gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönpolitikaszakirodalomtársadalom

A nyílt adatok harmadik nagy hulláma

Szerző: 2020. november 30.No Comments

„A GovLab októberi, az Open Data Policy Lab oldalán megjelent kutatási jelentésében Stefaan G. Verhulst és szerzőtársai a nyílt adatok felhasználásának harmadik nagy hullámát elemzik részben a már ma is megfigyelhető folyamatok, részben a közeljövőre irányuló szakértői várakozások alapján (The Emergence of a Third Wave of Open Data). A tanulmány szerint a nyílt adatok első hulláma az információs szabadságot biztosító törvényeken alapult, és szabályozási eszközökkel, valamint jogszabályalkotással tett nyilvánossá adatokat erre irányuló igény esetén, az átláthatóság jegyében. A második hullám a nyílt forráskódokkal és a Web 2.0-val együtt érkezett meg, elsősorban a nyílt közadatokra támaszkodva, törekedve arra, hogy az adatokat alapértelmezett módon nyíltak legyenek. Az adatbázisok megnyitása azonban gyakran úgy történt, hogy nem volt világos a könyvtárszerkezete, ahogy az se,hogy mi lenne a legjobb módja a felhasználásnak.

A tanulmány szerzői – 29 nyílt adatokkal foglalkozó vezetővel és szakértővel konzultálva – négy olyan meghatározó elemet azonosítottak a harmadik hullámban, ami megkülönbözteti azt a korábbiaktól. Fontos azonban kiemelni, hogy az egyes hullámok nem a korábbi helyére lépnek, hanem egymásra épülnek, mintegy továbbfejlesztve a korábbi szakaszt. A négy kulcselem a következő.

I. Cél-vezérelt adat-közzététel

Várakozások szerint a harmadik hullám sokkal inkább cél-vezérelt megközelítést fog követni, mint a korábbiak. Nem egyszerűen csak nyílttá teszi az adatokat, hanem ezt olyan céllal teszi, hogy az adatok újrahasznosításának megfelelő hatása legyen. Ennek érdekében legalább akkora figyelmet fordít a keresleti, mint a kínálati oldalra, és nem csak egyszerűen az adatokkal foglalkozik, hanem azok szélesebb műszaki, társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseivel is.

Az első hullámot a „szükséges ismeret” (Need to Know) elv határozta meg, vagyis a kormányzat csak annyi adatot osztott meg, és csak azoknak, akiknek és amilyen mértékig ez indokolt volt; ezt is megkeresésre adott válaszként, adott projektekre vagy ügyekre korlátozva. A második hullámot a „megosztási kötelezettség” (Duty to Share) elve mozgatta, kiterjesztve a nyílt adatok koncepcióját a magánszektor adatainak egy részére is. Ebben a megközelítésben a szervezetek megelőző módon teszik nyílttá adataikat azzal a céllal, hogy közérdekű értéket hozzanak létre a silószerűen kezelt korábbi adatkezelés helyett.

A harmadik hullám tovább bővíti a korábbi erőfeszítéseket, a nyitottság és az adattípusok szélesebb spektrumát foglalva magába, további kiterjesztéssel a magánszektor adataira is. A korábbiaknál nagyobb erőfeszítéseket tesz a kereslet és a kínálat összhangba hozására, és célja az, hogy a felszabadított adatbázisokkal maximális társadalmi hatást érjenek el. Az új, feljövőben lévő doktrína a a cél-vezérelt adat-közzététel (Publishing with Purpose), kereslet-orientált megközelítésként.

