„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Mobilitás Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.
I. Az operatív program indokoltsága
Az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Zöld Megállapodás célul tűzi ki a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérést, tekintve, hogy a közlekedés felelős az Unió üvegházhatású-gázkibocsátásának negyedéért, és ez az arány egyre nő. Ezek a feladatok kapnak helyet a Mobilitás Operatív Programban (MIOP), mely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) folytatásának tekinthető.
II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
Az operatív program az Unió által meghatározott „Zöldebb, karbonszegény Európa” (PO2) és kiemelten a „Jobban összekapcsolt Európa – mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság” (PO3) szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódik.
II. Az operatív program tartalma
Az operatív program követi a 2014-2020 közötti programozási periódus IKOP prioritásait, figyelembe véve az új keretrendszert. A közlekedésfejlesztés továbbra is fontos eszköze a gazdaságfejlesztésnek, valamint a területi kohéziónak, mindazonáltal az európai zöld megállapodással összhangban nagy hangsúlyt helyez a fenntartható közlekedési formák támogatására: a kötöttpályás közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztésére, az egyes közlekedési módok összekapcsolására, valamint a motorizált közlekedés környezetbarátabbá tételére az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra bővítése révén, valamint a közösségi közlekedésben résztvevő járműállomány mielőbbi cseréjére tiszta és energiahatékony közúti járművek beszerzésének támogatásával, illetve az alternatív üzemanyagok előállításának ösztönzésével. Az OP beavatkozási területei kiterjednek a hajózással kapcsolatos fejlesztésekre is.IV. Az operatív program felépítése
Az OP három prioritási tengelyből áll, mely egyedi célkitűzésekre és beavatkozási területekre bontható tovább.
Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória 1. Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett 2. TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése KA fejlett, kevésbé fejlett 3. Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett V. Az operatív program részletes tartalma
1. prioritási tengely: Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése
1.1 A városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- A TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi vasúti szakaszok fejlesztése járműbeszerzés (pl. HÉV szerelvények)
- A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések (pl. P+R, B+R, intermodális személyszállítási csomópont)
- A közösségi közlekedést előnyben részesítő informatikai alkalmazások, adatbázisok fejlesztése és bevezetése
- Kötöttpályás és egyéb (villamos, troli, busz) közösségi közlekedés fejlesztése, szűk keresztmetszetek feloldása (új szakaszok kiépítése, járműbeszerzés, megállóhelyek korszerűsítése és akadálymentesítése, infrastruktúrafejlesztés)
- Budapesti városi közúti közlekedési infrastruktúra vegyes-forgalmúvá alakítása, kerékpáros fejlesztések
- Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése
2. prioritási tengely: TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése
2.1 Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
TEN-T vasúti hálózat:
- a szűk keresztmetszeteinek felszámolása
- vasúti digitalizáció erősítése (pl. központi forgalomirányítás, transzformátorok cseréje)
- motorvonatok, valamint személykocsik beszerzése
- vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése
TEN-T vízi közlekedés:
- TEN-T kikötők víz- és szárazföldi oldali infrastruktúrájának fejlesztései
- a magyarországi Duna szakaszon közlekedő hajók hajtásláncának földgáz vagy hidrogénalapúvá átalakítása
3. prioritási tengely: Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás
3.1 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T
3.2 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
Gyorsforgalmi és 1-3. számjegyű utak:
- hiányzó szakaszainak kiépítése
- közúthálózat kapacitásának bővítése
- közúti infrastruktúra környezeti, műszaki fenntarthatóságát és ezáltal a jelenlegi szolgáltatási szintet növelő beavatkozások
- közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. csomópontok átépítése, szalagkorlát csere, láthatóság növelése, intelligens közlekedési rendszerek továbbfejlesztése)
EUROVELO kerékpáros létesítmények fejlesztése
Közlekedési célú megújuló energia előállítását szolgáló technológiák fejlesztése elsősorban biogáz (bio LNG, CNG), megújuló alapú hidrogén és fejlett bioüzemanyagok vonatkozásában.
Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése
Határátkelőhelyek fejlesztése, a határátkelés gyorsításához szükséges eszközök beszerzése
Önvezető autózást támogató rendszerek kiépítése/fejlesztése
Nemzeti Közlekedési Stratégia menedzsment eszközeinek előkészítése”
Forrás:
Mobilitás Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.
