„A Big Data & Society hasábjain német kutatók elemzésükben (Data sovereignty: A review – online elérhető 2021. január 22-től) az adatszuverenitás fogalmát és jellemzőit járják körbe nagymennyiségű tudományos közlemény feldolgozásával. Céljuk, hogy feltérképezzék az adatszuverenitás különböző értelmezéseit, és élesítsék annak kontúrjait a szuverenitás más fogalmaival összevetve. Ehhez 602 releváns szakcikket dolgoztak fel, amelyekből 1492 olyan szövegrészt dolgoztak fel, amelyek az adatszuverenitással vagy ahhoz kapcsolódó szuverenitással foglalkoznak. Ebből 680 az adatszuverenitással, 213 a kiberszuverenitással, 175 a digitális szuverenitással, 110 az internet-szuverenitással, míg – számszerűleg a második legnagyobb kategóriát alkotva, 314 említéssel – a szuverenitás más formáival (mint például az átfogóan értelmezett nemzeti szuverenitás) kapcsolatos. A szövegrészek kategorizálását a következő kérdések szerint végezték el:
1. Fogalom: melyik szuverenitás-fogalmat említi?
2. Közreműködők: milyen entitások bevonását írja le a szövegrész?
3. Kontextus: mi a szélesebb témakör a háttérben, amely kapcsán a szuverenitást említi?
4. Értékek: a normatív elméletek mely értékeit említik a szuverenitás kapcsán?
5.Tartalom: hogyan használja a fogalmat, leírásként vagy célként?

A kérdésekre kiolvasható válaszok alapján a szerzők kifejlesztettek egy induktív fogalmi sémát, majd az Atlas.Ti szövegelemző programjának segítségével az előfordulások számát és gyakoriságát dolgozták fel az együttes előfordulásokat vizsgálva a fent említett öt kategória és a 2-4. kérdésekre adott válaszok között (koefficiensekkel is kifejezve az eredményt).

Az adatszuverenitás közreműködői, kontextusa és hivatkozott értékei jelentős részben fedik le a közelebbi vagy távolabbi más szuverenitásfogalmakat, ugyanakkor markáns különbségek is fellelhetők mindhárom kérdés mentén.
A vizsgált szövegrészeket tartalmuk szerint is vizsgálták a szerzők a leírás, a kihívások és a menedzsment-stratégiák vonatkozásában. Az adatszuverenitás leírásai a következőképpen csoportosíthatók:

  1. Redukció – az adatszuverenitás lebontása specifikus feltételek és értékek szerint (pl. a nemzeti adatszuverenitás miatti aggodalmak közigazgatási információk felhőbe költözése esetén).
  2. Képesség – az adatszuverenitásra való képességet helyezi középpontba (pl. az adatszolgáltatók lehetőségét saját adataik ellenőrzése felett).
  3. Jog – az adatszuverenitás az adott nemzet joga saját adatainak összegyűjtésére és felhasználására.
  4. Jogalkotás – az adatszuverenitás jogalkotás eredménye, az adatok földrajzi helymeghatározása alapján.
  5. Az adatvagyon megcsapolása – az adatszuverenitás az adatvagyonban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása.
  6. Kapcsolódás az átfogó szuverenitáshoz – az adatszuverenitás a nemzeti szuverenitás részét alkotja; a kibertér felsorakozott a szárazföldi, tengeri, légi és világűrbeli lehetséges hadszínterek mellé.

A kihívások az alábbiakból fakadnak:

  1. Az adatok alapvető természetéből fakadó kihívások – a védelem nélküli adatok alacsony költséggel és minőségvesztés nélkül sokszorosíthatók.
  2. Műszaki tervezés – a tárgyak internetének fejlődése révén olyan összetett kiber-fizikai-társadalmi rendszerek jöttek létre, amelyben könnyen el lehet veszteni az ellenőrzést az adatok felett.
  3. Ismerethiány (episztemikus kérdések) – az adatszuverenitást a tökéletlen információk is veszélyeztetik, például a felhőbe költöztetett közigazgatási adatok jogbizonytalanság kapcsán.
  4. Jogi kérdések – a felhőbe költöztetett adatok kapcsán a területi joghatóság is vitatott lehet.

A menedzsment stratégiáknak ugyanezekre a kérdésekre kell választ adniuk, így kategorizálásuk is a fentieknek felel meg.
A szerzők végül kutatási eredményeik részletes kifejtése után egy nyitott végű fogalmi hálót alkottak az adatszuverenitás főbb jellemzői és legfontosabb kérdései alapján, a szakirodalom szerinti leggyakoribb válaszokkal, ami elemzésük gyakorlati – és továbbfejleszthető – összefoglalójának is tekinthető.

Mint említettük, az összegzés egy pillanatnyi képet mutat fel arról, hogy a meghatározó szakirodalom jelenleg mit állít középpontba az adatszuverenitás kapcsán. Az egyes publikációk között átfedések és ellentmondások egyaránt előfordulhatnak, amit az elemzés – megfogalmazott céljának korlátai között maradva – nem old fel, ugyanakkor továbbgondolásra késztet, egyben empirikus alapon tart tükröt az adatszuverenitásról folyó aktuális szakmai gondolkodás irányairól.”

Forrás:
Data sovereignty: A review; Patrik Hummel, Matthias Braun, Max Tretter, Peter Dabrock; Big Data & Society; 2021. január 22.
(A tanulmány szabadon elérhető.)