Európai Uniófenntartható fejlődésgazdasághírközlésinformatikaInternetmédiaszakirodalomtávközléstechnikatudomány

A digitális szolgáltatások jövője az EU-ban rövid-, közép- és hosszútávon

Szerző: 2020. december 21.No Comments

„Az Európai Unió Kiadóhivatala december 15-én publikálta azt a jelentést, amely az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága megbízásából az EP gazdaságpolitikai, tudománypolitikai és életminőségi főosztálya készített az EP képviselőinek a Digitális Szolgáltatások Törvényhez kapcsolódó jogalkotói munka támogatására (New developments in digital services – Short- (2021), medium- (2025) and long-term (2030) perspective and the implications for the Digital Services Act). A 2020 márciusában és áprilisában készült tanulmány szerzői felhívják rá a figyelmet, hogy a COVID-19 járvány miatti leállások és bezárkózások a korábbinál is jobban kiemelték, hogy a fejlett digitális technológiák és infrastruktúra az európai gazdasági és társadalmi fejlődés tartóoszlopává váltak. A karanténok és kijárási tilalmak idején a digitális szolgáltatások tették lehetővé az embereknek az otthoni munkát, az alapvető és más kereskedelmi javak beszerzését, a szórakozást és a távoli kapcsolattartást. A kormányzatok és a közigazgatás digitális távmunkával és virtuális értekezletekkel tudták folytatni a kormányzást és a döntéshozatalt. Digitális megoldások nélkül a járvány okozta válságnak minden bizonnyal súlyosabb hatása lett volna.

A december 16-án bemutatott Digitális Szolgáltatások Törvény (amit a Bizottság nyújtott be javaslatként az EP-nek megvitatásra) a következő évtizedekben a digitális fejlődés jogi keretrendszerét biztosítja majd az Európai Unióban. A jelentés az EP-képviselők részére foglalja össze a jövőbeli kilátásokat és főbb trendeket rövid-, közép- és hosszútávon, valamint fogalmaz meg ehhez kapcsolódó ajánlásokat. Mindezt annak tükrében, hogy a szerzők szerint az új technológiákban és a digitális szolgáltatásokban az EU és országai jó 3-5 éves elmaradásban vannak az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest. Az EU-nak ezért fokoznia kell „étvágyát” arra, hogy világviszonylatban is vezető szerepre tehessen szert a digitalizációban, és ebben a folyamatban részvétele inkább proaktív, mint reagáló legyen.

A jelentés első három fejezete a digitális szolgáltatások fejlődési trendjeit vázolja fel, különböző időtávokon. Ezek fő elemei a következők:

  • Rövidtávú előrejelzés (2021)
    • Feladat-alapú robotok, amelyek egyre több kétkezi, képzettséget nem igénylő munkát vesznek át a robotika fejlődésének köszönhetően.
    • 5G technológia, amely lehetővé teszi az Ipari Tárgyak Internete (IIoT) továbbfejlődését, hatékonyabbá téve az ellátási láncok működését és lehetővé téve az önvezető járművek terjedését középtávon.
    • Zökkenőmentes fizetés, amely akadályok nélküli vásárlást tesz lehetővé a fogyasztóknak, különösen a digitális javak terén.
  • Középtávú előrejelzés (2025-ig)
    • Egyénre szabott egészségügyi szolgáltatások, amely az individualizáció jegyében, egyre inkább adatokra támaszkodva hoz létre proaktív egészségügyi rendszereket, a megelőzésre téve a hangsúlyt.
    • Zökkenőmentes kereskedelem, amely kereskedelmi csatornától és helytől függetlenül biztosít folyamatos vásárlói élményt, egyesítve az online és offline kereskedelmi tapasztalatokat.
    • Digitális munkaerő, amely a digitális képességek révén alapvetően alakítja át a foglalkoztatók és foglalkoztatottak kapcsolatát, mintegy kötelezővé téve a digitális munkahelyi kultúrát.
    • Fenntartható ellátási láncok, amelyek kialakítására egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vállalatok.
  • Hosszútávú előrejelzés (2030-ig)
    • 6G-s hálózatok, amelyek tovább fokozzák az összekapcsoltságot, valamint az önvezérlés terjedését a termelésben és a közlekedésben.
    • Önvezető közlekedés, a személyszállításban és teherszállításban egyaránt.
    • DNS-alapú személyre szabás, egyre több termék esetén.
    • Klímabarát gazdaság, amely lehetővé teszi a fenntarthatóságot nem csak európai, de világviszonylatban is.

A jelentésben három fő trend rajzolódik ki, mindhárom időtáv esetén: ezek a digitális szolgáltatások zökkenőmentessége, a hiper-individualizáció és a fenntarthatóság.

Az utolsó fejezetben a szerzők ajánlásokat és rövid akcióterveket fogalmaznak meg, amelyek három fő eleme a következő:

  • Európai informatikai felhő vagy európai internet, amely biztonságos és megbízható, innovációra és adatokra épülő digitális ökoszisztémát biztosít Európában és Európának. A szerzők szerint ez erősítené a versenyt és szabványteremtő lenne, ahhoz hasonlóan, amin Kína ment keresztül az elmúlt 20 évben. Az európai internet alapja a demokratikus értékek, az átláthatóság, a verseny és az adatvédelem lenne.
  • Vállalkozás-finanszírozási programok az e-közigazgatás fejlesztésére, amelyek pénzügyi alapokat biztosítanak vállalatoknak fejlett e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésére, kezdő és már piacon lévő vállalkozásoknak egyaránt. Az EU és a tagállamok kormányzásának jó példákkal vezetve kell a legfejlettebb digitális közigazgatást megvalósítaniuk.
  • Jövőbemutató kommunikációs program, amely nem csak a szabályozás megfelelőségét mutatja be, hanem bátorítást is ad a szükséges változásokhoz, erősítve az arra irányuló szándékot. A kvantum-számítástechnika és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése a digitális szolgáltatások minden részére hatással lesz, ezért fontos az európai polgárok képzése és ösztönzése is e téren.

Forrás:
New developments in digital services. Short – (2021), medium – (2025) and long – term (2030) perspective and the implications for the Digital Services Act; European Parliament, Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, Directorate-General for Internal Policies; 2020. december 15. (eredetileg 2020. május)