Digital4Development Hub – az EU új digitális hálózatot indított az Afrikai kontinens fejlesztésére
Ursula von den Leyen EU bizottsági elnök személyesen fogja a napokban hivatalosan is felavatni a Digital4Development (D4D) Hub elnevezésű uniós kezdeményezést. A digitális platform egy koncepciózus fejlesztési projekt végrehajtást segítő központi elemeként kezdi majd meg működését. Az egyelőre öt uniós alapító tagállam (Németország, Franciaország, Belgium, Észtország és Luxemburg) által elindított kezdeményezés, amelyhez a csatlakozási szándéknyilatkozatot már hat további uniós tagállam (Portugália, Finnország, Litvánia, Hollandia, Spanyolország és Svédország) is aláírásával látta el, egy összefogási és működés-koordinációs felületet kíván biztosítani az uniós tagállamok ipari-,civil társadalmi és közszféra szereplőinek, no és természetesen a tudományos kutatói közösségek tagjainak is. A célrendszere összetett: elsődleges feladata az, hogy (a koronavírus járványból remélhetőleg hamarosan kilábalni kezdő) európai országok digitális transzformációját számottevő beruházásokkal mozdítsa elő. A projekt ugyanakkor ennél jóval ambiciózusabb távlatokat tűzött ki maga elé, ugyanis vállalt funkciói között szerepel az is, hogy a digitális nemzetközi partnerségi kapcsolatok előmozdítása révén támogassa az Unió kibertér (és kibertársadalom) víziójának terjesztését a nagyvilágban.
A kezdeményezés első operatív regionális komponenseként az „African Union – European Union D4D Hub” elnevezésű rendszer indul majd be, az EU és az Afrikai Unió között létrejött Digitális Transzformációs Partnerség magas szintű ülésszakán, amelyre a tervek szerint szintén a közeljövőben kerül majd sor. Elsődleges célja az lesz, hogy széleskörű partneri körnek biztosítson folyamatos párbeszéd fórumot. Kiemelt feladata lesz az is, hogy az afrikai digitális gazdaság fejlesztését célzó partnerségi és befektetési programok ösztönzője legyen.
A kezdeményezés horderejét jól mutatja, hogy – Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa közlése szerint – a D4D Hub megvalósítására, illetve általában a digitális transzformáció felgyorsítására a koronavírus járványtól sújtott európai gazdaságok újjáépítésére szánt Next Generation EU program teljes költségvetésének 20%-át kívánják majd fordítani. A biztos is hangsúlyozta: ez az összeg arra is szolgál majd, hogy az EU nemzetközi partneri kapcsolatainak kiterjesztését is hatékonyan támogassa. Ez a kezdeményezés segíthet majd a globális digitális szakadék csökkentésében, illetve stratégiai értelemben Európa és Afrika digitális gazdaságainak mind szorosabb összefonódásában.
Az EU és az Afrikai Unió között létrejött Digitális Transzformációs Partnerség magas szintű ülésszakának központi gondolata az is: a két regionális szövetség együttműködésének egyik kiemelt célja az, hogy biztosítsák Afrika digitális- (és még secifikusabban adat-) szuverenitásának megerősítését.
A tervek szerint az AU-EU D4D Hub egész sor többszereplős kezdeményezést fog elindítani az Afrikai Unió saját Digitális Transzformációs Stratégiája megvalósítása érdekében (amelyet az afrikai egységszervezet a közelmúltban dolgozott ki). A D4D első kezdeményezései között szerepel majd az EU-AU Adat Zászlóshajó projekt (EU-AU Data Flagship), valamint az Afrikai-Európai Digitális Innovációs Híd projekt (African-European Digital Innovation Bridge).
Digital4Development Hub launched to help shape a fair digital future across the globe; Modern Diplomacy; 2020. december 19.
