információ rövidenpolitikatechnikatudomány

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. május 25.

Szerző: 2021. május 24.No Comments

Lendületben a kínai Mars-program

Alig néhány hete hökkentette meg a világot Kína, amikor április 29-én egy új típusú, hatalmas hordozórakéta, a Hosszú Menetelés-5B segítségével Föld körüli pályára állította a leendő kínai űrállomás első, központi részegységét. A Tianho-1 (Tianhe-1) elnevezésű modul köré másfél éven belül kiépülő 66 tonnás égi laboratórium a feltörekvő ázsiai országot az űrkutatás fél évszázados hosszú menetelésének nagyhatalmai közé emeli. Ugyanakkor a „vertikális nagyhatalmi építkezés” nem csupán az űrállomásra kíván támaszkodni: ezzel párhuzamosan zajlik egy másik jelentős program, ami még tovább emeli Kína technológiai tudását és nemzetközi presztízsét – a Mars meghódítása.

Csaknem egy évvel ezelőtt, 2020 júliusában indították útjára a dél-kínai Vencsang (Wenchang) űrközpontból a Tienven-1 (Tianwen-1) űrszondát. A jármű csaknem 300 napi repülés után érte el a Marsot, majd idén május közepén (néhány hónapnyi keringés, megfigyelés, mérés után) sikeresen leereszkedett a Marsra, fedélzetén egy Mars-járó robotjárművel. Önmagában már ez is rendkívüli sikernek nevezhető, hiszen ezzel Kína – a Szovjetunió, majd az Egyesült Államok után – harmadikként tudott űreszközt juttatni a távoli bolygóra. Az úttörő a szovjetek régen feledésbe merült Marsz-3 leszállóegysége volt, amely 1971-ben landolt, és sugárzott felvételeket a Vörös bolygóról – azonban csak néhány másodpercen át. Csaknem fél évtizeddel később, a Viking-1 szondával az USA is megkezdte sikeres leszállásait a Marson. Mint emlékezetes, legutóbb az USA idén február közepén hajtott végre sikeres leereszkedést a Marson, és Perseverance nevű járműve haladéktalanul meg is kezdte a kutatóutakat a felszínen. Most a hét végén a kínai leszálló egység fedélzetén hordozott Csuzsung (Zhurong) névre keresztelt kerekes jármű is megkezdte felderítő útjait. Ezzel Kína gyakorlatilag felzárkózott az Egyesült Államokhoz: csupán e két űrhatalomnak sikerült ugyanis mindeddig kerekes felderítő egységet (rovert) is a Marsra juttatni, és ott üzembe helyezni. Az eddigi manőverek (mindenekelőtt a leszállás, majd a rover beüzemelése) zökkenőmentesen, precíz tervszerűséggel történt, ami önmagában is sokat lendít a programban dolgozó tudósok és technikusok büszkeségén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kínai Népköztársaság Mars-programja nem egészen öt évvel ezelőtt indult csupán, az eredmények több mint figyelemre méltóak. A leszállási manőver azért is számít egyébként technikai értelemben kiemelkedő teljesítménynek, mivel a Mars-Föld távolság 300 millió kilométere miatt a rádióhullámok jelentős késéssel jutnak vissza a földi irányító központba, így a kényes manővert kizárólag az űrjármű autonóm vezérlése bonyolította le. Az 1,85 méter magas, csaknem negyed tonna súlyú Csuzsung (Zhurong) jármű most az Utopia Planitia nevű 3 300kilométer átmérőjű járőrterületének környezeti tényezőit térképezi fel (különös tekintettel a leszállóhely körüli vidék morfológiai alakzataira és geológiai sajátosságaira), és a megszerzett adatokat a bolygó körül keringő Tienven-1 (Tianwen-1) egység közvetítésével továbbítja a földi irányító központba. A hét közepén aztán az első felvételek is megérkeztek a Csuzsungról (Zhurongról).
China lands its Zhurong rover on Mars; Jonathan Amos; BBC; 2021. május 16.
China’s Zhurong Mars rover kicks off roving mission after driving offlanding platform; Deng Xiaoci, Cao Siqi; Global Times; 2021. május 22.
[Szerkesztői megjegyzés: A kínai neveket először a népszerű magyar átírás szabályai szerint adjuk meg, zárójelben tüntetjük fel utánuk a nemzetközileg használt pinjin átírás – kínai fonetikus ábécé – szerinti alakokat.]

