„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Humánfejlesztési Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.
I. Az operatív program indokoltsága
Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést (PO4 – szociálisabb Európa) támogatja, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez (PO5 – a polgáraihoz közelebb álló Európa) is.III. Az operatív program tartalma
A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).IV. Az operatív program felépítése
Az OP hat prioritási tengelyből áll.
Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória 1. Egészségügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett 2. XXI. századi köznevelés ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett 3. Társadalmi felzárkózási fejlesztések ESZA+/ERFA kevésbé fejlett / fejlett 4. Szociális fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett 5. Az anyagi nélkülözés (Rászoruló személyek támogatása) ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett 6. Család- és ifjúságügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett V. Az operatív program tartalma
1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések
A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.
- az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;
- prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;
- a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;
- az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;
- a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;
- az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;
- az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;
- a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.
2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés
A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.
- az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;
- a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;
- a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;
- a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;
- a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
- a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;
- az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;
- a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;
- az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.
3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések
A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újratermelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.
- hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;
- közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;
- a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;
- foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;
- a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;
- egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;
- gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;
- oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;
- együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;
- társadalmi felzárkózást megerősítő szakpolitikai fejlesztések és koordináció.
4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések
A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
- megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;
- sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;
- a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;
- fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;
- szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;
- szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése
5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása
A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával (élelmiszersegély és alapvető fogyasztási cikkek biztosításával) és továbbfejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.
- alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;
- meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára;
- alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;
- élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;
- kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan
6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések
A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el
- a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;
- bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan magasan képzett szakemberállomány (kisgyermeknevelők) biztosítása;
- a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;
- generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;
- tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása;
- élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása;
- önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;
- a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése és kríziskezelő ambulanciák építése.
”
Forrás:
Humánfejlesztési Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.© 2024 eGov Hírlevél.