Kiberbiztonsági Kompetencia Központot nyit az Európai Unió Bukarestben
Az Európai Unió jól érzékelhetően erősíteni kívánja a szövetséghez tartozó államok védelmét a kibertér növekvő fenyegetéseivel szemben. Ugyanakkor – a digitális szuverenitás szélesebben értelmezett koncepciójához kapcsolódva – fontos célkitűzésként szerepel az EU kiberbiztonsággal foglalkozó iparágai versenyképességének erősítése is. E kettős stratégiai célrendszerben mozogva, az elmúlt hétvégén előzetes megállapodást kötött az EU Tanácsa és az Európai parlament arról, hogy Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetencia Központot (és hozzá kapcsolódva nemzeti koordinációs központok hálózatát) hozzák létre. A feltételezés az, hogy ez az intézményi együttes erőteljesen tudja majd szolgálni az Unió digitális egységes piacának fejlődését: elsősorban az e-kereskedelem, az okos mobiltechnológiák és a Dolgok Internetje területén. Mindezzel hatékonyan járulnak majd hozzá az EU (egyik) új kulcs stratégiája, az autonómia kiépítéséhez a kiberbiztonság területén.
Az elképzelés az, hogy az új Kompetencia Központ, a nemzeti koordinációs irodák hálózatával együtt számottevően járul majd hozzá az EU-ban sok tekintetben szétszórt kiberbiztonsági kutatási, fejlesztési és ipari szaktudások összefogásához és hálózatba kapcsolásához. A szaktudások ilyen koordinációja számottevően támogathatja a korszerű kiberbiztonsági megoldások széleskörű elterjesztését az Unióban.
A Kompetencia Központ ugyanakkor képes lehet arra is, hogy összekapcsolja az érintett szereplőket egy átfogó kiberbiztonsági szakértői közösséggé. Ennek a közegnek feladata az, hogy összefogja az ipar, a tudományos kutatóintézetek és a közszféra szervezetek operatív és technikai kérdésekkel foglalkozó kiberbiztonsági szakértőit. A szervezet felállításáról szóló megállapodást még jóvá kell hagynia az EU Tanácsa állandó képviselői bizottságának (azaz a COREPER-nek). Ezt követően kezdi meg működését, az előirányzat szerint 2019. december 31-ig tartó időhatárral. A Központ létrehozásánál azt is szem előtt kell tartani, hogy annak tevékenysége kiegészítse az EU kiberbiztonsággal foglalkozó állandó ügynöksége (az European Union Agency for Cyberescurity – ENISA) munkáját.
A Kompetencia Központot Bukarestben hozzák majd létre, és működésének költségeit a Horizon Europe, valamint a Digital Europe programokból kell fedezni.
New Cybersecurity Competence Centre and network: informal agreement with the European Parliament; Európai Unió Tanácsa; 2020. december 11.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Kulcsfontosságú technológiák kivitelét blokkolja az új kínai export ellenőrzési törvény
Az elmúlt évben egyre nyíltabban technológiai konfrontációvá átalakuló amerikai-kínai rivalizálás során többnyire a kínai vállalatokat, műszaki innovációkat, technológiai exporttermékeket sújtó amerikai (és aztán hozzá csatlakozva „szövetségesi”) szankciókról, korlátozásokról és tilalmakról hallottunk. Meglehet, hogy ez már a múlté.
December 1-én ugyanis hatályba lépett a Kínai Népköztársaság Exportellenőrzési Törvénye. Ennek az eszköznek a kínai hatóságok komoly szerepet szánnak az élesedő geopolitikai küzdelmekben. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy már másnap közzétette a Kínai Kereskedelmi Minisztérium az első olyan kiviteli listát, amely a különféle export-korlátozásokkal érintett termékeket és szolgáltatásokat tételezte. A megszorítások első köre néhány kulcsfontosságú technológia kivitelét jelentősen korlátozza, vagy tilalmazza: az új szabályozás érinti például a Virtuális Magánhálózatokat (VPN-eket) is, de az igazi csapásirányt ennél súlyosabb tételek mutatják. A hónap elejétől ugyanis kiviteli tilalom alá esnek az ipari és pénzügyi alkalmazásokban felhasználható titkosítási funkciók; hasonlóan tilos exportálni a kriptográfiai elemző rendszereket, illetve a jelszógeneráló hardvereszközöket. A listára felkerültek a kriptográfiában (kripto-elemzésben) használható kvantum számítástechnikai eszközök, illetve minden olyan berendezés és szoftver, ami az előbbiekben említett készülékek, eljárások előállítására használható. A tilalmi listán nem szerepelnek az ún. ritka földfémek. Ezek a különleges ásványi anyagok, amelyekben Kína bővelkedik, számos korszerű technológia előállításában nélkülözhetetlen. És amelyek nélkül az USA technológiai ipara nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. Szakértők sokat mondóan sejtetve teszik éppen ezért hozzá: természetesen az export tilalmi lista még korántsem teljes.
