egészségügyközigazgatás: magyartörvények, határozatok

A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

Szerző: 2021. március 21.No Comments

„[Lábjegyzetek a cikk végén!Szerk.]„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”

Részleges veszélyhelyzet kihirdetésére korábban is sor került már.[1] Azonban a 2020. március 11-én 15 órakor hatályba lépett kormányrendelettel bevezetett veszélyhelyzet olyan új helyzetet teremtett, mind a teljes magyar jogrendszer, mind annak társadalmi, gazdasági környezete vonatkozásában, amelyre korábban még nem volt példa. Az alkotmányos felhatalmazás útján megszülető veszélyhelyzeti kormányrendeletek az ország egész területén és a jogrendszer szinte minden ágában éreztették hatásukat, egyes kérdésekben hosszabb távú, maradandó változásokat is előidézve.

A veszélyhelyzeti kormányzás értékelését a veszélyhelyzet végleges megszüntetését követően, a jogrendszerben fellelhető maradandó következmények teljes körű feltárásával lehet csak elvégezni. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése utáni magyar jogrendszer már sosem lesz ugyanolyan, mint 2020. március 11. előtt volt.

A következőkben az elmúlt egy év veszélyhelyzeti kronológiájának átfogó bemutatására teszünk kísérletet.

I. Veszélyhelyzet: 2020. március 11. [15 óra] – 2020. június 18.

A 2020. március 11-én hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, amelynek értelmében különleges jogrend lépett életbe Magyarország egész területén. Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedések meghozataláról kormányrendeletek kibocsátása útján gondoskodott. Az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése értelmében a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján kibocsátott kormányrendeletek az Országgyűlés felhatalmazása nélkül tizenöt napig maradhattak hatályban. Országgyűlési felhatalmazás híján 19 veszélyhelyzeti kormányrendelet látott napvilágot.

Ezek a kormányrendeletek kiemelkedő fontosságú rendelkezéseket tartalmaztak. Többek között a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról, a lejáró hivatalos okmányok érvényességének meghosszabbításáról, a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatásának tilalmáról[2], rendkívüli ítélkezési szünet bevezetéséről[3], a vendéglátó üzletek korlátozott és egyes, közönséget fogadó intézmények teljes körű zárva tartásáról, a rendezvények látogatásának és a gyűlések helyszínén való tartózkodásnak a tilalmáról[4], valamint a fizetési moratóriumról[5] és meghatározott adófizetési kötelezettségekre vonatkozó könnyítésekről[6], valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról[7] is külön kormányrendeletek rendelkeztek. Hatását tekintve különleges jelentőséggel bírt a kijárási korlátozás bevezetéséről szóló kormányrendelet kihirdetése, amely előírta, hogy „a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.”[8]

Az Országgyűlés felismerve, hogy „[a] veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása (…) az Országgyűlés felelőssége”[9], elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt. A 2020. évi XII. törvény 3. §-ában az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján emellett felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.[10] A törvény ugyanakkor kikötötte, hogy az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően felhatalmazását bármikor visszavonhatja. (3. § (1)-(2) bek.) Az Országgyűlés emellett a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését követően a 2020. évi XII. törvény hatálybalépéséig megalkotott az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeleteket megerősítette. (3. § (3) bek.) A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2020. március 31-én lépett hatályba.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény hatálybalépéséig kihirdetett 127 veszélyhelyzeti kormányrendeletben a Kormány „az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,” valamint „az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,” a jogrendszer szinte minden ágára kiterjedően előírta a közönséges jogrendben érvényesülő rendelkezéseknek a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényesülő eltérő alkalmazását az eljárásjogoktól és a büntetésvégrehajtástól, az egyes társasági jogi szabályokig, a külszolgálattól, a szerzői jogtól és a településfejlesztéstől a bányászatig és a menekültügyi eljárásig.[11] A veszélyhelyzeti kormányrendeletek tartalmazták az egyes védelmi intézkedésekre (például 1,5 m-es távolságtartás, szájat és orrot eltakaró maszkviselés kötelezettsége) vonatkozó rendelkezéseket (az országot két részre bontva, a fővárosra és a fővároson kívüli területre)[12], illetve a veszélyhelyzeti rendelkezések fokozatos oldásaképpen a szabadtéri rendezvényekre[13], valamint az egyes környező országokból történő határátlépésre vonatkozó rendelkezéseket[14].

II. Járványügyi készültség: 2020. június 18. –

Az Országgyűlés a 2020. június 16-án fogadta el a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényt. A törvény 1. §-ában az Országgyűlés felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet z Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg. Ennek a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet kihirdetésével eleget is tett. A törvény 2. §-a értelmében a veszélyhelyzet megszűnésekor, amelynek „naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”[15] hatályát vesztette a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

Az Országgyűlés ugyanazon a napon fogadta el a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényt. (Hatálybalépése kapcsán a 2020. évi LVII. törvénnyel megegyező szabályokat tartalmazott.) Ennek a törvénynek, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a magyar jogrendszerre nézve a veszélyhelyzeten túlmutató további hatása is volt. Ez a két jogszabály ugyanis jelentős részben beemelte a korábban a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben megjelent rendelkezések több elemét, immáron közönséges törvényi felhatalmazással.

A 2020. évi LVIII. törvény célja a törvényjavaslat indokolása szerint az volt, hogy „a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzetet követően, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen”[16]. Ennek megfelelően a törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályai között, például a 3. alcím[17] vonatkozásában az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet, a 4. alcím[18] vonatkozásában a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet, a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet, az 5. alcím[19] vonatkozásában pedig a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit ismerhetjük fel. A 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet eredményeképpen pedig egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések közönséges törvényi felhatalmazással kerültek beemelésre a magyar jogrendszerbe.

A 2020. évi LVIII. törvény nemcsak átmeneti rendelkezéseket, hanem egyes törvényeket módosító rendelkezéseket is tartalmazott. Ezeknek a módosító rendelkezéseknek meghatározott „előzménye” ugyancsak megtalálható volt a veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések között, például a 86. alcím[20] kapcsán a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, a 87. alcím[21] kapcsán a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet, a 88. alcím[22] kapcsán pedig a belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló 212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet rendelkezései között. Azonban kiemelkedő jelentőséggel bírnak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítására vonatkozó rendelkezések. A hatósági házi karanténra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi adatok továbbítására alkalmas szoftver alkalmazására vagy az ún. telemedicinára vonatkozó rendelkezések ugyancsak ismertek voltak már egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezéseiből.[23] Azonban, amiben a törvény újat hozott az az ún. járványügyi készültség fogalmának bevezetése az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó rendelkezések körébe.

A 2020. évi LVIII. törvény szerint az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó korábbi rendelkezések jelentős módosítást szenvedtek el. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) módosított 228. § (1) bekezdése szerint „[a]z országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a Kormány rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül. Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.” A 228. § (2b) bekezdése szerint „[a]z (1) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.” A 232/B. § (1) bekezdése értelmében pedig „[e]gészségügyi válsághelyzetben a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – Operatív Törzs működhet (a továbbiakban: Operatív Törzs). Az Operatív Törzset, ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben hozza létre.” Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó összes módosító szabályt nem áll módunkban ismertethetni. Annak érzékeltetéséhez talán azonban ennyi is elegendő, hogy ezek a rendelkezések milyen mélyen gyökereznek a veszélyhelyzet alatt bevezetett egyes különleges jogrendi felhatalmazáson nyúló rendelkezésekben. Ami azonban különösen érdekes még az Eütv.-n átvezetett módosítások közül az a kormány járványügyi készültség keretében érvényesülő rendeletalkotási jogköre. A Kormány rendeletalkotási jogkörére adott egyes példák a veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendeletekben szabályozott intézkedésekben is fellelhetők. A 232/D. § (1) bekezdésében foglalt jogosítványokból néhányat kiemelve: a járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében korlátozhatja vagy megtilthatja minden olyan intézmény és létesítmény működését, rendezvény látogatását és szervezését, valamint tevékenység végzését, amely járvány terjedését elősegítheti, valamint üzletek működését, nyitvatartását; [24] a Kormány rendeletében meghatározhatja a szociális távolságtartásra vonatkozó, valamint a fertőzés veszélyét csökkentő védőeszköz viselésére vonatkozó szabályokat, továbbá a lakosság járvány által okozott betegséggel leginkább veszélyeztetett csoportjai számára az üzletekben, valamint a piacokon történő kizárólag e csoportok általi vásárlásra vonatkozó idősávot.[25] A Kormány emellett rendeletében a köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg, valamint a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg.[26] A fenti rendelkezések alapján a veszélyhelyzet és a járványügyi készültség keretében kihirdetésre került egészségügyi válsághelyzet elhatárolása is megkérdőjeleződhet. Azonban maga a 2020. évi LVIII. törvénnyel módosított Eütv. határozza meg azt a szabályozási kérdést, ami alapján a járványügyi készültséget és a veszélyhelyzetet az Eütv. módosított rendelkezései alapján egyértelműen meg kell különböztetni. A 232/D. § (2) bekezdése szerint ugyanis „[a] Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be.”[27] Vagyis a kijárási korlátozás és ebből adódóan a kijárási tilalom bevezetése jelentheti azt az egyértelmű határvonalat, ami a két különleges jogrendet elkülöníti egymástól.

És még egy technikai észrevétel. A Kormány mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében, mind az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 11. §-ában kifejezetten kérte „az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.” A járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben a „különleges jogrend” kifejezés nem szerepel. Ugyanakkor mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében, mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében a Kormány az állampolgárok együttműködését a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában kérte a különleges jogrend külön kiemelése nélkül.

A járványügyi készületséget bevezető 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletet követően a járványügyi készültség kapcsán még három kormányrendelet került kihirdetésre[28]. A 2020. július 15-én hatályba lépett a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendeletet, amelynek 2. §-a COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján bevezette egyes országoknak, illetve az országok egyes közigazgatási területeinek zöld, sárga illetve piros besorolását, és amely felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy határozatában tegye közzé a sárga és a piros jelzéssel besorolt országok listáját,[29] 2020. szeptember 1-jén helyezte hatályon kívül a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet. Az utazási korlátozásokról szóló járványügyi készültségi kormányrendeletek után 2020. szeptember 18-án került kihirdetésre a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet. Ez a kormányrendelet a veszélyhelyzeti kormányrendeleteket idézve rendelkezéseket tartalmazott a maszkviselésről, a rendezvények látogatása kapcsán 500 fős limitet vezetett be az egy időben egyszerre jelenlévők létszáma kapcsán, a vendéglátó üzletek vonatkozásában pedig előírta, hogy vendéglátó üzletben „23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.” (7. §) A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról már augusztus 30-án kormányrendelet született, amelynek értelmében a Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállította. (1. §)[30]

Röviden az átmeneti időszak rendelkezései kapcsán idekívánkozik még a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet valamint azok „utódainak”, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény[31], valamint a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet, és ahhoz kapcsolódóan a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelet.[32]

III. Veszélyhelyzet: 2020. november 4. – 2021. február 8.

A járványügyi készültség idején bevezetett intézkedések dacára a fokozatosan romló járványügyi helyzetben, 2020. november 3-én, 2020-ban immár másodszorra, a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel módosított a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet” hirdetett ki. (1. §) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet kihirdetésével azonban a járványügyi készültség továbbra is fennmaradt. A Kormány a koronavírus világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki, akit feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti. (2. § (1)-(2) bek.)

A 2020. évben kihirdetésre került második veszélyhelyzetben a védelmi intézkedések első és második üteméről megszületett kormányrendeleteket[33] mindössze hét nap választotta el egymástól, azonban a bennük foglalt rendelkezések jelentős eltérésekről és a járványhelyzet gyorsan érzékelhető romlásáról adnak tanúbizonyságot. Egyetlen példát említve: míg a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet az első veszélyhelyzet alatt megismert kijárási korlátozásról rendelkezett éjfél és reggel 5 óra között (1. §), addig a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet már kijárási tilalmat vezetett be este 8 és reggel 5 óra között. A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet részletes és széleskörű preambulumot tartalmaz, többek között abszolút gyülekezés és rendezvény tilalmat vezetve be, a szabadidős létesítmények használatának tilalmát, a középfokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményekben pedig digitális munkarendet ír elő. Veszélyhelyzeti kormányrendelet született még ebben az időben a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről[34], egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről[35] és az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről.[36]

2020. november 10-én fogadta el az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényt. Ez a törvény 5. §-a értelmében a kihirdetését követő 90. napon hatályát vesztette. A törvény miután a 2. § (1) bekezdésében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa,[37] amit a Kormány a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 505/2020. (XI. 17.) Korm. rendeletben meg is tett, és a 2. § (3) bekezdésében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a törvény hatálybalépéséig, 2020. november 11-ig megalkotott az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát megerősítette, a 4. § (5) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy „[a] veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

A Kormány „az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,” illetve „az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján” a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet kihirdetéséig megközelítőleg újabb 90 veszélyhelyzeti kormányrendeletet bocsátott ki. A 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 8-án lépett hatályba, azon a napon, amikor a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályát vesztette.

IV. Veszélyhelyzet: 2021. február 8. – 2021. május 23.

Ugyanazon a napon, 2021. január 29-én került kihirdetésre a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet. Ebben a rendeletben a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, valamint az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki (1. §), 4. § -ában pedig a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatálybalépéséről, illetve alkalmazhatóságáról rendelkezett. A kiemelt 70 veszélyhelyzeti kormányrendeletről a 4. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy azok, a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjában (újból) hatályba lépnek.

2021. február 22-én hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény. Ez a törvény 2. § (1) bekezdésében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa, aminek a Kormány a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet kihirdetésével eleget is tett. A törvény 2. § (2) bekezdésében újfent rögzítette, hogy „[a]z Országgyűlés törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.” A 2. § (3) bekezdésének értelmében pedig „[a]z Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősít[ette].”

Különösebb figyelmet érdemel azonban a 2021. évi I. törvény 2. §-ának (4) bekezdése. A 2. § (4) bekezdése értelmében „[a]z Országgyűlés jóváhagy[t]a [a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletet], amellyel a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott” egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleteket „a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, a Rendeletben foglalt eltérésekkel újból hatályba léptette.”

A 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján szám szerint 78 veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendelet hatályát hosszabbította meg a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig. Ezekben a kormányrendeletekben találunk rendelkezéseket a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról,[38] az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról,[39] a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről,[40] a parkolást könnyítő intézkedésekről,[41] az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről[42] és a felsőoktatást érintő egyes szabályokról.[43] Egyes rendelkezések korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletekből is ismerősek lehetnek. Emellett 2021. február 22. óta 2021. március 11-ig újabb 17 veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendelettel bővült a veszélyhelyzeti rendeletek palettája.

Az egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről még számtalan észrevételt lehetne tenni, és számtalan szempont alapján el lehetne azokat különíteni. Alapjogsérelemhez vezetett, vagy vezethetett-e a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet, illetve a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet. Valóban nem sértett, (sérthetett) tulajdonjogot a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló 128/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet rendkívüli intézkedése, illetve a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet?[44] Valóban többféleképpen értelmezhető az „üzletben tartózkodás”[45] tilalma? És a fő kérdés: egyáltalán valóban szükséges volt-e a fentebb említett rendelkezések meghozatalához 2020. március 11-én az első veszélyhelyzet kihirdetése, vagy megoldást kínálhatott volna-e más jogalkotási eszközök alkalmazása is.

Ilyen és ezekhez hasonló számtalan kérdést vetnek fel a veszélyhelyzeti kormányrendeltek, amelyek a jövőben megválaszolásra várnak. Azonban 2021. március 11-én, a harmadik veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás első hónapjában ennek még nem jött el az ideje. Ameddig nem látjuk, hogy a veszélyhelyzet végleges elmúlásával milyen állapotú, mennyire megváltozott jogrendszerrel kell szembenéznünk, illetve hogy okoz-e, vagy fog-e okozni bármilyen mélyreható változást a különleges jogrend hosszabb fennállása a magyar jogrendszerben, ezt még nem tudjuk. A járványügyi készültség bevezetése mindazonáltal már önmagában jelentős változásnak tekinthető. Amit most biztosan ki lehet jelenteni 2021. március 11-én, az első veszélyhelyzet kihirdetésének első évfordulóján az az, hogy a harmadik veszélyhelyzet előreláthatóan 2021. május 23-án, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor fog véget érni, a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet és így a járványügyi készültség is viszont egészen 2021. június 18-ig fog hatályban maradni (a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet eredetileg 2020. december 18-án vesztette volna hatályát, azonban a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 584/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet kihirdetésével a Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján ezt a dátumot módosította). A jogrendszerben eddig és ezután a különleges jogrend bevezetése miatt bekövetkező változások, illetve azoknak a rendszer egészére illetve meghatározott részére kiterjedő hatása következményeinek a feltárása csak azután ígérhet teljesebb eredményt.

_____________________________________________

[1] Árvízi (és belvízi) veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről rendelkezett például a 47/2000. (IV. 10.) Korm. rendelet, a 76/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet, a 87/2006. (IV. 14.) Korm. rendelet, a 101/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet, a 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelet, a 186/2010. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 187/2010. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 188/2010. (VI. 3.) Korm. rendelet, a 189/2010. (VI. 4.) Korm. rendelet, a 15/2011. (II. 24.) Korm. rendelet, a 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet és a 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet. A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt 2010. október 6-án hirdették ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendeletet. Mind az árvízi veszélyhelyzet, mind az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghatározott megye, illetve megyék, valamint települések közigazgatási területén állt fenn.

[2] 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.

[3] 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.).

[4] 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).

[5] 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről.

[6] 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről.

[7] 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről.

[8] 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a kijárási korlátozásról 3. §.

[9] In dokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez. Általános indokolás.

[10] 73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról.

[11] Példák: 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről; 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól; 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról; 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről; 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről; 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról; 124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezésekről; 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól; 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról; 176/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről; 208/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi eljárásokkal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről; 228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról; 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól.

[12] 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről; 207/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések következő üteméről; 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedésekről; 240/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedések következő üteméről.

[13] 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a szabadtéri rendezvényekről.

[14] 216/2020. (V. 21.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból történő határátlépésről; 218/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 226/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a Szerb Köztársaságból történő határátlépésről; 235/2020. (V. 26.) Korm. rendelet a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 243/2020. (V. 28.) Korm. rendelet a Szlovén Köztársaságból történő határátlépésről; 251/2020. (V. 29.) Korm. rendelet a Bolgár Köztársaságból történő határátlépésről; 262/2020. (VI. 5.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról.

[15] 2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről 3. § (2)-(3) bek. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépéséről szóló 41/2020. (VI. 17.) ME határozatban foglalt miniszterelnöki megállapítás szerint „a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének időpontja mint hatálybalépési feltétel 2020. június 18. napján következik be, ezáltal a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény 2. §-a és 4. §-a, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépésének naptári napja 2020. június 18., azaz kettőezerhúsz június tizennyolcadik napja.”

[16] Indokolás a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényhez. Átmeneti indokolás.

[17] A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések.

[18] Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok.

[19] A fizetési moratórium.

[20] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása.

[21] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása.

[22] A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása.

[23] 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről; 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről.

[24] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. a) pont aa), ab) alpont. Lásd 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről; 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).

[25] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. d) pont. Lásd 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről.

[26] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. e), h) pont. Lásd 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól; 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól.

[27] Egyes veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján született rendelkezésekre utal a 232/D. § (3) bekezdése is, amely szerint „[e]gészségügyi válsághelyzetben – a kereskedelemről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseitől eltérően – a települési önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletével szabályozhatja a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának szabályait. Lásd 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet a kijárási korlátozás meghosszabbításáról, 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről, 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedésekről.

[28] 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről; 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól; 287/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedésekről.

[29] 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól 2. § (1)-(2) bek.

[30] 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról, A rendelet e sorok írása közben is hatályban van, legutóbbi módosítása szerint a 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 18. §-a értelmében 2021. március 22-ig fog hatályban maradni.

[31] „A szabályozással a cél Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei gazdasági fejlődésének előmozdítása, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése olyan elkülönített területek létrehozásával, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. Az ilyen tevékenységből származó gazdasági eredmények az eddigiekhez képest nagyobb körben teszik majd lehetővé a térségben élő lakosság életminőségének javítását. A törvényjavaslat lehetővé teszi olyan különleges gazdasági övezetek létrehozását, amelyek előmozdítják munkahelyteremtő és -megtartó, a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából jelentős beruházások gyors és hatékony megvalósítását, speciális szabályozási környezet kialakításával, biztosítják a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális feltételek megteremtését. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét különleges gazdasági övezetté lehessen nyilvánítani. A különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzat egyes feladat- és hatásköreit a jövőben a megyei önkormányzat látja el.” Indokolás a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényhez. Általános indokolás.

[32] „A különleges gazdasági övezetek kijelölésével a nagyberuházások gyorsabban, hatékonyabban valósulhatnak meg, ezzel hozzájárulva a térség fejlődéséhez. Az ilyen, kiemelt övezetek ezáltal komolyabb szerepet tudnak vállalni nemcsak közvetlen környezetük, hanem az egész térség, megye fellendítésében.” Indokolás a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelethez.

[33] 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről; 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről.

[34] 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről.

[35] 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről.

[36] 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről.

[37] 2020. évi CIX. törvény 2. § (2) bek. Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

[38] 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet.

[39] 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet.

[40] 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet.

[41] 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet.

[42] 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet.

[43] 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet.

[44] Ugyan az Alkotmánybíróság 8/2021. (III. 2.) AB határozatában Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, de tartalmilag így határozott.

[45] A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet kihirdetése után értelmezési kérdéseket szült mondat a következő volt: „Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos – az e rendelet szerinti kivétellel – az üzletben tartózkodni.” 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. A korábbi veszélyhelyzetben az üzletben tartózkodás tilalma értelmezési kérdéseket ugyan még nem vetett fel, az „üzletben” (nem pusztán vendéglátó üzletben, vagy annak belső részében) „tilos tartózkodni” előírás szerepelt már például az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében, de a félreértések és az esetleges büntetések elkerülése érdekében valóban egy kérdést sem szabad megválaszolatlanul hagyni.”

Forrás:
A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája; Rácz Lilla; TK Jogtudományi Intézet, jtiblog; 2021. március 11.