Űrteleszkóppal monitorozná az égi szemetet az Európai Űrkutatási Hivatal

Az ESA, az Európai Űrkutatási Hivatal újszerű és egyben valóban nagy (azonnal kézzelfogható) jelentőségű programban gondolkodik a közeli évekre. A terv az, hogy egy olyan űrteleszkópot küldjenek fel, amely alkalmas lesz a – Föld közeli tereket egyre jobban elborító – űrszemét megfigyelésére, beleértve az egészen kicsi, milliméteres nagyságú hulladékdarabok monitorozását is. A Hivatal előzetes tervei szerint a műholdra telepített különleges távcső – amely a maga nemében az első ilyen lenne a világűr meghódításának történetében – 2025-ben megkezdhetné szolgálatát, amennyiben a tagállamok tanácsa jövőre jóváhagyja a program költségvetését.
A 20 centiméteres optikai teleszkópot hordozó mesterséges hold 6-700 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az ESA által futtatott számítógépes modellek szerint ugyanis ez az orbitális övezet az, ahol a különböző eredetű űrszemét darabok a leginkább sűrűsödnek. A távcső teljesen passzív technológiával folytatná a megfigyelést, kizárólag az egyes tárgyakról visszaverődő napfény detektálására támaszkodva. A valós észlelőkapacitás jellemzésére a szakemberek hangsúlyozzák: a teleszkóp nem lesz képes minden milliméteres (vagy akár centiméteres) hulladékdarab felderítésére, viszont ahhoz éppen elégséges információt tudna gyűjteni, hogy azzal validálhatók legyenek az Űrkutatási Hivatal jelenlegi űrtörmelék-modelljei.
A téma egyébként az európai űrkutatási szervezetnek nem csupán elméleti, de nagyon is valóságos problémaként jelenik meg. 2016-ban ugyanis váratlanul meghibásodott az ESA által felbocsátott Copernicus Sentinel-1A mesterséges hold egyik napenergia panelje. A telemetrikus adatok elemzése alapján a szakemberek megállapították, hogy egy legfeljebb néhány milliméter átmérőjűn részecske csapódott az egyik napelem szárnyba. A műhold ugyan sikeresen megőrizte működőképességét, de a veszély nagyságát jól mutatta az eset. Az ESA becslése szerint jelenleg mintegy 34 000 darab 10 centiméternél nagyobb átmérőjű hulladékdarab kering bolygónk körül. Ugyanakkor az 1 és 10 centiméter közötti nagyságú törmelékek becsült száma már eléri a 900 000-et. A Copernicus műholdat eltaláló és súlyosan megrongáló (1 milliméter és 1 centiméter közötti nagyságú) részecskékből viszont már 128 millió darab keringhet Föld közeli pályán.
A problémának ráadásul egy eddig kevésbé vizsgált aspektusára is ráirányult a közelmúltban a figyelem. Az űrszemét kérdését körbejáró legutóbbi európai szakmai konferencián felmerült az is: az űrszemét okozta környezetszennyezés nem csupán az ember űrbeli tevékenységét teszi kockázatosabbá a jövőben, hanem közvetlen kihatása lehet a klímaváltozással összefüggő folyamatokkal is. A bolygónk körüli pályán keringő törmelék egy része ugyanis, egyre alacsonyabb pályára térve, lassan bekerül az atmoszféra felső rétegeibe, és ott elég. Az ennek nyomán megnövekedett széndioxid szintek azonban csökkenthetik a légkör sűrűségét ezeken a szinteken.
Europe plan to launch space telescope to monitor orbital debris; Tereza Pultarova; Space.com; 2021. május 3.
What if space junk and climate change become the same problem?; Jonathan O’Callaghan; The New York Times; 2021. május 12.

Az űrturizmus hajnala: kereskedelmi célú űrhajós kiképző program indul Amerikában és Franciaországban

Mérföldkő ez is a maga nemében: az űrturizmusra szakosodott francia-amerikai alapítású Orbite vállalat bejelentette: még az idén meghirdeti első „űrturista képző” tanfolyamait. A hivatalosan „asztronauta orientációs” tréning célja, hogy alapvető felkészítést nyújtson azoknak a civileknek, akik a közeli jövőben részt szeretnének venni a – szervezők reményei szerint – hamarosan meginduló „kereskedelmi célú” űrutazásokon, magyarán űrturista kirándulásokon. A négy naposra tervezett képzési program ötvözi majd az elméleti felkészítést a gyakorlati foglalkozásokkal. Ez utóbbi nagysebességű repülőgépeken való utazást jelent majd, sőt (különleges pályán haladó repülök belsejében) rövid időre a mikrosúlytalanság érzését is megtapasztalhatják a növendékek. A tanrend része egyébként az „űrétel kóstolás” tantárgy is, amit a nemzetközi gasztronómia egyik leghíresebb személyisége, Alain Ducasse mesterszakács tart majd. Ez utóbbi mozzanat világosan utal rá, hogy a különleges trénin természetesen nem az átlagpénztárcájú átlagturistát célozza majd meg. Noha pontos tarifák természetesen még nem léteznek, az Orbite vállalat vezetői utaltak rá: az egyszerű, legfeljebb 5-10 percig tartó, ún. szuborbitális repüléseken (amelyekben éppen csak a világűr széléig viszik fel a vállalkozó utasokat) is elérheti egy-egy „jegy” ára a félmillió dollárt. A Föld körüli pályán is megforduló, orbitális űrutakért akár több tízmillió dollárt is elkérnek majd. Az első tanfolyamok, amelyeken a cél valóban csupán az, hogy alapvető fizikai és lélektani felkészítést adjanak a vállalkozóknak, nyár végén indulnak egy franciaországi üdülőhelyen. Az év végégig aztán még három további kurzus indul, ezúttal az USÁ-ban. Az ár borsos: teljes ellátással 29500 dollárba kerül majd fejenként. A nyilvánvalóan egy egészen szűk, nagyon gazdag réteget megcélzó űrturizmustól azt várják elkötelezett hívei, hogy hozzájárul majd az űrkutatás kereskedelmi célú, polgári alkalmazásainak rohamos kiterjesztéséhez – miközben természetesen hatalmas profitokat is generál működtetőinek.
Orbite to offer commercial human spaceflight training program; Jeff Foust; Space News; 2021. május 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Lemondásra kényszerült az USA Űr Haderőnem egyik parancsnoka

Távozni kényszerült parancsnoki beosztásából a közelmúltban életre hívott amerikai Ür Haderőnem egyik vezetője. Matthew Lohmeier alezredes egy podcast beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy az amerikai fegyveres erőket gyengítik azok a hivatalosan terjesztett „marxista” ideológiák, amelyek a mostanában a csapatoknál és a katonai szervezeteknél bevezetett „diverzitás tréningek” keretében nyernek teret. A főtiszt, aki a 11. űr előrejelző század élén állt különösen az ún. „kritikai fajelméletet” említette azok között az ideológiák között, amelyek szerinte aláássák az amerikai fegyveres erők morálját. Azt említette: saját bázisán is olyan kiképzési anyagokat terjesztettek a katonák körében, amelyekben az Egyesült Államokat „fehér felsőbbrendűségen alapuló nemzetként” bélyegezték meg. A katonatiszt egyébként éppen saját most megjelent könyve kapcsán szólalt meg egy konzervatív podcast-csatornán: publikációjának fő mondandója, hogy „neo-marxista” tanok bomlasztják az USA haderejét, ami súlyos fenyegetést jelent a 21. századi hadviselés koncepciójához igazodó űrcsapatok számára is.
Space Force commander fired after accusing the military of pushing and agenda ’rooted in Marxism’; Reis Thebault; The Washington Post; 2021. május 17.

