Európai Uniógazdaság

Az Európai Bizottság aktualizálja a 2020. évi uniós iparstratégiát, a cél egy erősebb, egységes piac

Szerző: 2021. május 9.No Comments

„A Bizottság a mai napon aktualizálja az uniós iparstratégiát annak biztosítása érdekében, hogy ipari ambíciói teljes mértékben figyelembe vegyék a Covid19-válságot követő új körülményeket, és elősegítsék a fenntarthatóbb, digitális, reziliens és globálisan versenyképes gazdaságra való átállást.

Az aktualizált stratégia megerősíti a 2020. márciusi közleményben meghatározott prioritásokat, amelyeket egy nappal azelőtt tettek közzé, hogy a WHO világjárványnak minősítette a Covid19 kitörését, ugyanakkor reagál a válságból levont tanulságokra a helyreállítás fellendítése és az EU nyitott stratégiai autonómiájának fokozása érdekében. Új intézkedéseket javasol az egységes piac rezilienciájának megerősítésére, különösen válság idején. Foglalkozik azzal, hogy jobban meg kell értenünk a kulcsfontosságú stratégiai területeken meglévő függőségeinket, és eszköztárat kínál ezek kezelésére. Új intézkedéseket kínál a zöld és digitális átállás felgyorsítása érdekében. Az aktualizált stratégia választ ad az uniós gazdaság egészének versenyképességére vonatkozó fő mutatók – az egységes piac integrációja, a termelékenység növekedése, a nemzetközi versenyképesség, az állami és magánberuházások, valamint a K+F beruházások – azonosítására és nyomon követésére vonatkozó felhívásokra is.

Az aktualizált stratégia középpontjában a kkv-k dimenziója áll testre szabott pénzügyi támogatással és olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy teljesítsék a kettős átállást. A Bizottság Vazil Hudákot szándékozik kinevezni kkv-követnek. Kinevezésének véglegesítése folyamatban van.

A Bizottság a mai napon elfogadta az egységes piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendeletjavaslatot is. Ez az uniós iparstratégia megvalósításának kulcseleme, amely az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a tisztességes és versenyképes egységes piac előmozdítására törekszik.

A ma közzétett aktualizált iparstratégia a következő kulcsfontosságú területekre összpontosít:
Az egységes piac rezilienciájának erősítése
Az egységes piacot a Covid19-világjárvánny kitörését követő ellátási nehézségek, határlezárások és széttöredezettség súlyosan próbára tették. A válság rávilágított arra, hogy meg kell őrizni a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az egységes piacon, és hogy együtt kell működni a zavarokkal szembeni reziliencia megerősítése érdekében. E célból a Bizottság többek között:

  • javaslatot tesz az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre – strukturális megoldást kínál a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának jövőbeli válságok esetén történő biztosítására. Nagyobb átláthatóságot és szolidaritást kell garantálnia, és elő kell segítenie a kritikus termékhiányok kezelését azáltal, hogy felgyorsítja a termékek elérhetőségét és megerősíti a közbeszerzési együttműködést;
  • teljes mértékben érvényesíti a szolgáltatási irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék meglévő kötelezettségeiket, beleértve az értesítési kötelezettséget a potenciális új akadályok azonosítása és felszámolása érdekében;
  • megerősíti a termékek piacfelügyeletét azáltal, hogy támogatja a nemzeti hatóságokat a kapacitás növelésében, valamint a termékellenőrzések és az adatgyűjtés digitalizálásának felgyorsításában;
  • jelentős beruházásokat mozgósít a kkv-k támogatása érdekében; alternatív vitarendezési rendszereket alakít ki és valósít meg a kkv-kat érintő fizetési késedelmek és fizetőképességi kockázatok kezelésére.

Az EU stratégiai függőségeinek kezelése
A kereskedelem és a beruházások iránti nyitottság komoly erősség, továbbá a növekedés és az ellenálló képesség forrása az EU számára, amely jelentős importőr és exportőr. A világjárvány szélesebb körben tudatosította, hogy elemezni és kezelni kell a stratégiai, mind technológiai, mind ipari függőségeket. A Bizottság ezért:

