gazdaságinformáció rövideninformatikaközigazgatás: külföldöntechnikatudomány

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. július 12.

Szerző: 2021. július 12.No Comments

Űrkutatás és kiber-nacionalizmus: a korszerű technológiai fejlesztések geopolitikai összefüggései

Az elmúlt néhány hónapban csak kapkodta az ember a fejét a kínai űrkutatás (űrfelfedezés, űrkiaknázás) most lendületet kapott „hosszú meneteléséről” záporozó hírek láttán. A távoli Marsra leszállóegységet, és ott adatgyűjtő-felfedező utakat végző rovert eljuttató programban, csak úgy, mint a Tianhe űrállomás kiépítését célzó egymást követő küldetésekben van egy közös elem. Amiről szinte egyáltalán nem esik szó a technikai részletekkel egyébként nem fukarkodó beszámolókban. Pedig kulcselemről van szó: nélküle egyik figyelemre méltó űrkutatási teljesítmény sem létezhetne. A – rendszerek működését vezérlő és biztosító – számítógépek lelkéről, az operációs rendszerről van szó, amely ma már éppen úgy saját, kínai szellemi termék, mint az űrprogram lényegében valamennyi technikai eleme. Kína saját fejlesztésű operációs rendszere, melynek fantázianeve Kylin, sok évi fejlesztési munka eredménye. Speciális változatának űrkutatási használatát csak most erősítették meg hivatalosan.
A fejlesztésnek kezdetben a FreeBSD volt az alapja, azután áttértek a Linux használatára. Több változata létezik, a közigazgatásban, katonai területen használt változatok rendszermagja államtitkot képez. Az irodai célra használt gépeken a Microsoft Windows-hoz hasonlító megszokott felhasználói felület van. A rendszer megtervezését, fejlesztését, tesztelését irányító vállalat, a China Electronics Corporation (CEC) projekt vezetője szerint a program megírásában oroszlánrészt vállaltak a Kínai Néphadsereg tudományos fejlesztő szervezetének mérnökei. A Kylin megalkotásának célja ez volt: függetlenedni a modern technológiát (és természetesen a korszerű gazdaságokat, a 21. századi társadalmakat) behálózó számítástechnikában egyeduralkodó nyugati operációs rendszer-szoftverektől. Ilyen formán a Kylin egy számítástechnikai hibrid, éppen úgy, mint a névadó mítikus szörnyeteg. Egyben a digitális nacionalizmus fontos pillére.
Nagyjából a 2010-es évtized elejéig a kínai űrkutatás (hasonlóan a világ bármely más élenjáró technológiai programjához) nyugati (magyarán szólva: amerikai) szoftvereket használt, Linuxot, vagy Windows-t. 2008-ban kezdődött meg a saját operációs rendszer kidolgozásának merész feladata. A tervező munkát felgyorsította az ún. Snowden-leleplezés, tehát amikor fény derült arra, hogy az amerikai hírszerző szervezetek milyen mértékben és mélységben hatoltak be a nagy amerikai szoftvergyártók világszerte közkedvelt termékeibe. A kínaiak számára ettől kezdve egyértelműen nemzetbiztonsági kulcskérdéssé vált, hogy az állam, a tudomány, a gazdaság, és természetesen a hadsereg működtetésében egyre fontosabb számítástechnikában a nyugati szoftver technológiától függetlenedjenek, hazai készítésű termékeket használjanak. A Kylin operációs rendszer ennek a döntésnek az eredményeként született meg, nagyjából egy időben a Csanhszing (Zhanxing) névre keresztelt katonai fejlesztéssel, amit a kínai űrvédelmi egységek alkalmaznak saját számítógépes rendszereikben.
A hazai operációs rendszer létrehozása azonban – természetesen – problémák sorával megtűzdelt igazi vesszőfutás volt. Az elsődleges használónak tekintett űrprogramban ugyanis a nemzetbiztonsági szempontok (és az ebben az értelemben vett biztonság kérdései) mellett hatalmas súllyal esett a latba a stabil, megbízható működés, valamint a kiemelkedő működési teljesítmény szempontja mellett a valósidejű (real-time) működés támogatása is. A Kylin első verzióit az űrprogram földi számítógépein való futtatásra fejlesztették. Az űrbe kijuttatott rendszereken való működés egy további, minőségi ugrást tételezett fel. Sokszor szinte az ismeretlen sötétjébe ugrottak a fejlesztők; a legnagyobb próbatétel (és egyben leglátványosabb siker) például a Marson való leszállás, majd a különleges bolygójáró üzembe helyezéséhez fűződik: mint mondják, azok a percek a szoftverfejlesztők számára is sok éves munka megkoronázását jelentették.
A szoftver általános elterjedésében fontos lépcsőfoknak számított az, amikor a kínai kormány elkezdte tömegesen lecserélni az államigazgatásban, hadseregben, pénzügyi rendszerekben és intézményeknél használt Intel chipeket és Windows operációs rendszereket. A Kylin gyermekbetegségeit ugyanakkor az idők folyamán sikerült kigyomlálni, ámbár a szoftver jövendő alkalmazása továbbra is felvet néhány problémát. Az egyik legfontosabb ilyen kérdés, a hardver kompatibilitás: Kína ugyanis még mindig tömegesen használ nyugati eszközöket a tudományos munkában, és ezek némelyikéhez nem adaptálható a saját fejlesztésű operációs rendszer. Az űrkutatásban pedig problémát jelenthet a jövő együttműködéseiben az is, hogy a Kylinen futó szoftverek kínai írásjegyeket használnak.
A nemzetbiztonság kérdése azonban – különösen a geopolitikai szembenállás érezhetően gyorsuló tempója mellett – elsődlegességet élvez, Kínában éppen úgy, mint a Huawei, vagy a ZTE eszközeinek feltételezett adatszivárogtatásaitól (vagy beépített titkos „kikapcsolóitól”) tartó Amerikában. A hírek szerint egyébként tovább folynak a saját operációs rendszer-fejlesztések, amelyekben a főszerep a két legnagyobb kínai szoftverfejlesztő, a China Standard Software (CS2C) és a Tianjin Kylin Information (TKC) vállalatoké lesz. A terv az, hogy 2022-re az ország valamennyi közigazgatási szervezete, illetve minden közintézménye átálljon a nemzetbiztonsági szempontból kívánatos hazai operációs rendszerekre.
From Mars to the moon: the computer system behind China’s space missions; Stephen Chen; The South China Morning Post; 2021. június 23..
Two of China’s largest tech firms are uniting to create a new domestic OS; Catalin Cimpanu; ZDNet; 2019. december 12.
Kylin (operating system); Wikipédia
Kylin hivatalos webhely (kínaiul)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