China’s export control list not yet complete; Argus Media; 2020. december 3.
Jelentősen növeli a „Kína elleni munkára” szánt erőforrásokat az USA hírszerzése
Az Office of the Director of National Intelligence (ODNI), a jelenleg már összesen 18 önálló hivatalt és szervezetet felölelő amerikai „hírszerzési közösség” legfőbb állami koordináló hivatala a héten bejelentette: a 2021-es pénzügyi évben mintegy 20%-kal növelik a Kína elleni információszerző műveletekre fordított összegeket. Pontos pénzösszegek ugyan nem hangzottak el, ám az október 1-vel induló pénzügyi év (azaz az USA új éves költségvetése) hírszerzésre fordított összegeit együttesen mintegy 85 milliárd dollárra becsülik a szakértők. A hivatal vezetője, John Ratcliffe azt hozta fel a lépés magyarázatául, hogy a „Kínai Népköztársaság jelenti manapság a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államokra, a legnagyobb fenyegetést a demokráciára és a szabadságra a II. világháború vége óta”. Az értékelés azért is figyelemre méltó, mert ezzel a Kínának tulajdonított kihívás egy csapásra „megelőzte” még a Szovjetunió és szövetségi rendszere által jelentett veszélyt is. Ha ez igaz, akkor az új hidegháború sokkal komolyabb kockázatokat rejt majd, mint az a régi – pedig azokban az évtizedekben is legalább 3-4 olyan (ismert) pillanat akadt, amikor csak egy hajszál választotta el a világot az atom-konfrontációtól, következésképpen a pusztulástól.
Érdekes adalék, hogy a szervezeti fejlesztésre mindig mohón vágyó hírszerző és elemző szerveztek valójában kisebb forrásbővítéssel tervezték volna a következő évet. A Kongresszus Hírszerzési Bizottsága azonban, ősz eleji jelentésében erősen kritizálta a kínai fenyegetésre fordított erőforrásokat, és ennek folytán növelték a költségvetésben a kémszolgálatokra szánt kereteket. A megnövelt büdzsé-elem pénzügyi forrásbővítést, és személyi fejlesztéseket is tartalmaz majd. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy az új költségvetési struktúra számos átcsoportosítást is tartalmaz: részben már folyó, vagy tervezett programok „átcímkézésével”, munkaerő átvezényléssel növelik majd a Kína elleni hadműveletekre fordítható erőforrásokat – alapvetően a kémelhárításra szánt költséghelyek lefaragásával, vagy áthelyezésével.
US Boosts China Spying Budget to Meet Growing Economic, National-Decurity Threat; Warren P. Strobel, Dustin Voltz; Wall Street Journal; 2020. december 3
Az Űrhadviselési Alakulatok szervezetével 18-ra növekedett az USA kémszolgálatainak száma
Az Egyesült Államok hírszerzéssel és elemzéssel foglalkozó állami intézményrendszere már eddig is unikumnak számított a világban: már eddig is 17 önálló hivatal, szervezet, ügynökség foglalkozott ezzel a specializált feladattal, és ez csupán az önálló, szövetségi szinten működő egységeket ölelte fel! Ezek a többnyire specifikus feladatterületre fókuszáló intézmények jelentősen eltérnek természetesen nagyságban és a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében is. Az átfogó feladatkörrel működő legnagyobbak között egyébként már jó ideje nem a széles közvélemény előtt talán legismertebb CIA áll az élen. Korunk technikai-társadalmi tendenciáit jól tükrözve az elektronikus jelfelderítéssel (magyarul főleg lehallgatással és titokfejtéssel) foglalkozó NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség messze a legnagyobb hírszerző szervezet az USA-ban. Az egyébként hivatalosan is „hírszerző közösségnek” nevezett intézményi csoport most újabb taggal bővül. A minapi bejelentés szerint a közelmúltban felállított Űrhadviselési Alakulatok (Space Force) hírszerző és felderítő szervezeti komponensei immár hivatalosan is a „közösség” részévé váltak, az USA 18. felderítő szerveként.
Ratcliffe: Space Force to become 18th member of the intelligence community; Sandra Erwin; Space News; 2020. december 9.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
