Államhatár és határjelek

„Tipikus kérdés gyerekek szájából a határhoz közeledvén, ha autóval utazik külföldre a család: Ez még Magyarország? Már a másik országban vagyunk? Országunk államhatárai ma sok helyen olyanok, hogy megállni sem kell, mikor áthajt az ember, nem beszélve a határátkelőhelyeken kívüli területekről. Mégis honnan tudható, hogy pontosan hol ér véget az egyik ország és hol kezdődik a másik? Az államhatárjelek karbantartását, esetleges áthelyezését, geodéziai meghatározását, az államhatár dokumentálását, valamint a témával kapcsolatos szakértői tevékenységet a Lechner Tudásközpont látja el.

Jó, hogy olyan korban élhetünk, amikor – többnyire – könnyedén átmehetünk egyik országból a másikba, ugyanakkor az államhatárokra szükség van. Fontos tudni, centiméter pontossággal is, meddig tart egy állam saját jogrendszere, melyik az utolsó rög, amely a mi fennhatóságunk alá tartozik. A jogilag és geodéziailag egyértelműen meghatározott, illetve a természetben megjelölt államhatár biztonságot, kereteket ad, kijelöli nem csak a terület, de a jogok és kötelezettségek határait is.

Az államhatár az állami területi felségjog gyakorlásának terét határolja, két államot választ el egymástól, vagy egy államot a minden állam által felhasználható területektől, mint amilyen az óceán vagy a világűr. Az állam formális meghatározásában a terület, a népesség és a hatalom hármassága adja meg a kereteket. A mai, modern államfogalom területi alapú, melyen a területi főhatalom az állam teljes területére vonatkozik. Kizárólagos is, azért, mert más államok semmilyen tevékenységet nem végezhetnek a területen, az illetékes állam hozzájárulása nélkül.

A természetes határ is mesterséges

Vannak mesterséges és természetes határok. Gyakorlatilag a természetes határ is mesterséges, hiszen erről is döntés születik, melyet a döntés és annak szerződésbe foglalása után jogi és műszaki meghatározás követ. Természetes határról akkor beszélünk, amikor egy egyértelműen meghatározható, látható természeti képződmény jelöli ki a határt, például egy hegység vagy folyó. Ilyenkor is szükséges azonban pontosítani a határvonalat, amely hegység esetében legtöbbször a vízválasztóvonal, folyó esetében általában a folyók középvonala.

Mi kell ahhoz pontosan, hogy egy elméletben kijelölt államhatár gyakorlatilag is határrá váljon?

Első lépésként a határt meghatározó dokumentum szöveges leírása és kijelölése egy kis méretarányú térképen, azaz a delimitáció. Ez a leírás még nem részletes, a részleteket a szerződő államok képviselőiből álló vegyesbizottságok jelölik ki a helyszínen és foglalják írásba, ezt nevezzük demarkációnak. Ezután következik a pontos földmérési–térképészeti meghatározás, amikor az államhatár vonalát a természetben határjelekkel megjelölik, gondoskodnak a határjelek közötti láthatóság biztosításáról, a határnyiladék kitisztításáról. Ez a mozzanat az abornement. A már megállapított határ eredeti helyének pontosítása, új felmérése, újbóli kitűzése, újbóli jelölése, azaz a redemarkáció akkor válhat szükségessé, ha egy szomszédos állam helyébe egy másik állam lép, vagy a határjelek elhanyagolt állapota vitára adhat okot, esetleg a természeti környezet az eredeti határokmányok felvétele óta jelentősen megváltozott.

Mérföldkövek a hazai határkitűzés történetéből

Az 1699-es karlócai békeszerződés volt az első olyan dokumentum, amely részletesen rendelkezett a határokról és a határ őrzéséről az ország déli területein, az Oszmán Birodalom térvesztése után: „… mindkét fél részéről kiküldendő megbízottak válasszák el egyes kerületeket és járásokat, megvonván a határvonalat részleteikben, megjelölvén árkokkal, kövekkel, karókkal vagy valamely más módon (…) és ha bármelyik részéről akárki merné másítani, változtatni, kidönteni, elvenni, vagy bármely más módon megsérteni valamelyiket az említett jelek közül, az minden irányú nyomozással elfogatva mások előtt például kegyetlen büntetéssel lakoljon…”. Hazánkban innen számítjuk az államhatár pontos, vonalszerű megjelenítését és a terepen határjelekkel való kitűzését. A déli mellett alig másfél évtizeddel később, 1715-ben, az ország nyugati határa mentén is kitűzték a határokat.

Magyarország első katonai határfelmérésére 1780 és 1785 között került sor. Az államhatárvonalakat a helyszínen mérték fel és ábrázolták a korabeli szakértők, ezen kívül minden fontosabb törésponton határdombokat állítottak fel az ország teljes határa mentén.