Űr-celebritás: a milliárdos Richard Branson sikeres „küldetése

Néhány órával ezelőtt, vasárnap délután sikeresen landolt a Virgin Galactic magáncég Unity 22 nevű űrrepülőgépe, fedélzetén a milliárdos alapítóval. A sajtószereplésektől sem idegenkedő Richard Branson ezzel megelőzte vetélytársát, az Amazon céget vezető Jeff Bezos-t, aki nem egészen 10 nap múlva készül a világűrbe. Bezos űrvállalkozása, a Blue Origin hangsúlyozta: Branson valójában nem az első nagyvállalkozó, aki feljutott a világűrbe. A tegnapi út (amit résztvevői a nagy űrvállalkozások mintájára maguk is szívesen neveznek „küldetésnek”) ténylegesen egy ún. szuborbitális repülésnek számít. A Unity 22 (ami egyébként nem rakéta, hanem speciális repülőgép) ugyanis nem lépte túl a kiemelkedő magyar fizikusról elnevezett ún. Kármán-vonalat, tehát az a tengerszinttől mért 100 kilométeres magasságot, amin túl már hivatalosan is a világűr kezdődik. Ezzel szemben Bezos hamarosan elstartoló New Shephard nevű gépe valóságos rakéta és az űrbe szállítja majd az óriáscég vezetőjét, valamint néhány kiválasztott társát (köztük egy inkognitóban maradó másik milliárdost is). A tegnapi repüléssel – amely első ízben juttatott el különleges kiképzés nélküli civileket a világűr határára – ténylegesen is kezdetét vette a világűr felfedezésének és kiaknázásának egy újabb szakasza. Ebben a magánvállalatok játszhatják a főszerepet, és a világűrből kinyerhető értékes nyersanyagok mellett az űrtechnológiák üzleti fejlesztése és értékesítése jelenti majd a fő profitgeneráló tényezőt. Ugyanakkor az „űrturizmusban” is komoly üzleti lehetőségeket látnak; nem véletlen tehát, hogy a mostanihoz hasonló első magán űrutazásokhoz kapcsolódóan ismert hírességek „misszióival” reklámozzák a nagy kalandot.
Sir Richard Branson takes of fon ’extraordinary’ space flight; Jonathan Amos; BBC; 2021. július 11.

Az épülő kínai Tianhe állomás személyzete sikeres űrsétát tett

Bár az űr kiaknázásába bekapcsolódó magánkezdeményezések jelentőségét nem szabad lebecsülni, a vasárnap délutáni „űrlátványosságnál” lényegesen fontosabb események jelezték a világűr meghódításának legújabb szakaszát. A kínai Tianhe űrállomás kiépítésére, beüzemelésére felküldött három tagú legénység két tagja ugyanis a napokban sikeres űrsétát tett. Ezzel az űrkutatás történetében második alkalommal lépett ki a Föld körüli pályán keringő eszközökből kínai asztronauta. Az április 28-án fellőtt központi űrállomás modul továbbépítésére néhány héttel később a Sencsou-12 (Shenzohou-12) űrhajó juttatott fel több tonnányi felszerelést és készletet. A szerelési munkálatok egy része a központi állomás-elemen kívül történik; ezeket a munkálatokat szolgálta a július első hetében végrehajtott űrséta.
Chinese astronauts complete space walk; The Diplomat; 2021. július 8.

Továbbra is működésképtelenség fenyegeti a Hubble űrteleszkópot – a NASA keresi a megoldást

Az amerikai Hubble teleszkóp immár három évtizede gyűjti, Föld körüli pályán keringve, a világűrrel kapcsolatos, páratlan értékű csillagászati megfigyelési adatokat. A különleges űreszköz működését irányító központi számítógéppel azonban súlyos problémák akadtak. Az egy hónappal ezelőtt jelentkező gondok a kompjuter memória egységének meghibásodására utaltak. A földi vezérlő állomásról, telemetrikus úton végrehajtott diagnosztikai és javítási munkálatok azonban mindeddig nem vezettek sikerre. A tudósok tovább folytatják a meghibásodás természetére vonatkozó adatok gyűjtését és a különböző próbákat, azonban szinte biztosnak látszik, hogy a normális működés visszaállítása érdekében üzembe kell helyezniük egy tartalék vezérlő egységet. Ez a lépés újabb gondokat vethet fel, mivel a kisegítő berendezést annak üzembe helyezése óta (azaz több mint egy évtizede) nem kapcsolták be. A pótolhatatlan jelentőségű űrteleszkóp egyébként a meghibásodás ellenére is zavartalanul folytatja alapműködését.
Spacewatch: NASA seeks a cure for Hubble’s troubles; Stuart Clark; The Guardian; 2021. július 9..

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor