Európai Unióközigazgatás: magyartörvények, határozatok

50+40=90 milliárd forint kormányzati támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítására

Szerző: 2020. augusztus 8.No Comments

„Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek.

Majdnem a duplájára emelkedett az a támogatási összeg, amit korábban már bejelentettek az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítása kapcsán. Így tehát a Magyar Kormány a korábbi 50 milliárdon felül további 40 milliárd forinttal támogatja a Veszprémi Várban található egyházi épületek felújítását a következő években.

Csütörtök délután a Városházán tartott sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kormánybiztos az EKF-programok finanszírozásáról elmondta, hogy alapvetően állami finanszírozásokból valósulnak meg a tervek minden országban, az Unió jelképes összeggel és csak a cím viselésének évében járul hozzá a megvalósításukhoz.

Ezért is olyan fontos, hogy a Magyar Kormány a veszprémi célok mellé állt és teljes mellszélességgel támogatja annak a víziónak a megvalósítását, amit meghatároztak a pályázatban. Sőt, a mostani döntés értelmében további 40 milliárd forint jut a Vár épületeinek teljes rekonstrukciójára és azok új, interaktív tartalommal való megtöltéséhez.

Navracsics Tibor elmondta, hogy ez egy rövid, de annál hatékonyabb egyeztetés eredménye, amit Udvardy György érsek kezdeményezett nála és a polgármesternél, miszerint a Főegyházmegye a veszprémi történelmi vár felújításával tudna hozzájárulni az EKF sikeréhez.

Ezen törekvésekhez nyújt támogatást a Kormány, ami tegnap óta kormányhatározatban is rögzítette, hogy 2023-ig 50 milliárd forint jut az EKF városi és térségi programjainak megvalósítására, valamint 2024-ig a Vár felújítása is befejeződik.

A kormánybiztos hozzátette, hogy a Vár projektjeinek megvalósítása az EKF év utánig tart, ugyanakkor 2023-ban nem lesznek építkezések, azok a projektelemek, amelyek nem készülnek el addig, csak 2024 január 1-től folytatódnak. Így a cím viselésének évében nem munkagépek között kell majd megtartani a történelmi várnegyedbe szervezett programokat.

A sajtótájékoztatón Porga Gyula polgármester ismét hangsúlyozta, hogy az EKF amellett, hogy egy lehetőség arra, hogy megmutassuk Veszprém gazdag kultúráját a kontinensnek, közösség- és térségfejlesztő céljai is vannak.

A polgármester kiemelte, hogy nem szeretnének más, korábbi EKF-címet viselő városok hibájába esni, akiknél a túlzott infrastruktúra-fejlesztő projektek miatt később olyan problémák jelentkeztek, hogy nem tudják gazdaságosan fenntartani ezeket az intézményeket. Ugyanakkor kiemelte, hogy Veszprémben és a térségben is vannak olyan épületek, amelyek érdemesek arra, hogy az EKF keretében megújuljanak és új funkciókat kapjanak.

A teljesség igénye nélkül az 50 milliárdos keretösszegből meg fog újulni a régi gyermekkórház épülete, és a vasúti pályaudvar is, hiszen ezzel, a most még leromlott állapotú épülettel találkoznak először azok a vendégek, akik Veszprémbe látogatnak.

Ha vendégek érkeznek otthonunkba, arra törekszünk, hogy a legszebb és legjobb formánkat mutassuk – fogalmazott Porga Gyula.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a helyiek szempontjából az még fontosabb, hogy milyen lesz a város 2024-ben és az azutáni évtizedekben. A polgármester víziója az, hogy Veszprém ne csak az ország, hanem Közép-Kelet-Európa legélhetőbb városává nője ki magát, ennek pedig egyik legfontosabb lépcsőfoka a mostani támogatás, amit a Magyar Kormánytól kapnak.

A sajtótájékoztatón jelen volt Udvardy György érsek is, aki csupán egy éve tölti be ezt az egyházi tisztséget és rögtön egy több tízmilliárdos projekt megvalósításának küszöbéhez érkezett az általa irányított Főegyházmegye.

Az érsek elmondta, hogy megbízatása elején, amikor feltérképezte a veszprémi egyházi infrastrukturális és tárgyi javakat, azt tapasztalta, hogy nincs kellőképpen kihasználva az a gazdag kulturális adottság, ami egyébként Veszprémet jellemzi. Éppen ezért kidolgozták azt a tervet, amiben a Vár épületeire egységként tekintenek, azok felújítását és új funkcióját egymással összehangolva határozták meg.

Ebben talált partnerre Navracsics Tibor és Porga Gyula személyében, keretet pedig az EKF adott hozzá, így érkezik 2024-ig 40 milliárd forint a Vár felújítására.

A kultúra és evangélium hirdetése fontos az egyháznak, ezt pedig a tereken, tárgyakon keresztül is el lehet érni – fogalmazott az érsek.”

Forrás:
50+40=90 milliárd forint érkezik az EKF céljainak megvalósítására; Hajas Bálint; VEHIR.hu; 2020. augusztus 6.

„…A kormánybiztos elmondta, a támogatás a program stabil finanszírozását teszi lehetővé, az erről szóló kormányhatározat szerdán jelent meg. Ebből kiderül, 2020-ban programfejlesztésre és infrastrukturális beruházásra 11 milliárd, jövőre 5 milliárd, 2022-ben 22,5 milliárd, míg 2023-ban 11 milliárd forint áll a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. rendelkezésére. Navracsics Tibor emlékeztetett, bár az EKF-cím európai uniós program, de nemzeti forrásokra épül, az unió a program lebonyolításának évében ad jelképes támogatást a cím nyertesének. A kormánybiztos kitért rá, tavaly 500 millió forinttal, míg idén ötmilliárd forinttal – amelynek egy részét a koronavírus-járvány miatt utóbb átcsoportosították, de később megkapja ezt az összeget a város – támogatta az állam a programot. Hangsúlyozta, a kormányhatározat az Európa kulturális fővárosa 50 milliárd forintos kormányzati támogatása mellett a Veszprémi Főegyházmegye 40 milliárd forinthoz jut 2024 végéig.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, a kormány bőkezűen járul hozzá Veszprém és a Bakony, Balaton térség közösen megvalósítandó víziójához. Hozzátette, a forrásból régóta üresen álló ingatlanok – például az egykori veszprémi gyermekkórház – újulnak meg, valamint fejlesztik a közlekedési infrastruktúrát is.

Megszépül a vasútállomás és környezete, felújítanak több városba vezető utat, továbbá rekonstrukciót végeznek több kulturális intézményen. Megjegyezte, nagy lehetőség a város és a térség előtt az EKF-cím, a cél Veszprém számára, hogy a legélhetőbb közép-kelet-európai várossá váljon az időszak végére, amelyhez a kormányzati támogatás segítséget ad.

Udvardy György veszprémi érsek elmondta, a Veszprémi Főegyházmegyének ítélt támogatás lehetővé teszi a vár épületeinek egységes szemléletű megújítását. Az állami forrás révén a vár szinte valamennyi épülete megújulhat, így az érseki palota több épületrésze, a Boldog Gizella és a Szent György kápolna. A Körmendy-palotában az egyház gyűjteményének bemutatását lehetővé tevő kiállítóteret alakítanak ki, a régi szeminárium épületében többfunkciójú zarándokszállást alakítanak ki, és felújítják a Szent Mihály-székesegyház belső terét, altemplomát. Az évek óta üresen álló volt piarista gimnázium és a mellette lévő rendház új funkciót kap: négycsillagos szálloda, konferenciaterem és étterem kap helyet az épületekben…”

Forrás:
Nagyvonalú állami támogatást kap az Európa Kulturális Fővárosa program; Marton Attila; VEOL.hu; 2020. augusztus 6.

„…– 2018 decemberében dőlt el, hogy Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban – folytatta Porga Gyula polgármester. – Szerintem három dolog szólt Veszprém mellett: a város gazdag történelmi múltja, a jelen pezsgő kulturális élete és az, hogy nagyon ambiciózus jövőt tudtunk megfogalmazni. Az EKF egy város-, térség- és közösségfejlesztési lehetőség, amely nemcsak Veszprémről, hanem egy térségről szól, amelybe beletartozik a Bakony és a Balaton is. Nem szeretnénk egy túldimenzionált infrastrukturális fejlesztési irányba elmenni, de azzal is tisztában vagyunk, hogy vannak olyan hiányosságok, amelyeket pótolnunk kell. Ilyen a régi, funkció nélküli épületek, mint például az egykori gyermekkórház vagy a Jókai utca 8. felújítása, a közlekedési infrastruktúra megújítása, ideértve a vasútállomást és a környékét is, valamint a városba vezető utak rekonstrukciója, de tervezzük a működő kulturális infrastruktúra felújítását is. Ez egy óriási lehetőség lesz számunkra, és rajtunk áll, hogy éljünk vele, nem csak 2023-ban, hanem az azt követő években is.

Dr. Udvardy György érsek, aki pont egy éve vezeti a Veszprémi Főegyházmegyét, elmondta: az egyházmegyének jelentős kincsei, értékei vannak, amit szeretnének méltó módon elérhetővé tenni a nagyközönség és a kutatók számára.

– Az Európa Kulturális Fővárosa projektben a vár megkerülhetetlen, és több olyan egyházi, illetve állami tulajdonban lévő ingatlan is található ott, amelynek jelenleg nincs funkciója – magyarázta. – Úgy véljük, a vár egészét egységes szemlélet alapján kellene felújítani, ezért jeleztem Navracsics Tibornak, hogy kész lennék az együttgondolkodásra. A nyár elejére elkészült a koncepcióterv, amelyet a kormány jóváhagyott. Az egyházmegye területe egybeesik az EKF-be bevont régió területével, tehát itt is együtt tudunk gondolkodni.

Az egyházmegye turisztikai vonzerő-fejlesztési terve szinte az összes, a várban lévő ingatlan fejlesztését, felújítását magába foglalja. Erről az egyházmegye honlapján olvashatnak bővebben.

– A városi közjót szeretnénk szolgálni – hangsúlyozta az érsek. – Ahol megújulnak az épületek, ott előbb-utóbb az odajáró emberek lelke is megszépül, ez pedig javítja a kapcsolatainkat. II. János Pál pápa mondta: „Az a hit, ami nem teremt kultúrát, nem hit.”

Az érsek hozzátette még, hogy a kelleténél jóval alaposabb kockázatelemzést végeztek a beruházással és a fenntartással kapcsolatban is, és minden épületnek két funkciót kerestek a jobb helykihasználás érdekében…”

Forrás:
EKF – Ötvenmilliárd a városnak, negyvenmilliárd az érsekségnek; Révész Erika; Veszprém Kukac; 2020. augusztus 6.
Lásd még: 1468/2020. (VIII. 5.) Korm. határozat az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggő intézkedésekről