A Romániával határos területek aprólékos leírására és térképi ábrázolására először 1887 tavaszán került sor. A határvonal közös megállapítására és rögzítésére itt is nemzetközi vegyesbizottság alakult, munkájuk eredményét egy új szerződés foglalta össze, amelyet az 1888. évi XIV. törvénycikkel iktattak jogrendünkbe. Ez, a terepen geodéziailag kitűzött, majd térképen rögzített, vörös színnel kiemelt határvonal a nemzetközi jogi szakirodalom szerint az első tudományosan megállapított határok között van.

Határjelek, határkövek, plakettek

Magyarország jelenlegi, 2215 km hosszú államhatárát a természetben csaknem 23000 határjel jelöli. A határjelek állami tulajdonban vannak, a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudásközpont látja el: karbantartja a határjeleket, szükség esetén áthelyezi azokat, hozzájárul szakértőként az államhatáron átnyúló építkezésekhez. Ugyanakkor az adott földterület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, bérlőjének kötelessége az államhatárjelek megóvása, azokért felelősséggel tartoznak, csakúgy mint a geodéziai alappontokért.

Magyarország jelenleg hét szomszédos állammal határos. A „Rendezett határ – jó szomszédság” alapelvét messzemenőkig szem előtt tartva hazánk minden szomszédjával békés viszonyokra, geodéziai szempontból jól megjelölt, a terepen is világos állapotokra törekszik. E törekvés leginkább látható jelei a terepen az államhatárjelek. Az alapelv minden viszonylatban azonos: a határvonalat az államhatárjelek összelátásával kell biztosítani a szárazulatokon. Erre a szakaszhatárjelek, főhatárjelek, mellékhatárjelek, közbeiktatott és az egyedi határjelek szolgálnak. A határjelek nagyon változatosak méretük, kialakításuk, állandósítási módjuk szerint, csaknem negyven féle határjelet tartunk karban.

A határjel az államhatárt jelölő mérési jelek együttese. A határvonal pontos helyzetét a terepen határjelek, illetve határnyiladék jelölik. A határjelek elhelyezése lehet egysoros, ha a határos államok egy jelet helyeznek el közösen, melynek két oldalán a honi terület felé néző felségjelzés található, vagy kétsoros, – általában vízi határszakaszok esetén – mikor mindkét állam egy-egy saját jelet állít, a túloldali jellel egységes rendszerben, páros, vagy váltakozó formában. Természetesen létezik hármas határjel is. A geodéziailag bemért határpont a jel csúcsával, vagy a fedőlapon bevésett egyenesek metszéspontjával esik egybe.
Határjelek anyaga: terméskő, vasbeton vagy beton, fa, fém, illetve ezek együttese
Határjelek formái: A határjelek formái igen változatosak, de elmondható, hogy leggyakrabban gúla, hasáb, vagy hengerszerűek
Határjel a föld alatt: mivel a határjelek folyamatosan ki vannak téve az időjárási és környezeti hatásoknak, szükséges lehet földalatti jelek elhelyezése is a felállított határjelek alatt, melyek a határjel megsemmisülése vagy elmozdulása esetén is alkalmasak a határpont azonosítására. Ezek általában közepén bevésett kereszttel rendelkező tégla-, vagy keramitlapok, esetleg vascsövek.
Határnyiladék: A határvonal két oldalán, a két érintett ország területén kialakított 1–3 méter széles, növényzettől megtisztított, jól belátható sáv.
Határjelek gyakorisága: Csupán példaként, a számok kedvéért érdemes megnézni, a 356 km-es osztrák-magyar határszakaszt, ahol a határvonalat 12 867 határpont határozza meg. Ezek közük 4147 pontot jelöl valamilyen határjel.
Régi határjelek: Határainkon ma is fel-felbukkannak olyan jelek, amelyek ugyan ma már nem használatosak, ám korábbi határokmányokban még szerepelnek. Ilyen lehet a határdomb, faoszlop, facövek, sziklatömb, élő fa vastáblával, vagy a poligonkő.

A hagyományos határjelek mellett sok helyen a terepi adottságok vagy kiemelt szerepük miatt egyedi határjelek állnak. Ilyen különlegességek pl. a három állam találkozási pontját jelölő hármashatárjelek,sziklajelek, fémplakettek, barlangi határjel.

Forrás:
Varga Norbert: Az ezeréves határ: a gyepűtől a határvonalig; Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság; 2013 (PDF)
Vedó Attila: Magyarország államhatárának megjelölése 1947-től napjainkig; 2012 (PDF)”

Forrás:
Államhatár és határjelek; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2020. augusztus 12.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.