Ami a járványügyi hírek mögött van: nyilvános konferencián számoltak be a számokról és elemzésekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi szakemberei

„Mivel a koronavírus-fertőzések fele a betegség tüneteinek megjelenése előtt történik, a járvány dinamikájában jelentős szerepet játszanak azok a tünetmentes fertőzöttek, akiknek aránya ma 40 százalékra tehető – mondta dr. Bognár Zsófia, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztályának infektológusa a Magyar Zoonózis Társaság (MZT), az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nemrégiben megrendezett tudományos ülésén.

Az enyhe tünetes vagy tünetmentes betegek nyolc nap után nem fertőznek, a súlyos eseteknél a vírus átadásának képessége viszont akár három hétig is elhúzódhat. Az aszimptomatikus és preszimptomatikus betegek vírus kópiaszáma megegyezik, azonban utóbbiak fertőzőképessége az első csoportba tartozókéhoz képest 75 százalékra tehető – magyarázza a tudományos ülés videófelvételén az NNK szakembere.

A hazai járványgörbe a 34. héttől (az augusztus 20-ai héttől) exponenciálisan nő, az esetszám megháromszorozódott. Míg az első hullám során egyes megyékben „nem szólt nagyot” a járvány, ma már mindenütt emelkedik a fertőzöttek száma, akik között a 20-29 évesek aránya a legmagasabb. A 65 év felettiek 18 százaléka, a 15 év alattiak 3,1 százalék érintett. A 20-29 éves korcsoportban egyelőre nem történt haláleset, ám Bognár Zsófia arra figyelmeztetett, az esetszámok növekedését néhány héttel követi a napi halálozásszám emelkedése.

A kórházi kezelések aránya szeptember első két hetében 24 százalékkal nőtt. Tavasszal a fertőzöttek felét kezelték kórházban, hiszen a járvány első két hetében az eljárásrend minden esetben intézményi ellátást írt elő. A módosítások nyomán később folyamatosan nőtt az otthonukban ápolt betegek száma. Az összes fertőzött harmada igényelt kórházi kezelést szeptember elejéig, három százalékuk került intenzív osztályra. A hospitalizált betegek 9,1 százaléka igényelt intenzív ellátást. Az intézményi kezelésre szoruló betegek 25,6, míg az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el.

Az egészségügyi dolgozók 6,2 százaléka volt koronavírus-fertőzött szeptember közepén az NNK adatai szerint. Júliusban ez az arány 16 százalék volt Magyarországon, ami elmarad az Európában májusban detektált számtól, amikor az esetek 23 százaléka került ki az egészségügyiek közül.

Így állunk a teszteléssel

Bár az elvégzett tesztek száma Magyarországon is növekedésnek indult, Bognár Zsófia szerint Európában a százezer lakosra jutó tesztek számát tekintve nem állunk jó helyen, csak Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában végeznek kevesebb tesztet.

Tavasszal sem volt, és most sincs elegendő reagens, kevés a nukleinsav kivonó kit, elfogyott a műanyagárú a PCR automatákhoz, mert a gyártókapacitások egyszerűen nem tudják követni az igényeket – magyarázta az alacsony tesztszám okait Kis Zoltán, az NNK Covid-teamjének vezetője, megemlítve, hogy tavasszal a mintavevő eszközökből volt szűk a keresztmetszet.

Kevés a szakember, így az NNK más főosztályairól vezényeltek át személyzetet, akik besegítettek a labormunkába. Kis Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszemélyzet hiánya okozhat problémákat. Példaként említette, hogy ha ritkán is, de előfordulhat, hogy kontaminálódnak az izoláló automaták. A kontaminált eredményeket a gyakorlott szakszemélyzet azonnal észreveszi, ám a kevés tapasztalattal rendelkezőknek nem feltétlenül tűnik fel a probléma.

A diagnosztikához nem megfelelő képességgel és engedéllyel rendelkező laboratóriumok is végeztek teszteléseket a járvány kezdetén, ahol nem adekvát eredmények születtek – említette meg az NNK szakembere. Az engedély nélkül tesztelő laborok eredményei nem kerültek be az OSZIR-ba, így többször elmaradt a megfelelő járványügyi intézkedés, előfordult, hogy a beteg telefonon érdeklődött az NNK-nál, hogy mi a teendője azt követően, hogy pozitív mintát kapott.

Ezért kell orr és garatminta is

A garathoz viszonyítva az orrban nagyobb kópiaszámban van jelen a Sars-CoV-2 vírus, ezért fontos, hogy mindkét ponton megtörténjen a mintavétel – magyarázta előadásában Kis Zoltán. A PCR diagnosztikában a nyál is használható kiindulási alapanyagként, de itt is alacsonyabb a kópiaszám, mint a nasofarengiális mintákban. Emlékeztetett arra is, hogy vérből és székletből is jól kimutatható a vírus, utóbbi esetében partikulumok is ürülnek, de egyelőre arra még nincsen tudományos evidencia, hogy ezek milyen hosszú ideig életképesek.

