informatikaInternetjogközigazgatás: külföldönszakirodalom

Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben – Az ENSZ mint normaalkotó

Szerző: 2021. augusztus 1.No Comments

Az ENSZ mint normaalkotó

Normatív megoldások keresése

A kibertérben zajló akciókkal kapcsolatos egyik szembeötlő körülmény a cselekvők és cselekedeteik szabályozására szolgáló jogi keretek erősen korlátozott volta. A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban a kibertér nem valamiféle „digitális Vadnyugat”. Inkább arról van szó, hogy működése különleges jellegénél fogva sok újszerű technológiai és jogi dilemmát vet fel. Ugyanakkor itt is léteznek normák, jól kigondolt, világos szabályok az online terekben zajló konfliktusokra, a követendő vagy tiltott magatartásokra. A kibertér biztonságát, élhetőségét előmozdító szabályozórendszer kialakítása az utóbbi két évtizedben folyamatosan napirenden van.

Jogi keretek és szabályozási kezdetek

Irányelv, norma, törvény – ezek a szakpolitikai szabályozás „szerszámosládájának” eltérő eszközei a kibertérben való viselkedéssel kapcsolatban is. