Uncategorized

Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030 (KFI Stratégia)

Szerző: 2021. július 25.No Comments

„A magyar kormány víziója, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A második távlatos célunk, hogy Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé kerüljön.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen hat olyan területet jelölt meg, amelyek kiemelt jelentőségűnek bizonyulnak Magyarország versenyképessége szempontjából, ezek az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet. A fenti területekhez szervesen kapcsolódik a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika, ennek megfelelően jelen dokumentum a fent bemutatott kormányzati víziók megvalósulásához kíván hozzájárulni.

Az Európai Unió országai számára elsősorban nem a nagy tőkeigényű befektetések, hanem a társadalmi, gazdasági vagy akár technológiai dimenzióban a hozzáadott érték növelése és az innovációs teljesítmény fokozása jelenthetik a versenyképesség alapját. Az Európai Unió és hazánk egyik legnagyobb, jövőnk szempontjából meghatározó kihívása a gazdaságban folyamatosan megjelenő új tudás létrehozása, hasznosítása, a vállalatok magasabb hozzáadott értékű termelésének elősegítése, általa a gazdaság versenyképességének javítása.

Az innováció nemzetközileg elfogadott definícióját megadó Oslo Kézikönyv (OECD) szerint csak az az újdonság számít innovációnak, ami végső soron a piacon hasznosul. Az innováció három, egymástól elválaszthatatlan, egymást támogató pillér – a tudástermelés, a tudástranszfer és a tudáshasznosítás – kölcsönhatásában tud hatékonyan és megbízhatóan gazdasági és társadalmi hasznot hajtani.

Az innovációnak kedvező környezet ugyanakkor azt is jelenti, hogy a technológiai fejlődésnek egyre nagyobb lehetősége van a mindennapi életünket is gyökeresen megváltoztatni. Így a gazdaság digitális átalakulása, mint az ipar 4.0, a robotizáció, az intelligens („smart”) technológiák, valamint a szuperszámítástechnika (HPC) gyors terjedése, az adatgazdaság, a mesterséges intelligencia, a platform alapú gazdaság kiterjedése beláthatatlanul megnöveli a rendelkezésre álló tudásbázist, ami új fogyasztói igények megjelenését is magában foglalja. A társadalmi tér nemcsak a technológiai változásoknak köszönhetően változik meg. Egyes demográfiai tényezők, például Európa esetében az elöregedés, az egyre inkább szétnyíló jóléti és jövedelmi olló vagy éppen a klímaváltozásból
fakadó társadalmi-politikai feszültségek nagyban meghatározzák azt a környezetet, amelyben az
innovatív megoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik a társadalom, a gazdaság és a politika minden szintjén.

A fentebb említett folyamatok paradigmaváltást készítenek elő. Ennek lényegi eleme, hogy az elsöprő erővel bíró változási hullám maga után von egy sajátos időparadoxont is, amely próba elé állítja a társadalmak alkalmazkodó képességét is. Egyfelől ugyanis a gyors ütemben bővülő tudásinfrastruktúra fenntartása egyre nagyobb és több ráfordítást igényel a társadalomtól, másfelől a megszerzett ismeretek elévüléséhez vezető idő jelentősen csökken. A tudásinfrastruktúrához olyan széleskörű társadalmi hozzáférést szükséges biztosítani, amelynek segítségével az innovációs versenyben képesek leszünk lépést tartani. Ennek fontos eszköze a nyílt hozzáférés (open access), a nyílt tudomány (open science), és az előállított tudás befogadásának (inclusiveness) támogatása is.

A KFI támogatáspolitikai rendszere átalakulóban van. A tudástámogatás során a kormány feladata, hogy egyetértésre jussunk abban, hogy mi az, ami a magyar társadalom számára közvetlenül vagy közvetetten is hasznosulni tud és mely területek azok, ahol a keletkezett tudás a hasznosulás révén képes az ország gazdasági növekedését is támogatni. A kormány a támogatáspolitika rendszerének újragondolásától azt várja, hogy annak eredményeként hosszú távon létrejöjjenek önfenntartó piaci alapú működési modellek is.

Ha mindezeket összegezzük, az előttünk álló időszakban három fő célt kell a hazai innováció-politikának elérnie:

  • 1.) az állami kutatóhelyek (kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények) kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása nagyobb arányban valósuljon meg a jelenleginél;
  • 2.) a hazai vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) innovációs teljesítménye javuljon; valamint
  • 3.) az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között erősödjön.

Elérkezett az idő tehát arra, hogy eddigi eredményeinkre és meglévő erősségeinkre építve a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert egy hosszú távú stratégiába ágyazva nemzetközileg is versenyképessé tegyük.

Az innováció ugyanis nem mást jelent, mint a jövőnket…”

Forrás:
Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2021. július 22. (ZIP)
Előzmény: 1456/2021. (VII. 13.) Korm. határozat Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának (2021–2030) elfogadásáról; eGov Hírlevél