Európai Unió

Az EU 2022. évi költségvetése: Az európai helyreállítás felgyorsítása és előrelépés a zöld, digitális és reziliens jövő felé

Szerző: 2021. június 14.No Comments

„A Bizottság a mai napon 167,8 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasolt 2022-re, amelyet a Next Generation EU keretében a becslések szerint 143,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki. Ezek a források együttesen jelentős beruházásokat mozgósítanak majd a gazdasági helyreállítás fellendítése, a fenntarthatóság javítása és a munkahelyteremtés érdekében. A költségvetés prioritásként kezeli a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kiadásokat annak érdekében, hogy Európa reziliensebbé váljon, és felkészüljön a jövőre.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos így nyilatkozott: „Példátlan méretű pénzügyi támogatásra teszünk ma javaslatot, hogy megerősítsük Európa kilábalását az egészségügyi és gazdasági válságból. Segítséget nyújtunk a világjárvány által leginkább sújtott embereknek, vállalkozásoknak és régióknak. Be fogunk ruházni Európa rezilienciájába és korszerűsítésébe a zöld és digitális átállás révén. Fő prioritásunk, hogy Európa visszatérjen a korábbi kerékvágásba, hogy felgyorsítsuk a helyreállítást, és felkészítsük a jövő kihívásaira!”

A Next Generation EU-val kiegészített 2022. évi költségvetési tervezet azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partnerünk leglényegesebb helyreállítási szükségleteivel összhangban a legnagyobb változást érhetik el.

A finanszírozás elősegíti az Unió újjáépítését és korszerűsítését azáltal, hogy előmozdítja a zöld és a digitális átállást, munkahelyeket teremt, valamint megerősíti Európa szerepét a világban.

A költségvetés a fenntartható helyreállítás szempontjából lényeges európai politikai prioritásokat tükrözi. E célból a Bizottság a következő költségvetési kötelezettségvállalásokat javasolja:

  • 118,4 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás a Next Generation EU-ból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére, valamint annak érdekében, hogy az uniós gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbak, reziliensebbek legyenek, és jobban felkészüljenek a zöld és a digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire.
  • 53,0 milliárd euró a közös agrárpolitikára és 972 millió euró az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) további 5,7 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU keretében.
  • 36,5 milliárd euró regionális fejlesztésre és kohézióra, amelyet 10,8 milliárd euróval növelnek a Next Generation EU-ból a REACT-EU keretében a válságreagálás és a válságelhárítás támogatására.
  • 14,8 milliárd euró globális partnereink és érdekeink támogatására, ebből 12,5 milliárd euró a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) és 1,6 milliárd euró a humanitárius segítségnyújtás keretében.
  • 13,1 milliárd euró kutatásra és innovációra, ebből 12,2 milliárd euró a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára. Ez a terület további 1,8 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU-ból.
  • 5,5 milliárd euró jutna az európai stratégiai beruházásokra, ebből 1,2 milliárd euró az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, kettős zöld és digitális átállás, egészségügyi ágazat és stratégiai technológiák), 2,8 milliárd euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, és 1,2 milliárd euró a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja. Az InvestEU további 1,8 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU égisze alatt.
  • 17,9 milliárd euróval támogatná az EU az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe irányuló befektetéseket, amiből 13,3 milliárd eurót az Európai Szociális Alap Plusz keretében osztana el a foglalkoztatás, a készségfejlesztés és a társadalmi befogadás támogatására, 3,4 milliárd eurót az Erasmus+ program égisze alatt fordítana az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére, 401 millió euró az európai művészek és alkotók támogatását, 253 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná*.
  • 2,1 milliárd eurót fordítana a költségvetés a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét.
  • 1,9 milliárd eurót szán az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, ebből 708 millió eurót az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatására, 1,2 milliárd eurót pedig az Igazságos Átmenet Alap számára annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen. Az Igazságos Átmenet Alap további 4,3 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU-ból.
  • 1,9 milliárd euró jut majd határaink védelmére, ebből 780 millió euró az Integrált Határigazgatási Alap (IHA), 758 millió euró pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetéséhez tartozna.
  • 1,9 milliárd eurót fordítanánk arra, hogy támogassuk a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat az uniós csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítésében, elsősorban az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA III) keresztül.
  • 1,3 milliárd euró jutna a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,1 milliárd euró a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal.
  • 1,2 milliárd euróval támogatja a költségvetési tervezet a védelmi és közös biztonsági kihívások kezelését. Ebből 950 millió euró az Európai Védelmi Alap (EFA) keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 232 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására szolgál.
  • 905 millió eurót tenne ki az egységes piac működésének biztosítása, ebből 584 millió eurót kapna az Egységes piac program, és közel 200 millió euró célozná a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatását.
  • 789 millió euróval segítené az Unió az emberek szükségleteire adott átfogó egészségügyi választ „az EU az egészségért” program keretében; emellett 95 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani. A rescEU ezenfelül további 680 millió euróhoz juthatna a Next Generation EU-ból.
  • 600 millió euró támogatná a biztonsági feladatok ellátását, ezen belül pedig 227 millió euró jutna a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre fókuszáló Belső Biztonsági Alap (BBA) számára.

A 2022. évi költségvetési tervezet az Unió 2020 végén elfogadott hosszú távú költségvetésének részét képezi, és célja, hogy annak prioritásait konkrét éves feladatokká fordítsa le. A források jelentős része ezért az éghajlat-politikai törekvéseket szolgálja, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy a hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz 30%-át erre a szakpolitikai prioritásra fordítsák.

Háttér-információk

A 2022. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza egyrészt a Next Generation EU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozandó kiadásokat, másrészt azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatokból fedeznek. Ez utóbbiak esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A kötelezettségvállalások az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetések a ténylegesen kifizetett összegeket jelentik. A 2022. évi uniós költségvetés 167,8 milliárd euró kötelezettségvállalást és 169,4 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Minden összeg folyó áron értendő.

A Next Generation EU kifizetései – és azok a finanszírozási igények, amelyekre az Európai Bizottság piaci finanszírozást fog keresni – alacsonyabbak lehetnek, és az idővel változó pontos becsléseken fognak alapulni. A Bizottság továbbra is közzéteszi a féléves finanszírozási terveket, amelyekben tájékoztatást ad az elkövetkező hónapokban tervezett kibocsátások volumenéről.

Folyó áron 807 milliárd euró összegű költségvetésével a Next Generation EU hozzá fog járulni a koronavírus-világjárvány által okozott azonnali gazdasági és társadalmi károk helyreállításához és ahhoz, hogy az EU megfeleljen a jövő kihívásainak. A Covid19-válságot követő újjáépítéshez nyújtott hozzájárulása révén Európa zöldebb, digitálisabb és reziliensebb lesz, és felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Next Generation EU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket nyújt az uniós tagállamok reformjainak és beruházásainak támogatására. A Next Generation EU szerinti szerződéseket/kötelezettségvállalásokat 2023 végéig lehet megkötni, a hitelfelvételhez kapcsolódó kifizetéseket pedig 2026-ig kell teljesíteni.

Most, hogy minden tagállam jóváhagyta a sajátforrás-határozatot, a Bizottság a Next Generation EU keretében megkezdheti az európai helyreállítás finanszírozását célzó forrásbevonást.

További információk

Kérdések és válaszok: 2022. évi költségvetési tervezet

Dokumentumok

A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a Next Generation EU

Az EU mint hitelfelvevő

Forrás:
Az EU 2022. évi költségvetése: Az európai helyreállítás felgyorsítása és előrelépés a zöld, digitális és reziliens jövő felé; Európai Bizottság; 2021. június 8.