nem úgy, hogy a korábbi munkarészt végző munkatárs átteszi a feladatot a következő kollégára (PUSH), hanem azáltal, hogy ez az utóbbi munkatárs veszi a feladatot magára (PULL). A táblán általában az adott munkafolyamatban éppen megjelenő feladatok számát is maximalizálják (WIP limit), megegyezés szerint.

A lean startup nevű keretrendszer már ezeknek az elveknek a kifejezetten szoftverfejlesztési környezetbe történő átültetésével foglalkozik, és a jelenleg népszerű scrum keretrendszer is sokat merít ezekből az agilis folyamatokból. A scrum board klasszikusan TO DO, IN PROGRESS, (IN TEST), DONE oszlopokkal működik. Az adott csapatok további szabályokban egyezhetnek meg: például egy ember egyszerre nem dolgozhat több feladaton, vagy egy munkafolyamatban nem lehet háromnál több feladat, vagy az egész táblán nem lehet egy meghatározott mennyiségnél több feladat. A feladatok nagyságáról és a feladatok méretének előzetes becsléséről az előző AgiCon konferencián Hülber Attila bővebben is beszélt – ez a storypontozás. A táblára vonatkozó részletező szabályokat szinte minden agilis keretrendszer az autonóm önszerveződő csapatok belső megállapodására bízza, hangsúlyozva, hogy kell lennie egy kimondott és leírt megállapodásnak csapatszabály vagy egyéb rule formájában.

Az előadás további részében Hülber Attila részletesen bemutatta a Lechner e-építési naplót fejlesztő csapatának scrum tábláját, kiemelve annak környezetét, ami – ahogy elmondta – egy üvegfallal együtt már inkább egy war room látszatát kelti, mintsem egy sima tábláét. Az írható, ragasztható üvegfalon lévő post-it-ek, festőszalag feliratok és mágnesek eszköztárával felfegyverzett vizualizáció gördülékennyé és transzparenssé teszi a csapatmunkát. A fejlesztői roomba lépve – bár nem ez a board elsődleges célja – a vezetőség is könnyen tájékozódhat az aktuális feladatok állapotáról, valamint az adott évre tervezett előrehaladás (ROADMAP) vagy az – egy korábbi cikkünkben részletezett – élesítések tervezett üteméről is (RELEASE MAP).

A tábla egyúttal kijelöli azt a fizikai teret is, mely a reggeli stand-up-on körülállható, ahol az adott feladatok bemutathatók a befolyásoló szempontokkal együtt. Itt vezetik – redundáns módon egy helyen láthatóvá téve – a csapaton belüli tervezett és tényleges szabadságok, értekezletek, csapatesemények időpontjait, a fél vagy negyedéves víziókat, az akadályozó tényezőkre (lean veszteség) fordított időket, a csapatszabályt, a team tagjainak ötleteit, a hibák javításának előrehaladását, és még számos más, a sprinttervezéshez nélkülözhetetlen vagy a feladat-végrehajtáshoz hasznos információt, de akár a csapaton belüli születésnapokat is. Ezek az adatok támpontot adnak a koncentrált munkához, segítenek a személyes döntéshozatalban. Fél éve az eszköztár kiegészült egy nagy kijelzővel, ahol a rendszer hibanaplóját, egyéb mutatóit valós időben követhetik, illetve a csapatmegbeszélések során is nagyon hasznos ez az eszköz, a közelében elhelyezett táblával együtt használva.

Az előadás után feltett kérdések főként a koronavírus járvány miatti home office működésre irányultak. Ennek kapcsán a Lechner product ownere azt is elmondta, hogy a távmunkához szükséges különböző alkalmazások megismerése a karanténhelyzet után is rengeteg folyamatszervezési mozzanatban bővítette a csapat ismereteit, ezáltal általában véve is eredményesebb lehet a működésük. Sok eszközt megtartottak elektronikus formában, de sok nóvumot azóta kivezettek a scrum táblára is.

Hülber Attila szerint a tábla azáltal, hogy a maga fizikai valóságában is létezik, rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik, és akár pótolhatatlannak is mondhatjuk, nem kizárva, inkább feltételezve az elektronikus eszközökkel való vegyes használatát. Nemcsak a fejlesztői tevékenységet végzőknek ajánlja, hanem minden csapatműködést igénylő munkánál hasznosnak látja valamiféle agilis vizualizáció vagy tábla bevezetését.

A következő előadásokban Nagy Tamás tanácsadó és agilis coach a Sticky Note képviseletében az inspiráló célkitűzések fontosságáról beszélt, Kreisz József tesztmenedzser az L&P Solutions Kft.-től pedig a tesztelői csapatok létjogosultságáról. A jó vezetői módszerek és a megfelelő eszközök egymást kiegészítő szerepét, a ShiwaForce.com Zrt. tapasztalatait a hatékony csapatmunka hátországának felépítésében Kovach Anton alapító-vezérigazgató foglalta össze. Az evosoft Hungary Kft.-nél több, országokat átívelő projekt agilis átalakulása zajlik párhuzamosan, ennek eredményeiről Kemény Nándor lean és agilis coach tartott előadást. Az agilitás témakörében a teamek helyett már a szervezetekről kellene többet beszélni – hívta fel a figyelmet Nagy Paul lean és agilis coach. Tornai Balázs, a scrummastersuli.com és productownersuli.com alapítója előadásában összefoglalta, hogy milyen is egy jó scrum master és „hol is terem az ilyen ember”. A konferencia zárásaként Guthy Miklós agilis coach beszélt arról, hogy hogyan zajlott egy design sprint workshop a Sticky Note Consulting-nál és miért is érte meg nekik ezen részt venni.

Ahogy ez a felsorolás is mutatja, a rendezvényen rengeteg érdekes téma került elő, a Lechner Tudásközpont nemcsak hozzáadott a szakmai tartalmakhoz, hanem az előadások sok értékes információt is hordoztak az adott területen dolgozó munkatársak számára. Ennek megfelelően a Lechner scrum csapatainak agilis guild csoportja a konferencia másnapján már napirendre is tűzte a rendezvény tanulságait, és az ezek kapcsán megfogalmazódott gondolataikat a további szakmai munkájukban fogják kamatoztatni.”

Forrás:
A Lechner újra az AgiCon nagykonferenciáján; Lechner Tudásközpont; 2020. július 8.
Szerkesztői megjegyzés: Ideje lenne már magyar terminológiát kialakítani…

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szervezet
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.