Káosz uralkodik a szakirodalomban arról, hogy a tünetmentes fertőzöttek meddig ürítik a vírust, amely a különböző kutatások szerint – az aszimptomatikus és a preszimptomatikus eseteket is ide sorolva – tíz-harminc napon át tarthat. Az viszont már egyértelműnek tűnik, hogy az idősekben magasabb kópiaszámban található a vírus – jegyezte meg az NNK Covid-teamjének vezetője.

Követik a gyógyult betegeket

A László kórházban a lélegeztetőgépre került, kritikus állapotú betegek mintegy 50 százaléka gyógyult meg, ami a nemzetközi összehasonlításban jó arány – osztotta meg tapasztalatait a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa, dr. Lakatos Botond. Az enyhe és középsúlyos betegeknél nem számolnak mortalitással, ám a súlyos állapotú betegek mintegy tíz százalékának kritikussá válik az állapota, innentől pedig megugrik a letalitás – magyarázta a főorvos.

Aktívan és proaktívan keresik és igyekeznek követni azokat a gyógyult koronavírusos betegeiket, akiket intenzív osztályon kezeltek – tájékoztatott Lakatos doktor, aki szerint ezeket a pácienseket nem szabad szem elől téveszteni, mert infekciós fogékonyság és mellékhatások tekintetében egyaránt számíthatnak várt, vagy akár meglepetésszerű következményekre.

Az előrejelzésekhez is kevés a minta

Rettenetesen aggasztóak a számok – fogalmazott előadásában Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora. Míg a járvány első hullámában a kormány megfelelő időben jó intézkedéseket hozott, ez most nem mondható el – szögezte le az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Koronavírus-akciócsoportjának vezetője.

Beszámolt arról is, hogy kifejlesztettek egy algoritmust, amely nemcsak hálózatelemzésre, hanem a szuperterjesztési események feltárására is alkalmas lenne, ám nem jutnak hozzá kellő számban azokhoz a mintákhoz, amelyek alapján elvégezhetnék ezeket a vizsgálatokat, ezért járványügyi előrejelzéseket sem tudnak végezni.

A kapacitáshiány állhat a professzor véleménye szerint annak hátterében is, hogy bár a Sars-CoV-2 inkubációs ideje 1-14 napon belül van, a kontaktkutatást csak 48 óra elteltével kezdődik meg. Pedig a kontaktusok felderítését a lehető leghamarabb kell elkezdeni. Hangsúlyozta: járványhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a karanténra kötelezett személy egyazon napon kapja meg a felszabadító határozatot, és a házi karanténra figyelmeztető piros plakátot.

Nem sínyli meg a gazdaság, ha jól kezeljük a járványt!

A reprodukciós számot meghatározó négy tényező befolyásolásával tudunk gátat szabni a járvány terjedésének. Erről már Röst Gergely, az ITM akciócsoportjának járványelemző matematikusa beszélt. A napi kontaktusok számának csökkentése volt a stratégia az első hullámban, azonban a szigorú korlátozások hosszútávon nem fenntarthatók, így a fertőzés átadásának valószínűsége most maszkviseléssel, kézmosással, szociális távolságtartással csökkenthető. A fogékonyak számát csak védőoltással mérsékelhetnénk, és bár a fertőzés periódusának hossza biológiailag determinált, viszont ez hatékonyan redukálható teszteléssel, szűréssel, kontaktkutatással – sorolta a szakember.

Az ITM akciócsoportja már tavasszal jelezte, hogy a járványkezelés kulcsa, hogy sikerül-e azonosítani azokat a tünetmentes és enyhe tünetes eseteket, akik a járvány második hullámát mozgatják majd. Júniusban – a kontaktusszámok emelkedésének detektálása nyomán – előre jelezték a fertőzöttek számának augusztus végi, robbanásszerű növekedését, a nyár utolsó hónapjának első felében pedig azt, hogy egy fölé emelkedett a reprodukciós szám. Röst Gergely arra is figyelmeztetett, hogy a kontaktmátrixok előrevetítik, hogy Magyarországon is bekövetkezik a Florida-effektus, azaz az esetszámok emelkedését öt héttel később követi majd a halálozások számának növekedése.

Nincs szembenállás a megfelelő járványkezelés és a gazdaság működőképességének megóvása között – szögezte le a szakember. A második negyedéves GDP adatok azt bizonyítják, hogy azok az országok voltak sikeresebbek gazdaságilag, amelyek a járvány elleni védekezésben jól teljesítettek…”

Forrás:
Covid-19: A szakma hangján szólalt meg az NNK; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2020. szeptember 25.

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, közigazgatás:magyar, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.