A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 5.

Vállalati ENSZ-diplomáciai részleget állított fel a Microsoft

A II. világháború utáni fejlődés egyik szembeötlő jelensége a diplomácia fogalomkörének – századok stabilitása utáni – rohamos átalakulása volt. Változott a tevékenység tartalma, fokozatosan (majd a számítástechnika elterjedését követően villámlásszerű gyorsasággal) változott az alkalmazott eszközök, technológiák köre is. És, ami a legfőbb: drámaian megváltozott, szélesedett az aktorok köre is. A digitális közdiplomácia egyik sarokpillére éppen annak a felismerése volt, hogy a globalizációval a teljes világpiacot (és a teljes „világtársadalmat”) uraló technológiai nagyvállalatok olyan megkerülhetetlen szereplőivé váltak a techno-társadalmak alakulásának, ami indokolttá, sőt elkerülhetetlenné tette azt, hogy a nemzetközi kapcsolatok fontos szereplőiként, alakítóiként tekintsünk rájuk. A világ egyre több diplomáciája intézményesített „techno-nagyköveteket”, elsőként a dánok. A technológiai iparok világközpontjaiba „akkreditált” szakdiplomaták feladata az lett, hogy a digitalizáció legfontosabb – elsősorban nemzetközi szabályozási, menedzselési – témáiban közvetlen kapcsolatokat építsenek ki az óriásvállalatok képviselőivel. A Google, az Amazon, vagy különösen a Facebook cég egyre meghatározóbb szerepe (és szerepvállalása) nyomán egyébként megjelent immár az a gondolat is, hogy a nemzetközi közösség valóságos aktorai (értsd tehát: a szuverén államok) mellett a technológiai óriásvállalatok is a diplomáciai élet elismert szereplőivé váljanak. A nemzetközi kapcsolatok szakmában (elsősorban az amerikai külügyi gondolkodásban) gyökeret verő elképzelés lényege: ha a modern vállalatóriások ereje messze túlmutat az országok egész sorának képességein, akkor elengedhetetlen, hogy a megnövekedett lehetőségekhez a nemzetközi élet alanyaira vonatkozó kötelezettségek is társuljanak.

Az ilyen módon tehát két irányból is táplálkozó tendencia fontos lépése volt a nagyvállalati nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó részlegek kiépítése, vagy megerősítése. A folyamat egyik fontos mérföldköve lett a technológiai szféra egyik meghatározó szereplője, a Microsoft múlt heti bejelentése: a vállalat – az ENSZ alapításának 75. évfordulójának ünnepi ülésszakára időzítve – döntött saját vállalati ENSZ-kapcsolati részlegének felállításáról. A rendkívül komoly szakértői tudás (és kapcsolati-) bázist felmutató vállalati ügyosztály megalakítása, továbbá tényleges működésének megkezdése már korábban, az év első hónapjaiban megtörtént. Ennek keretében de facto diplomáciai „képviseletet” nyitottak New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, és megkezdték a hivatalos kapcsolatok kiépítését, illetve természetesen a több éves munkaprogram kidolgozását és előkészítését. A multilaterális diplomáciai részlegként működő vállalati egység súlyát jól jelzi, hogy élén John Frank, a Microsoft egyik alelnöke áll.

Az ENSZ-kapcsolati részleg, a modern világ számára kihívást jelentő problématerületekkel összhangban, az alábbi hét tematikai pillért nevesítette működése számára:

  • az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása az IKT-technológiák támogatásával;
  • a környezeti fenntarthatóság szolgálata a káros anyag kibocsátás és a szennyezés csökkentése révén, illetve a tiszta ivóvízhez való hozzájutás elősegítésével és a Föld biodiverzitásának megóvásával;
  • a kibertér demokratikus jellegének védelme az állami szereplők tevékenységét meghatározó nemzetközi szabályozó rendszer kialakításával;
  • a tisztességes munkához és megélhetéshez való hozzáférés támogatása, mintegy 25 millió ember digitális tudásának előmozdításával a járvány után magához térő gazdaságokban;
  • a minőségi oktatás támogatása az ehhez szükséges technológiai platformok kidolgozásával és bevezetésével;
  • a szélessávú hálózati hozzáférés előmozdítása Afrika, latin-Amerika és Ázsia mintegy 40 millió lakosa számára az elkövetkező két évben;
  • az ENSZ szervezeti egységek digitalizációjának támogatása olyan szervezeti alkalmazások kidolgozásával és bevezetésével, amelyek jelentősen segítik ezek munkáját.

Az óriásvállalat, újonnan megerősített nemzetköz szintű és kvázi-diplomáciai jellegű szerepvállalásával összhangban igen aktív résztvevője volt az ENSZ néhány nappal ezelőtt (a Világszervezet történetében első ízben virtuálisan) tartott ünnepi Közgyűlésének. Egyebek mellett aktív szereplői voltak a Net Zero Kibocsátás panelbeszélgetésnek; az ENSZ Nemzetközi Békenap programjának részeként beszélgetés-sorozatot szerveztek; csatlakoztak az Újjáépítés újragondolása címmel a civil világ multilaterális szerepvállalásáról szóló eseményhez; bekapcsolódtak a Klímaváltozásról szóló magas szintű kerekasztal beszélgetés munkájába.
Our interconnected world requires collective action; John Frank; Microsoft blog; 2020. szeptember 17.
Microsoft and the United Nations: What to watch; Microsoft; 2020. szeptember 25.

Oroszország kiber-fegyverszünetet ajánl az USA-nak

A hét vezető híre lehetett volna – ám végül nem véletlenül került csupán a második helyre. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis – szokatlanul erős jelleggel, írásos nyilatkozat formájában – fegyverszünetet ajánlott az Amerikai Egyesült Államoknak a kibertérben. A két nagyhatalom közti kiber-viszonyok újrarendezésére (az orosz politikus az ebben az összefüggésben Nyugaton közkedvelt „reboot”, azaz újrakezdés kifejezést használta) egy konkrét, négy pontból álló tervezetet javasolt. Elsőként is, a „nemzetközi Információbiztonság helyreállítása” érdekében a magas szintű, rendszeres kétoldalú párbeszéd visszaállítását javasolja amerikai partnerének. Másodszor javasolja, hogy a két ország szakmai szervezetei (nukleáris kockázat csökkentő központok, informatikai vészhelyzeti csoportok, magas szintű információ biztonsági szakhivatalnokok) közötti folyamatos és hatékony párbeszéd kiépítését. Harmadszor (és nyilvánvalóan ez az a pont, amelynek hatóköre és konkrétsága szokatlanul fontossá teszi ezt az ajánlatot) az orosz elnök kétoldalú kormányközi megállapodás kidolgozását és megkötését javasolja az információs térben történő bárminemű incidens megakadályozására. Végül pedig, de egyáltalán nem utolsó sorban negyedik pontként azt javasolja Putyin, hogy kölcsönösen elfogadható formájú garanciákat nyújtsanak egymásnak arra nézve, hogy nem avatkoznak be egymás belügyeibe (beleértve a választási folyamatokat) semmilyen módon, egyebek mellett IKT és más korszerű technológiai eszközök felhasználásával sem.

A javaslat kézzelfoghatóságát, kivitelezhetőségét (egyben tehát komolyságát) nagyban erősíti az a mozzanat, hogy az orosz elnök (a fenti harmadik pontban) azt veti fel, hogy a bilaterális megállapodás elveiben és koncepciójában a Szovjetunió és az USA között 1972-ben megkötött, a nyílt tengeri incidensek elkerülését szolgáló megállapodást vehetné mintául.
Az, hogy ez a hír, amiből korszakos lépés lehetett volna, mégsem került a Hírlevél-blokk első helyére, az nem véletlen. Az amerikai külpolitikai elit meghatározó véleménylapja ezzel a címmel hozta a bejelentést: „Putyin fegyverszünetet akar a kibertérben – miközben nem hajlandó beismerő vallomást tenni az orosz beavatkozásokról”. A cím kiábrándítóan, ám meglehetősen pontosan tükrözi az amerikai hozzáállást: bármi fajta „egyezség” kizárólag az ellenfél teljes és nyilvános fegyverletételén, sőt megalázkodását alapulhat. Aminek így, mondanunk sem kell, nem sok esélye marad. Ami megint csak nem biztos, hogy véletlen. Az egyezés ugyanis azt tűzné ki: egyik fél sem avatkozik be a másik belügyeibe, egyebek mellett a választásokba. Például úgy, ahogy az amerikaiak avatkoztak be az orosz elnökválasztások menetébe 1996-ban.
Putin Wants a Truce in Cyberspace – While Denying Russian Interference; Anton Troianovski, David E. Sanger; The New York Times; 2020. szeptember 25.
Statement by President of Russia Vladimir Putin on a comprehensive program; Kreml Szóvivői Iroda; 2020. szeptember 25.
Election meddling in Russia: When Boris Yeltsin asked Bill Clinton for help; David Shimer; The Washington Post; 2020. június 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

Szélesedik az újonnan elindított Diplomáciai Akadémia nemzetközi kapcsolatrendszere

Megállapodást között Magyarország és Mexikó magas szintű diplomata képző intézménye. Az egyezményt Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke és David Renato Nájera Rivas mexikói nagykövet írta alá a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szeptember 30-án. Az együttműködési megállapodás célja, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémia és a mexikói Matias Romero Diplomáciai Intézet a jövőben szorosabbá fűzze kapcsolatát, és támogatást nyújtson a magyar, illetve mexikói diplomaták magasabb szintű felkészítésében. A Matías Romero Intézetet (IMR) 1974-ben alapította a mexikói külügyminisztérium diplomaták oktatása és képzése, valamint a minisztériumi felvétel koordinálása céljából. Ezen kívül az Intézet tanfolyamokat szervez a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, konferenciákat és szemináriumokat tart nemzeti és külföldi szakemberek részvételével, és aktív szerepet vállal Mexikó külpolitikájának és nemzetközi kapcsolatainak terjesztésében is. A Magyarország és Mexikó közötti együttműködés egyik alappillére az IMR által évente szervezett tanfolyam, amelyen magyar diplomaták immár 5 éve vesznek részt.
Együttműködési megállapodás született a magyar és a mexikói diplomáciai akadémia között; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2020. szeptember 30.

Kozmikus szemétfigyelő rendszert avattak – a német űr geopolitika első lépéseként

A hadügyminiszter jelenlétében avatták fel néhány napja a német légierő Légtér- és Űrmegfigyelő Hadműveleti Központját. A NATO légtérfigyelő rendszerébe csatlakozó német légierő állomásának részeként kialakított ASOC (Air and Space Operations Center) 50 fős személyzettel kezdte meg működését, ám a kezelők számát 2031-ig többszörösére kívánják majd növelni. Az állomás – amely egy most kifejlesztett űrmegfigyelő radarrendszeren alapul – elsődleges feladata az lesz, hogy felderítse és folyamatosan nyomon kövesse az alsóbb űrrétegekben Föld körüli pályán keringő űrtörmelékeket. Az űrszemét (ami az elejtett csavaroktól a felhasznált hajtóanyag tartályokig a legkülönfélébb tárgyakat öleli fel) egyre jelentősebb veszélyforrást jelent: a mintegy 500 000 darab nagyobb hulladék, ami a Földhöz közeli űrben kering, károkat okozhat a használatban levő műholdaknak, illetve a légtérbe visszatérve lakóépületeket, embereket is veszélyeztethet. Az avatón felszólaló Annegret Kramp-Karrenbauer hadügyminiszter úgy fogalmazott: a Németország feletti légtér, és a fölötte levő úr összetartozik, és így ezzel az új szervezettel az ország kiterjeszti felügyeletét és működését a világűrbe is. A megfogalmazás jól mutatja: ezzel a lépéssel Németország kilépett az űr geopolitika ma még újszerűnek számító, de perspektivikusan egyre meghatározóbb frontvonalába.
German military launches space junk tracking system; Deutsche Welle; 2020. szeptember 21.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.