II. A partnerség és adat-együttműködés erősítése

Az első hullámban a szabályozás és maguk az intézmények adatigénylés esetén tették közzé adataikat, országos és helyi szinten egyaránt, elsősorban újságíróknak, ügyvédeknek és aktivistáknak. A második hullámban a közigazgatás felhívást kapott arra, hogy alapértelmezett módon tegye nyílttá adatait állami ügynökségek és hivatalok, civil műszaki szakemberek és vállalatok számára. Ez azonban elsősorban csak a specialistákat vonzotta, így a nyíltadat-projekteknek csak korlátozott hatása volt, és nem sikerült bevonni szereplőknek azon széles körét, akik közhasznú értéket hozhattak volna létre az elérhetővé vált adatokból. A harmadik hullám egyik célja ezért a nyíltadat-projektekbe bevont szereplők körének szélesítése (beleértve többek közt közösségi szerveződéseket, civil szervezeteket, kisvállalkozásokat, helyi önkormányzatokat), a korábbinál közvetlenebb együttműködést alakítva ki az adattulajdonosok és adatfelhasználók között.

III. Előrelépés helyi és regionális szinteken

Az első és második hullám megmutatta, hogy hogyan lehet hasznosítani a nyílt adatokat országos és nemzetközi szinten. A harmadik hullám feljövőben lévő koncepciója ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az országos szint alatt is kiépüljenek a nyílt adatokhoz szükséges kapacitások és képességek. A településeken és a közigazgatás regionális szintjein alapesetben szűkebb körűek és jobban célzottak az elérhetővé tett adatok, így nagyobb valószínűséggel találkozik a polgárok közvetlen és azonnali szükségleteivel, így az elérhető előnyök is közelebb hozhatók.

IV. Az adat-felelősség és az adatjogok előtérbe helyezése

Az értékelésbe bevont szakemberek várakozása szerint a harmadik hullámot a felelős tervezés megközelítése fogja jellemezni, hangsúlyozva a méltányosság, az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdítását az adat-életciklus valamennyi szakaszában, a kockázat-minimalizálás és az értékmaximalizálás érdekében. Ez nem csak az adatokkal kapcsolatos jogok megóvását jelenti, hanem az előnyök és kockázatok mérését és mérlegelését is. Lényeges, hogy ennek során nem csak a cselekvés, hanem a nem-cselekvés kockázatát is fel kell mérni. Ez nem csak a személyes adatok védelmére vonatkozik, hanem például az adat-analitikába kódolt elfogultságok kockázatára is.

Az elemzés alapjául szolgáló közös gondolkodás során a bevont 29 vezető és szakember nyolc kulcsfontosságú cselekvési irányt határozott meg a harmadik hullám kívánatos irányba fejlődése érdekében:

I. Az intézményi adat-kapacitás erősítése és terjesztése
II. Az értékek közérthető megjelenítése, tényalapú hatáselemzésre alapozva
III. Új adatközvetítők létrehozása
IV. Irányítási keretrendszerek létrehozása, törekvés a világos szabályozásra
V. Az adat-újrahasznosítás technikai infrastruktúrájának kiépítése
VI. A közvélemény adat-kompetenciájának erősítése
VII. A döntések és az adatok eredetének nyomonkövetése és tisztázása
VIII. Adatgondnokság létrehozása és megerősítése

Végső konklúzióként a szerzők a harmadik hullám során elérendő célt így határozzák meg: felgyorsítani a közérdekű adat-újrahasznosítást az adatokhoz fűződő jogok és a közösség javának egyidejű biztosítása mellett. ”

Forrás:
Third Wave of Open Data; How To Accelerate the Re-Use of Data for Public Interest Purposes While Ensuring Data Rights and Community Flourishing; Stefaan G. Verhulst, Andrew Young, Andrew J. Zahuranec, Susan Ariel Aaronson, Ania Calderon, Matt Gee; Open Data Policy Lab; The Governance Lab (GovLab), NYU’s Tandon School of Engineering; 2020. október 28.
Szerkesztői megjegyzés:
Talán elárul valamit a korszakunkról, arról, hogy napjainkban csaknem mindenki hogyan gondolkodik a nyílt adatokról, az a tény, hogy a jelentés a Microsoft támogatásával készült.