Előrelátó innovációs kormányzás – az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének tanulmánya

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányt tett közzé az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az előrelátó innováció az OPSI innovációs modelljének (Innovation Facets Model) négy szempontja közül az egyiket jeleníti meg, a küldetés-orientált innováció, a fejlesztés-orientált innováció és az alkalmazkodó innováció mellett.

Az OPSI innovációs modelljét két központi jelentőségű jellemző, a bizonytalanság és az irányítottság, mint tengelyek mentén szerkesztette meg. Egy kiegyensúlyozott innovációs kormányzati politikában mind a négy nézőpontnak fontos szerepe van. Ezek közül az előrelátó innováció akkor kerül előtérbe, amikor a jövő bizonytalanságaira kell felkészülnünk; ennek érdekében vállalja a kísérletezést a lehetséges jövőbeli kimenetekkel, és segít ezek közül a preferált irányba kormányozni.

Az OPSI értelmezése szerint az előrelátás olyan, a jövőre irányuló tudás megteremtését jelenti, amely a mában segít a cselekvésben annak érdekében, hogy az a kedvező jövőkép valósuljon meg, amely mellett dönteni akarunk. Az előrelátás során alternatív jövőképekkel foglalkozunk, tanulunk a kevésbé látványos jelekből, megértjük a közjó érvényesülésének lehetőségét, vizualizáljuk a többfelé ágazó lehetséges kimenetek következményeit. Az előrelátás formálja az emberek jövő-érzékelését, és fejleszti azokat a képességeket, amelyek értelmet adnak az újdonságoknak.

Az előrelátó innováció a fenti tudáson alapuló olyan cselekvés, amelynek célja napjaink előtérbe kerülő nagy kérdéseinek és a jövőre vonatkozó forgatókönyvek feltárása, a velük való kísérletezés. A komplex környezetben történő tesztelés bővíti tudásunkat a jövő fejleményeire adható rendszerszintű válaszokról, miközben aktívan alakítja is azokat. Ha ez ismétlődően és tudatosan történik, képes a preferált jövőbeli kimenet irányába formálni a rendszert.

Az előrelátó innovációs kormányzás olyan széleskörű cselekvőképesség, amely aktívan tárja fel a lehetőségeket, kísérletezik és folyamatosan tanul a kormányzati rendszer részeként. Ez a képesség tudatos és folyamatos támogatásra szorul, mivel a domináns rendszerek hajlamosak kiszorítani és megfosztani prioritásától az előrelátó innovációt.
Az innovációs modellben fontos különbséget tennünk az alkalmazkodás és az előrelátás között. Az alkalmazkodó ellenállóképesség (adaptive resilience) és a törékenység csökkentése (anti-fragility) a váratlan helyzetekre készít fel, míg az előrelátó innováció az előre nem látható helyzetekre nem csak felkészít, hanem a jövő formálásában is részt vesz. Ennélfogva prediktívebb és proaktívabb, mint az alkalmazkodás, ugyanakkor mindkettőre szükség van. Miközben alkalmazkodunk a jelen rendszerben bekövetkezett változásokhoz, az előrelátó innováció feltárja azokat a lehetséges jövőbeli fejleményeket is, amelyek szintén kihívást jelenthetnek.

Az előrelátó innováció adott esetben a küldetésorientált innovációval is szembekerülhet. Utóbbinak nagy veszélye ugyanis, hogy mintegy bezárja magát saját küldetésébe, az adott probléma iránti túlzott elkötelezettségében, leragadva az ugyanazt a célt szolgáló alternatív megoldásoknál, miközben a világ változik, és új problémák kerülnek előtérbe. Az előrelátó innováció megkérdőjelezheti magát a küldetést is, és felkészít annak nem várt hatásaira is. Képes ugyanakkor észlelni az újonnan előtérbe kerülő problémákat és kihívásokat, amelyek megoldására a jövő küldetései irányulhatnak.

Az előrelátó innováció kidolgozza azokat a paramétereket, amelyek mentén a szakpolitika-formálók irányíthatják a változásokat a preferált jövő vagy a nem kívánt jövő elkerülése érdekében. A valós világ környezetében kísérletezik a hatékony szakpolitika meghatározásához olyan emberek vagy csoportok részvételével, amelyek a kormányzati beavatkozás, az új technológiák vagy a nagyléptékű változások hatásának vannak kitéve. Végül a kísérletezésből fakadó tudásra alapozva a szakpolitika irányítói folyamatosan újraértékelik a preferált jövőképeket annak eldöntésére, hogy továbbra is az maradjon-e az irány.

Az előrelátó innovációnak a stratégiai előrejelzés fontos hajtóerejét jelenti, ugyanakkor annyival több annál, hogy nem csak feltárja a lehetséges jövőbeli kimeneteket, és ezekről tájékoztatva segíti a döntéshozást, hanem a változásokra adott megfelelő válaszokhoz szükséges szervezeti kapacitások megerősítését is támogatja.

Az OPSI tanulmánya rámutat, hogy a rendszerek és problémák összetettsége ma már nem kivétel, hanem szabály. Ezeknél a reaktív megközelítés egyre kevésbé hatékony. Fontos, hogy még a válság bekövetkezte előtt előre lássuk annak eljövetelét, és felkészülten fogadjuk azt. A hagyományos bürokratikus megközelítés, amely a felelősséget szűk szakpolitikai területekre porciózza ki, nem képes megválaszolni az előtérbe kerülő összetett kihívásokat, azok méreténél és összekapcsoltságánál fogva. Úgyszintén nem alkalmas arra, hogy megbirkózzon a gyors változásokkal, a bizonytalansággal és az előre nem jelezhető eseményekkel. Az előrelátás és az innováció jelentősége ezért is növekszik a közszférában, erősítve annak cselekvőképességét. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy bármennyire is érthető a közigazgatás részéről a folytonosságra törekvés és ezen keresztül a bizalom fenntartása, valamint a kockázatkerülés, a felszínre törő új és összetett kihívások a nemcselekvést is kockázatossá teszik. Nehezíti ugyanakkor az előrelátó innovációból fakadó proaktivitást, hogy politikai szinten könnyebb elfogadtatni a közvéleménnyel a már érzékelhető problémák megoldása érdekében tett döntéseket, mint a csak bizonytalan kontúrokkal látható jövőbeli változásokra felkészítő lépéseket. Hasonló nehézséget jelent, hogy a kormányzat jellemzően olyan döntéseket igyekszik hozni, amelyek egy lehetséges kimenetre irányulnak, és nehezen tudja kezelni a többváltozós, több lehetséges kimenetre felkészítő munkát. A válságok – minta amilyen a COVID-19 – megoldása pedig gyors megoldásokat, hamar látható eredményeket (quick win) kíván, ami viszont az ad hoc jelleg és rövidtávú szemlélet miatt válságról válságra „ugrálást” eredményezhet.

A fentiek miatt az előrelátó innovációs kormányzás tudatos elhatározást és folyamatos támogatást igényel. Az OPSI tanulmánya ehhez ad jól használható érvrendszert és elméleti keretet, valamint mutat be esettanulmányokon keresztül működő jó gyakorlatokat.”

Forrás:
Anticipatory Innovation Governance; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. november 10. (PDF)
Lásd még:
Anticipatory Innovation Governance; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)
Public Sector Innovation Facets; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)