Európai Uniógazdaságközigazgatás: magyartársadalom

Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás

Szerző: 2021. április 26.No Comments

„ A Magyar Közgazdasági Társaság április 15-én tartotta legújabb konferenciáját, melyen a szakértők a 2021–27-es európai uniós költségvetés fejlesztéspolitikai vonatkozásait vitatták meg. A Makronóm tudósítása.

A beszélgetés alaphangját Pleschinger Gyula, az MKT elnöke adta meg. A jegybank monetáris tanácsának tagja bevezetőjében hangsúlyozta: az előző időszaknál lényegesen több forrás érkezhet majd Magyarországra, de bőven lesz helye ezeknek a pénzeknek. A közgazdász szerint komoly változást és kihívást jelent majd a digitalizáció valamint a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság kérdése, s a források felhasználását ezek figyelembevételével kell megtervezni.

Uniós források magyar és uniós szemmel nézve

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy ebben a költségvetési időszakban 49 milliárd eurónyi forrás áll majd rendelkezésre. Ebből 18,1 milliárd eurót tesznek majd ki a Next Generation EU keretén belül elérhető pénzek. A közgazdász szerint ezeknek minden bizonnyal szerepe lesz a növekedésben, ugyanakkor ennek mértéke leginkább a források elköltésének minőségétől és szerkezetétől függ. Ennek fényében Banai cáfolta azt az elterjedt narratívát, hogy egyes országok felzárkózása csakis az uniós forrásoknak lenne köszönhető. Az államtitkár szerint „alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami tartósan meghatározza, hogy van-e felzárkózás vagy sem”.

Zárásképpen pedig azt emelte ki, hogy az egyes országok gazdasági felzárkózásával az EU is nyer, hiszen az átlagon felüli növekedés a befizetéseket is átlagon felül növeli majd. Az előrejelzések szerint Magyarország befizetései így az előző időszakhoz képest 53 százalékkal növekedhetnek majd.

(Önmagában az uniós pénz azért sem garantál felzárkózást, mert a Makronóm által áttekintett nemzetközi elemzések szerint a hazánkba érkező uniós pénz nagy része visszaáramlik a nyugati gazdaságokba. Másrészt, sok esetben csupán átmeneti keresletélénkülést okoz, nem pedig a kapacitások tartós, fenntartható és termelékenységet javító bővítését. Ezért ha a szakpolitika nem irányítja a forrásokat a megfelelő helyre, akkor uniós forrásokból nem történik érdemi felzárkózás.)

Az EU-s forrásokat azonban érdemes az unió szemszögéből is megvizsgálni, így a következő előadást Rózsa Judit, az Európai Bizottság strukturális reformokért felelős főigazgatóságának igazgatója tartotta. Megfogalmazása szerint „fel kell ismernünk azt, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi modell bizonyos fenntarthatósági korlátokkal áll szemben”. Rózsa szerint a vírusválság kezelésében a kritikák ellenére „a lehetőségei szerinti maximumot megtette a Bizottság”.

Emellett kiemelte, hogy az EB a válságot egyben lehetőségnek is tekinti a helyreállításra és a megújításra. Az új költségvetés egyik leghangsúlyosabb elemének a Next Generation EU alap Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt nevezte. Ennek fontos újítása, hogy nem költség-, hanem eredményalapú, azaz a tagállamoknak előre meg kell határozni bizonyos mérföldköveket és elérendő eredményeket.

Történelmi felelősség nehezedik az országra

Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke a fentebbieket új szempontokat behozva egészítette ki. Szerinte a felzárkózási sikernek négy kulcsa van:
– jól működő piacgazdaság
– hatékony, szolgáltató állam és sikeres gazdaságpolitika
– befektetés az oktatásba és az innovációba
– az erőforrások optimális területi eloszlása

A kutató szerint az EU-s forrásoknál egyelőre kis hangsúlyt fektetnek azok regionális elosztásának kérdésére, holott ez fontos szerepet játszik az országok fejlődésében. Az ismertetett adatok szerint ugyanis négy magyar régió is az EU 20 legszegényebbje között van, s egyes román régiók le is hagytak fejlettségben egy-egy magyart.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója szerint a mostani források felhasználása „történelmi felelősség”.

A szakértő az elmúlt időszak negatívumaként kiemelte, hogy Magyarországon 2019-ben tovább csökkent az egészségügyi ráfordítások aránya, mellyel Magyarország az unió egyik sereghatója lett. Ezt a kritikát Banai Péter Benő azzal utasította vissza, hogy nominálisan 2010 óta folyamatosan nőttek az egészségügyi ráfordítások.

Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője széles idősíkban és a geopolitikai vonatkozásokat is behozva ismertette az álláspontját. Meglátása szerint az EU gazdasága lényegében a 2008-as válság óta be van ragadva, s nincs igazán terv arra, hogy „mit kezdjünk azzal, hogy a világ ellép mellettünk”.

Terták Elemér, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács delegáltja mindezt az idődimenzió fontosságával egészítette ki. Hangsúlyozta, hogy a forrásokat 5 éven belül kell felhasználni, melyhez elengedhetetlen a megfelelő abszorpciós képesség.

Az előadók sorát Weinhardt Attila, a Portfólió.hu elemzője zárta. Rámutatott, hogy bizonyos szempontból ellentmondás van aközött, hogy az EU a források mihamarabbi felhasználását sürgeti, ugyanakkor pedig minden centet szigorúan nyomon akar követni.”

Forrás:
Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás; Nagy Márton; Mandiner Makronóm; 2021. április 19.