  • „alulról felfelé haladó” elemzést végzett a kereskedelmi adatok alapján: Az EU-ba importált 5200 termékből egy kezdeti elemzés 137 terméket azonosít (amelyek az EU teljes importértéke 6 %-át teszik ki) olyan érzékeny ökoszisztémákban, amelyektől az EU nagymértékben függ – főként az energiaigényes iparágakban (például a nyersanyagok terén) és az egészségügyi környezetben (például gyógyszeripari összetevők terén), valamint a zöld és digitális átalakulások támogatása szempontjából releváns egyéb termékek tekintetében. 34 termék (amelyek az EU teljes importértékének 0,6 %-át teszik ki) potenciálisan sérülékenyebb, mivel valószínűleg kevés lehetőség van további diverzifikációjukra vagy az uniós termeléssel való helyettesítésükre. Az elemzés a fejlett technológiák területén jelentkező kihívásokra és függőségekre is rávilágított;
  • bemutatja a nyersanyagokra, az akkumulátorokra, a gyógyszerhatóanyagokra, a hidrogénre, a félvezetőkre, valamint a felhőalapú és peremtechnológiákra vonatkozó hat részletes vizsgálat eredményeit, további betekintést nyújtva a stratégiai függőségek eredetébe és hatásaiba;
  • elindítja a kulcsfontosságú területeken – többek között a kettős átállás szempontjából kulcsfontosságú termékek, szolgáltatások vagy technológiák, például a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és a kiberbiztonság terén – fennálló potenciális függőségek felülvizsgálatának második szakaszát, és a kritikus technológiák Bizottság által működtetett megfigyelőközpontján keresztül nyomonkövetési rendszert dolgoz ki;
  • törekszik a nemzetközi ellátási láncok diverzifikálására, és a felkészültség növelése érdekében nemzetközi partnerségek kialakítására;
  • támogatja az új ipari szövetségeket azokon a stratégiai területeken, ahol ezek a szövetségek jelentik a legjobb eszközt az egyébként nem fejlődő tevékenységek felgyorsítására. Az ipari szövetségek akkor kapnak támogatást, ha magánbefektetőket vonzanak az új üzleti partnerségek és modellek nyílt, átlátható és a versenynek megfelelő módon történő megvitatására, valamint innovációs és nagy értékű munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. A szövetségek széles körű és elvi szinten nyitott platformot biztosítanak, és különös figyelmet fordítanak az induló vállalkozások és a kkv-k bevonására.
  • A Bizottság jelenleg készíti elő a processzorokkal és a félvezető technológiákkal foglalkozó szövetség és az Ipariadat­, perem- és felhőtechnológiai szövetség létrehozását, és mérlegeli az űrhajó-hordozórakétákkal foglalkozó szövetség, valamint a kibocsátásmentes repüléssel foglalkozó szövetség előkészítését;
  • az uniós költségvetésből származó lehetséges támogatással támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közös európai érdeket szolgáló fontos projekteken keresztül egyesítsék az állami forrásokat azokon a területeken, ahol a piac önmagában nem képes áttörést jelentő innovációt megvalósítani;
  • stratégiát és lehetséges jogszabály-módosítást jelent be annak érdekében, hogy erősebb vezető szerepet töltsön be a szabványosítás terén, többek között az üzleti szolgáltatások területén, miközben nyíltan együttműködik másokkal a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.

A kettős átállás felgyorsítása
A 2020. évi iparstratégia intézkedéseket jelentett be az uniós ipar zöld és digitális átállásának támogatására, de a világjárvány drasztikusan befolyásolta ennek az átalakulásnak a sebességét és mértékét. A Bizottság ezért új intézkedéseket vázol fel a zöld és digitális átállás üzleti modelljének támogatására az alábbiak révén:

  • átállási útvonalak közös kialakítása az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és szükség esetén más érdekelt felekkel partnerségben, az idegenforgalom és az energiaigényes iparágak területén kezdve. Ezek az útvonalak alulról építkezve világítanának rá a legrelevánsabb ökoszisztémák kettős átállásához szükséges intézkedések nagyságrendjére, költségeire és feltételeire, ami a fenntartható versenyképességet szolgáló, végrehajtható tervhez vezethet;
  • koherens szabályozási keret biztosítása az európai digitális évtized és az „„Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek eléréséhez a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, valamint a bőséges, megfizethető és szén-dioxid-mentes villamos energiához való hozzáférés biztosítása révén;
  • fenntarthatósági tanácsadás biztosítása a kkv-k számára, valamint adatközpontú üzleti modellek támogatása annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen aknázni a zöld és digitális átállás előnyeit;
  • beruházás a továbbképzésbe és átképzésbe a kettős átállás támogatása érdekében.

Az uniós versenyszabályok folyamatban lévő, átfogó felülvizsgálata azt is biztosítja, hogy azok alkalmasak legyenek a zöld és digitális átállás támogatására az európaiak javára egy olyan időszakban, amikor a globális versenykörnyezet is alapjaiban változik.

Háttér-információk
Von der Leyen elnök az Európai Unió helyzetéről szóló 2020. szeptemberi beszédében jelentette be a 2020. évi iparstratégia aktualizálását. A mai közlemény az uniós vezetők azon felhívására is reagál, hogy ambiciózus európai iparpolitikát kell folytatni annak érdekében, hogy az ipar fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, globálisan versenyképesebbé és ellenállóbbá váljon. Az uniós vezetők arra is felkérték a Bizottságot, hogy tárja fel a stratégiai függőségeket, különösen a legérzékenyebb ipari ökoszisztémákban, így például az egészségügyi ágazatban, és javasoljon intézkedéseket arra, hogy miként lehetne mérsékelni e függőségeket.

A mai közleményt három bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri: 2021. évi éves jelentés az egységes piacról, amely 14 ipari ökoszisztéma értékelése alapján elemzi az európai gazdaság aktuális helyzetét, értékeli a 2020. évi ipari csomag megvalósítása terén elért eredményeket, és bemutatja a további előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókat; Európa stratégiai függőségeinek és kapacitásainak elemzése, több stratégiai terület mélyreható felülvizsgálatával, valamint egy, a versenyképes és tiszta európai acélról szóló dokumentum, amely elemzi az ipar előtt álló kihívásokat és a rendelkezésre álló uniós eszköztárat.
További információk
Kérdések és válaszok

Közlemény: „A 2020. évi új ipari stratégia aktualizálása: Erősebb egységes piac kiépítése Európa kilábalása érdekében”

2021. évi éves jelentés az egységes piacról

Stratégiai függőségek és kapacitások

A versenyképes és tiszta európai acél felé

Tájékoztató az iparstratégia frissítéséről

Tájékoztató az európai érdekeket szolgáló stratégiai területek részletes vizsgálatairól

Új európai iparstratégia (2020. március)”

Forrás:
A 2020. évi iparstratégia aktualizálása: egy erősebb egységes piac felé Európa fellendülése érdekében; Európai Bizottság; 2021. május 5.