Európai Uniófenntartható fejlődésgazdaságkörnyezetvédelemművelődéspolitika

Véglegesek az Európai Unió rendkívüli jelentőségű gazdasági helyreállítási csomagjának szabályai

Szerző: 2020. december 21.No Comments

„A két uniós jogalkotó között a legnagyobb helyreállítási alapról létrejött ideiglenes megállapodással az EU koronaválságból való kilábalását elősegíteni hivatott 750 milliárd eurós csomag utolsó hiányzó láncszeme is a helyére került. A tagállamok a teljes összeg 13%-át kapják meg előlegként és 2026 végéig hívhatják le a keretüket.

Az EU több szempontból is vízválasztó gazdasági helyreállítási csomagjának az utolsó építőkockája is a helyére került, amikor csütörtök éjjel a küldöttségek megállapodtak a legnagyobb pénzügyi alap, a 672,5 milliárd euró összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) felhasználásának szabályairól.

Az egyelőre ideiglenes alku – amelyet még formálisan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak és az EP-nek – megteremti a jogi alapot a pénzek előreláthatóan jövő nyáron kezdődő felhasználásához. A kifizetések megkezdéséhez még szükség van a tagállami költségvetési befizetések felső határát kijelölő jogszabály módosításához és tagállami ratifikálásához (enélkül a Bizottság nem lenne képes felvenni a tőkepiacon a szükséges volumenű kölcsönöket), és a kormányok által legkésőbb 2021. április 30-ig benyújtandó beruházási és reformtervek bizottsági jóváhagyásához.

A NextGenerationEU (NGEU) elnevezésű, 2018-as árakon 750 milliárd eurós (folyó áron körülbelül 800 milliárd eurós) pénzügyi csomag az 1100 milliárd euró volumenű hétéves keretköltségvetés (MFF) kiegészítője, és a Covid19-járvány által okozott példátlanul mély recesszióból segítheti az európai gazdaság kilábalását.

Az EU történetében először közös adósságkibocsátással finanszírozandó 750 milliárdos csomagból 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, további 360 milliárd eurót pedig kölcsönök formájában kaphatnak meg az EU tagállamai.

A 672,5 milliárd euró összegű RRF forrásaihoz beruházási és reformtervek benyújtása fejében férhetnek majd hozzá a tagállamok, a másik nagy beruházási eszköz, a kohéziós politikánál kevésbé kötött feltételek mentén. A Tanács és az EP által kitárgyalt RRF-nek egyik célja a koronaválság okozta károk orvoslása, a másik – ami legalább ennyire fontos – az, hogy hozzájáruljon a gazdaságok zöld és digitális szerkezetváltásához is, ellenállóbbá téve őket a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.

Az uniós jogalkotók több feltételt is támasztottak a kölcsönfelvételből finanszírozandó források lehívásához.

Először is a tagállami helyreállítási és stressztűrőképességi tervek (beruházási és reformtervek) csak akkor szereznek jogosultságot a finanszírozásra, ha 6 európai szempontból releváns politikai prioritásra fókuszálnak. Ezek a következők.
* A biológiai sokféleséget is beleértve a zöld átállás
* A digitális átállás
* Gazdasági kohézió és versenyképesség
* Szociális és területi kohézió
* Válságokra való reagálási képesség
* Új generációs (fiatalok és gyermekek) projektek, elsősorban oktatás és képzés

Másodszor, az RRF-források igénybevételének előfeltétele lesz, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a jogállamot és az EU alapvető értékeit (a részletekhez meg kell várni a végleges szöveget).

Harmadszor, a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi keret legalább 37%-át klímacélokra, minimum 20%-át pedig a digitális átállás előmozdítására kell fordítani.

Negyedszer, a tagállamok által benyújtandó RRF-terveknek meg kell felelniük „a jelentős környezeti károkozás” tilalma elvének (ez főleg a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozik, de a jogalkotók szándékai szerint nukleáris beruházásokat sem lehet majd finanszírozni az alapból).

Ötödször, a terveknek gazdasági és szociális téren egyaránt tartós hatást kell kifejteniük, és a számottevő beruházási csomagot átfogó reformokkal kell kombinálniuk.

Az RRF-ből rendelkezésre álló forrásokból 2020. február 1-ig, vagyis a járvány kezdetéig visszamenőleg lehet gazdasági és szociális következményeket kezelni.

Az RRF futamideje 3 év lesz (2021-2023) úgy, hogy a tagállamok 2026. december 31-ig bezárólag hívhatják le a forrásokat.

Az EP elérte, hogy a Tanács által tervezett 10% helyett a tagállamokra szánt keret 135-át fizetik majd ki előlegként (ez legkorábban jövő nyáron lesz).

Az Európai Parlament ugyan nem kap döntéshozói jogosítványokat, de többféleképpen is hallathatja a hangját a program végrehajtása során.

Az Európai Bizottságot kéthavonta beszámoltathatják az illetékes parlamenti szakbizottságok az uniós gazdasági kilábalás állásáról és arról, hogy a tagállamok hogyan teljesítették a célokat és a mérföldköveket (utóbbiak teljesítése után lehet majd mindig utalni a pénzt). Ez lesz az úgynevezett „helyreállítási és stressztűrőképességi párbeszéd”.

A Bizottság kötelezte magát arra, hogy figyelembe fogja venni az EP véleményét és a vonatkozó állásfoglalásait. A vita megkönnyítése érdekében a Bizottság egyszerre fogja megküldeni a tagállami terveket a Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a nagyobb átláthatóság érdekében eredménytáblát készít majd és tesz közzé az RRF és a tagállami nemzeti tervek végrehajtásáról.

A Renew (liberális) frakció olvasatában a Bizottság egységes adatbázist készít a végső kedvezményezettekről, amelyhez az EU csalások elleni testületei (OLAF, EPPO) hozzáférhetnek majd. Hatékony korrupció-ellenes intézkedések, továbbá a csalások, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozást megelőzni hivatott intézkedések is a jogosultsági kritériumok közé tartoznak.

A magyar kormány még novemberben benyújtotta a pénzek lehívásához szükséges terv első változatát, amelyről azonnal meg is kezdődtek az egyeztetések az Európai Bizottságon belül erre a célra létrehozott RRF-munkacsoport tagjaival. A tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk elbírálásra a terv végleges változatát. ”

Forrás:
Véglegesek a nagy uniós koronaalap szabályai; Bruxinfo; 2020. december 18.
Lásd még:
Európai helyreállítási terv; Európai Bizottság