Skip to main content
Európai Uniófenntartható fejlődéskörnyezetvédelem

Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövő építése – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia

Szerző: 2021. március 1.No Comments

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely meghatározza az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés útját. Bár az EU minden tőle telhetőt megtesz az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt fel kell készülnünk elkerülhetetlen következményeinek kezelésére. A halálos hőhullámoktól és a pusztító aszályoktól kezdve a tengerszint emelkedése által elpusztult erdőkig és partvidékekig, az éghajlatváltozás Európában és világszerte már most is károkat okoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló 2013. évi stratégiára építve a mai javaslatok célja, hogy a probléma megértéséről a megoldások kidolgozására helyezzék át a hangsúlyt, és áttérjenek a tervezésről a végrehajtásra.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A Covid19-világjárvány keserű emlékeztető arra, hogy a felkészületlenség súlyos következményekkel járhat. Az éghajlati válság ellen nincs oltóanyag, de küzdhetünk ellene, és fel tudunk készülni az elkerülhetetlen hatásaira. Az éghajlatváltozás következményei már mind az Európai Unión belül, mind azon kívül nyilvánvalóak. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia által lehetőség nyílik az előkészületek felgyorsítására és elmélyítésére. Ha ma felkészülünk, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövőt építhetünk.”

Egyre gyakoribbak az éghajlathoz kapcsolódó szélsőséges időjárás által okozott gazdasági veszteségek. Az EU-ban ez a veszteség már most is meghaladja az évi 12 milliárd eurót. Konzervatív becslések azt mutatják, hogy ha az EU gazdaságát az iparosodás előtti szinthez képest 3°C-os globális felmelegedésnek tennék ki, az évente legalább 170 milliárd eurós veszteséget okozna. Az éghajlatváltozás nemcsak a gazdaságot érinti, hanem az európaiak egészségét és jóllétét is, mert egyre inkább szenvednek a hőhullámoktól. 2019-ben a világ leghalálosabb természeti katasztrófája az európai hőhullám volt, 2500 halálesettel.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos fellépésünkbe be kell vonni a társadalom minden rétegét és az EU-n belüli és kívüli valamennyi kormányzati szintet. Azon fogunk munkálkodni, hogy az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodási megoldásokkal kapcsolatos ismeretek bővítése révén az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalmat építsünk ki; az alkalmazkodási tervezés és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatértékelések fokozása révén; az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítása révén; valamint az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség globális megerősítésének elősegítésével.

Intelligensebb, gyorsabb és rendszerszintűbb alkalmazkodás

Az alkalmazkodási intézkedéseket megbízható, mindenki számára hozzáférhető adatokkal és kockázatértékelési eszközökkel kell alátámasztani – a családoktól kezdve az otthonok vásárlásától, építésétől és felújításától a part menti régiókban működő vállalkozásokig vagy a terményeiket tervező mezőgazdasági termelőkig. Ennek elérése érdekében a stratégia olyan intézkedéseket javasol, amelyek az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek határait bővítik annak érdekében, hogy több és jobb adatot gyűjtsünk az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és veszteségekről, és azokat mindenki számára elérhetővé tegyük. A Climate-ADAPT – az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek európai platformja – fejlesztésre és bővítésre kerül, és egy külön egészségügyi megfigyelőközponttal egészül ki az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak jobb nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében.

Az éghajlatváltozás a társadalom minden szintjén és a gazdaság valamennyi ágazatában hatással van, ezért az alkalmazkodási intézkedéseknek rendszerszintűnek kell lenniük. A Bizottság továbbra is minden releváns szakpolitikai területbe beépíti az éghajlatváltozással szembeni rezilienciával kapcsolatos megfontolásokat. Támogatni fogja az alkalmazkodási stratégiák és tervek továbbfejlesztését és végrehajtását három átfogó prioritással: az alkalmazkodás beépítése a makroszintű költségvetési politikába, természetalapú alkalmazkodási megoldások és helyi alkalmazkodási intézkedések.

A nemzetközi fellépés fokozása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politikáinknak meg kell felelniük az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött globális vezető szerepünknek. A Párizsi Megállapodás globális célt tűzött ki az alkalmazkodásra, és kiemelte, hogy az alkalmazkodás kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődésben. Az EU elő fogja mozdítani az alkalmazkodás szubnacionális, nemzeti és regionális megközelítéseit, különös hangsúlyt fektetve az afrikai és a fejlődő kis szigetállamok alkalmazkodására. Növelni fogjuk a nemzetközi éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és felkészültség támogatását források rendelkezésre bocsátása, a fellépések rangsorolása és a hatékonyság növelése, a nemzetközi finanszírozás növelése, valamint az alkalmazkodással kapcsolatos erőteljesebb globális szerepvállalás és eszmecsere révén. A nemzetközi partnerekkel is együtt fogunk működni annak érdekében, hogy felszámoljuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának hiányát.

Háttér-információk

Az éghajlatváltozás ma zajlik, ezért ellenállóbb jövőt kell építenünk. A világban nemrég ért véget a legmelegebb évtized, amelynek során nyolc alkalommal hirdették ki az addigi legmelegebb évet. Egyre gyakoribbak és súlyosabbak az éghajlati és időjárási szélsőségek. Ezek a szélsőségek a példátlan erdőtüzektől és hőhullámoktól rögtön az északi sarkkör felett, egészen a földközi-tengeri térségben pusztító aszályig terjednek, valamint az EU legkülső régióit sújtó hurrikánoktól a Közép- és Kelet-Európában példátlanul elterjedt kéregbogár által elpusztított erdőkig. Az olyan lassú események, mint az elsivatagosodás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talaj és az ökoszisztéma pusztulása, az óceánok savasodása vagy a tengerszint emelkedése hosszú távon egyaránt pusztító hatásúak.

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében – a 2013. évi stratégia 2018. évi értékelését és a 2020 májusa és augusztusa közötti nyilvános konzultációt követően – bejelentette ezt az új, ambiciózusabb uniós stratégiát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan. Az európai klímarendeletre irányuló javaslat megalapozza az alkalmazkodással kapcsolatos ambiciózusabb törekvéseket és szakpolitikai koherenciát. A Párizsi Megállapodás 7. cikkében foglalt, alkalmazkodásra vonatkozó fenntartható fejlődési célt és a 13. fenntartható fejlődési célhoz tartozó intézkedést beépíti az uniós jogba. A javaslat arra kötelezi az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek folyamatos előrelépést az alkalmazkodóképesség fokozása, a reziliencia megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén. Az új alkalmazkodási stratégia hozzá fog járulni ahhoz, hogy ez az előrelépés valósággá váljon.

További információk

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2021. évi uniós stratégia

Questions and Answers

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás honlapja

Az európai zöld megállapodás

Videofelvételek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról

Forrás:
Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövő építése – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia; Európai Bizottság; 2021. február 24.