„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt vevő szakértők ezt az átfogó célt tartották szem előtt, amikor a nemzetközi és hazai szakirodalom, gyakorlati példák és saját államigazgatási, illetve stratégiaalkotói, valamint elemzői tapasztalatuk alapján ismereteik összegzésére, a kötet 19 tanulmányának megírására vállalkoztak .
Kötetünk célja ugyanis elsősorban az, hogy a magyar államigazgatás – kiemelten a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium – számára módszertani segítséget, egyben konkrét ismeretanyagot biztosítsunk azokra az esetekre, amikor a hosszú távú (azaz húsz, harminc évre szóló) stratégiai döntések előkészítése zajlik. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy a funkcionális alrendszerek – gazdaságpolitika, fejlesztés és innováció, társadalompolitika, külkapcsolatok és honvédelem – esetében akkor várható sikeres építkezés és fejlődés, ha az össztársadalmi jelentőségű, nagy forrásigényű, az intézményi szereplők összehangolt együttműködését igénylő területeken alaposan megtervezett, a rövid, közép- és hosszú távú hatásokat figyelembe vevő makroszintű, azaz stratégiai döntéselőkészítés előzi meg a döntéshozatalt.”
Forrás:
A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata; Bauer Kristóf, Csiki Varga Tamás (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020