A SpaceX újrafelhasználható rakétatechnológiája új perspektívákat nyit Ausztrália számára

Csaknem fél évtizeddel ezelőtt formálódott Elon Musk SpaceX cégének tervezőasztalain egy jelentős hordozó kapacitású, ráadásul többször is felhasználható hordozórakéta terve. Az akkor még BFR-nek nevezett űreszközzel kapcsolatos elvárás az volt, hogy 100 tonna hasznos terhet legyen képes a magasba emelni és földközeli pályára állítani úgy, hogy teljes mértékben újrahasznosítható legyen, és ezzel 2 millió dollár körüli értékre szorítsa le egy-egy kilövés költségeit. Összehasonlításként érdemes emlékezni rá: a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal saját hordózó programja (amely évek óta késésben van, és egyre jelentősebbek a költségei) csupán egyszer használható eszközökben gondolkodik, amelyekkel egy-egy indítás összköltsége elérheti a 2 milliárd dollárt. A magáncég által fejlesztett hordozórakéta piacképessége tehát nyilvánvaló. Számtalan sikertelen indítási kísérlet után az immár „Csillaghajó” (Starship) névre átkeresztelt hordozójármű sikeres indítása és visszatérése jelentősen megnövelte a szakma optimista várakozásait. A tervek szerint 2023-ban rendszerbe álló rakéta a közép-, sőt „kishatalmak” űrkutatási ambícióinak is komoly lökést adhat. Az Ausztrál Fegyveres Erők – amelynek szerepe folyamatosan átértékelődik az India-Csendes-óceáni térség geopolitikai jelentőségének rohamos növekedésével – most azt fontolgatja, hogy az így megnyíló relatíve olcsó hordozókapacitásokkal jelentősen növelheti űrjelenlétét. A szakértők egy része azonban arra figyelmeztet: Ausztrália viszonylag kis tömegű műholdakra tart elsősorban igényt, s így a SpaceX nagy tömegű hasznos terhekre optimalizált hordozója mégsem lesz majd gazdaságos választás. Kívánatos alternatíva a saját műhold technológia mellett a saját (kis terheket hordozni képes) hordozókapacitás kifejlesztése, ami 10 éven belül reális lehetőség lenne.
SpaceX’s reusable rocket technology will have implications for Australia; Malcolm Davis; Australian Strategic Policy Institute, The Strategist; 2021. május 18.

A dél-koreai űrprogram hosszútávon megtérülő fejlesztésekben gondolkodik

Gyökeres koncepcióváltást hirdetett a dél-koreai űrkutatási hivatal vezetője. Lee Sang-ryool, a Koreai Űrkutatási Intézet elnöke szerint az államilag finanszírozott fejlesztési programoknak olyan területekre kell irányulniuk, amelyekben a magánszektor erőforrásai elégtelenek lennének az áttörő eredményekhez. Az állam kutatási kapacitásait és lehetőséget tehát olyan technológiai alapkutatásokra kell a jövőben fókuszálni, amelyek eredményei csak jelentős időtávon belül érhetnek be. A hivatal elnöke úgy fogalmazott: olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek a 2050-es évekre hozhatnak konkrét eredményeket. Minden egyebet pedig – hangsúlyozta Lee – meg kell hagyni a magán fejlesztési cégek számára.
South Korea’s space agency set sight on missions that ‘won’t pay off untill 2050’; Park Si-soo; Space News; 2021. május 10.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor