„ A magyar egészségügy állapotáról igazi értékítéletetet majd csak a járvány után lehet mondani, de azt biztos, hogy a magas színvonalú, ütőképes egészségügyi rendszerre érdemes költeni – mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász
Az Eurostat adatai szerint 2019-ben nagyobb arányban költött az állam a szabadidő, sport, kultúra, vallás területére, mint a közbiztonságra, lakásügyekre és településfejlesztésre összesen, egészségügyre pedig nálunk jutott a legkevesebb. Az elmúlt években Magyarország GDP-arányosan rendre az utolsók között volt egészségügyi kiadások tekintetében, Bulgária, Litvánia és Románia előtt végezve.
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint nem arról van szó, hogy ne lett volna fejlesztés, csak ennek mértéke nem követte az elmúlt 4-5 évben a gazdaság 3-4 százalékos növekedését. Vagyis más szektorokra, köztük a nyugdíjra, a sporttal kapcsolatos kiadásokra vagy a különféle állami beruházásokra arányaiban többet költött a kormány, mint az egészségügyre.
Bár vannak törvényszerűségek, fönn kell tartani a kapacitásokat a közszolgáltatásban, de hogy mire milyen hangsúlyt fektetnek, kiváltképp, ha fejlesztésekről van szó, az egyértelműen kormányzati prioritás, magyarázta a szakember az InfoRádióban, és szerinte az egészségügy – a Covid-járványt megelőzően – egyáltalán nem volt prioritás, vagyis juthatott volna több az egészségügyre, amikor százmilliárdok sorsáról született döntés kormányzati szinten.
Dózsa Csaba reményét fejezte ki, hogy a koronavírus-járvány következtében nagyobb hangsúlyt kap a terület, hiszen látható,
* ha az ország nincs élen a gyógyszer- és védőoltás-fejlesztésben,
* a védőfelszerelések előállításában,
* ha az intenzív kapacitások nem olyan minőségűek,
* ha az ott dolgozókat nem fizetik meg rendesen,
* ha nincs magas színvonalú, ütőképes egészségügyi rendszer,
akkor mindez a gazdasági válság elmélyülését okozhatja.Igazi értékítélet majd csak a járvány jelentette mélypontot követően mondható, összehasonlítva, hogy az uniós országok – köztük Magyarország – hogyan tudtak reagálni a pandémiára, hány súlyos esetet kellett ellátni, mennyi időn belül, mennyi volt a halálos és a sikeresen felgyógyult, rehabilitált eset.
Az egészségügyi közgazdász arra is rámutatott, hogy a pandémia jelentette válság után a kormányzatnak nem sok pénze lesz az uniós újjáépítési keret forrásai nélkül egészségügyi beruházásokra, főként, hogy az ország megint magasabb adóssággal néz majd szembe. Szükségletalapú tervezéssel, célzott támogatásokkal azonban Dózsa Csaba szerint kevesebb pénzből is hatékony, minőségi fejlesztéseket lehet megvalósítani. ”
Forrás:
Szakértő: mintha nem követte volna az egészségügyi kassza az ország fejlődési ütemét; Tatár Timea; Infostart / InfoRádió; 2021. március 20.
