Európai Uniófenntartható fejlődéskörnyezetvédelem

Európai Bizottság: cél a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentessége 2050-re

Szerző: 2021. május 16.No Comments

„Az Európai Bizottság ma elfogadta „A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről” szóló uniós cselekvési tervet, amely az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú vállalására vonatkozik. Ez az idei uniós Zöld Hét fő témája is. A cselekvési terv integrált jövőképet vázol fel 2050-re: egy olyan világot, amelyben olyan alacsony szintű a szennyezés, hogy már nem károsítja az emberi egészséget és a természetes ökoszisztémákat. A terv bemutatja az e cél eléréséhez szükséges lépéseket is. A terv az összes érintett uniós szakpolitikát összekapcsolja a szennyezés kezelése és megelőzése érdekében, különösen kiemelve azt, hogy miként lehet digitális megoldásokat alkalmazni a szennyezés kezelésére. A vonatkozó uniós jogszabályok tervezett felülvizsgálatával azonosíthatók az azokban még meglévő hiányosságok, és az is feltárható, hogy e jogi kötelmek teljesítéséhez hol van szükség jobb végrehajtásra.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A zöld megállapodás célja, hogy mindenki számára egészségessé tegyük bolygónkat. Ahhoz, hogy toxikus anyagoktól mentes környezetet biztosíthassunk az emberek és a bolygó számára, most kell cselekednünk. Erre irányuló munkánk vezérfonala ez a terv. Máris léteznek új zöld technológiák, amelyek segíthetnek a szennyezés csökkentésében, és új üzleti lehetőségeket kínálnak. A tisztább, méltányosabb és fenntarthatóbb gazdaság kiépítésére irányuló európai erőfeszítéseknek szintén hozzá kell járulniuk a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A környezetszennyezés negatív hatással van az egészségünkre, különösen a legkiszolgáltatottabb és szociálisan hátrányos helyzetű csoportokéra, és egyben ez az egyik fő oka a biológiai sokféleség csökkenésének. Ma minden eddiginél erősebb érvek szólnak amellett, hogy az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a szennyezőanyagok elleni globális küzdelemben. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel egészséges életkörülményeket teremtünk az európaiak számára, hozzájárulunk a reziliens helyreállításhoz, és felgyorsítjuk a tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállást.”

Annak érdekében, hogy az EU-t az egészséges emberek egészséges bolygójára vonatkozó 2050-es célkitűzés felé vezető útra állítsa, a cselekvési terv meghatározza a jelenlegi helyzethez képest a szennyezés forrásnál történő csökkentésére irányuló, 2030-ig teljesítendő fő célokat. E célok a következők:

  • A levegőminőség oly mértékű javítása, hogy a légszennyezés okozta korai elhalálozások száma 55%-kal csökkenjen.
  • A vízminőség javítása a hulladék mennyiségének, a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének (50%-os) és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének (30%-os) csökkentése révén.
  • A talajminőség javítása a tápanyagveszteség és a vegyi növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése révén.
  • A légszennyezés 25 %-kal kevesebb uniós ökoszisztéma esetében veszélyeztesse a biológiai sokféleséget.
  • 30%-kal csökkenjen azok aránya, akik tartósan szenvednek a közlekedésnek tulajdonítható zajtól.
  • A hulladékkeletkezés jelentős csökkentése, a települési maradékhulladék mennyiségének 50%-kos csökkentése.

A terv számos kiemelt kezdeményezést és fellépést vázol fel, többek között a következőket:

  • a levegőminőségi előírások további kiigazítása az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi ajánlásai szerint;
  • a vízminőségre vonatkozó előírások felülvizsgálata, beleértve az uniós folyókra és tengerekre vonatkozókat is;
  • a talajszennyezés csökkentése és a helyreállítás fokozása;
  • a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok többségének felülvizsgálata annak érdekében, hogy azok igazodjanak a tiszta és körforgásos gazdaság elveihez;
  • a termelésből és fogyasztásból származó szennyezőanyagoktól való mentesség előmozdítása;
  • az uniós régiók zöld teljesítményét mutató eredménytábla létrehozása a régiós szennyezőanyag-mentesség előmozdítása érdekében;
  • az abból fakadó egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, hogy jelenleg a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket aránytalanul nagy mértékben érik az egészségkárosító hatások;
  • az EU külső szennyezési lábnyomának csökkentése a káros, mérgező hatást gyakorló termékek és hulladékok harmadik országokba történő kivitelének korlátozásával;
  • élő laboratóriumok indítása a zöld digitális megoldások és az intelligens szennyezőanyag-mentesség érdekében;
  • az EU szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó tudásközpontjainak megszilárdítása és a szennyezőanyag-mentességben érdekelt felek platformjának megszervezése,
  • a környezetvédelmi és egyéb hatóságok együttműködése révén nagyobb hatékonyság a szennyezőanyag-mentesség közös végrehajtásában.

A tavaly elfogadott, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiával együtt ez a cselekvési terv a toxikus anyagoktól mentes környezetre irányuló uniós szennyezőanyag-mentességi törekvés gyakorlati megvalósításáról szól. Együtt jár az EU klímasemlegességi, egészségügyi, biodiverzitási és erőforrás-hatékonysági céljaival, és az energia, az ipar, a mobilitás, az élelmiszeripar, a körforgásos gazdaság és a mezőgazdaság területét érintő kezdeményezésekre épül.

Az idén június 1 és 4. között zajló uniós Zöld Hét – az év legnagyobb környezetvédelmi politikai rendezvénye – lehetővé teszi az Unió polgárai számára, hogy szerteágazóan megvitassák a szennyezőanyag-mentesség kérdését a fő brüsszeli konferencián, online, valamint több mint 600 partnerrendezvény keretében.

Háttér-információk

A szennyezés számos mentális zavar és fizikai betegség, valamint a korai elhalálozások legfőbb környezeti oka, különösen a gyermekek, a bizonyos betegségben szenvedők és az idősek körében. A hátrányosabb helyzetű körzetekben gyakran szennyezett területek vagy nagyon forgalmas utak közelében élnek az emberek. A mérgező anyagoktól mentes környezet biológiai sokféleségünk és ökoszisztémáink védelme szempontjából is alapvető fontosságú, mivel a szennyezés a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Csökkenti az ökoszisztémák arra való képességét, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, mint a szénmegkötés és a szennyeződésmentesítés.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az egészségről és a környezetről szóló közelmúltbeli jelentése alapján az EU-ban az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős javulás ellenére minden évben több mint 400 000 korai haláleset (beleértve rákos megbetegedéseket is) tulajdonítható a környezeti légszennyezésnek, és 48 000 iszkémiás szívbetegség, valamint 6,5 millió krónikus alvászavar a zajnak, további, mindkettőnek tulajdonítható további betegségek mellett.

Az EU már számos célkitűzést határozott meg a szennyezéssel kapcsolatban. A levegőre, vízre, tengerre és zajra vonatkozó hatályos jogszabályok meghatározzák a környezetminőségre vonatkozó célkitűzéseket, és számos jogszabály foglalkozik a szennyezés forrásaival. Ezen túlmenően, biodiverzitási céljaink elérése érdekében a Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitási stratégiában néhány átfogó célkitűzést jelentett be a tápanyagvesztés és növényvédő szerek csökkentésére vonatkozóan.

További információk

A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési tervről szóló közlemény

Kérdések és válaszok a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési tervről

Tájékoztató: „2050: egészséges bolygó mindenki számára”

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Digitális megoldások a szennyezőanyag-mentességért”

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés nyomonkövetési és kitekintési kerete felé”

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv weboldala

A szennyezőanyag-mentességnek szentelt, 2021. évi Zöld Hét

Forrás:
Európai zöld megállapodás: A Bizottság célul tűzte ki a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentességét; Európai Bizottság; 2021. május 12.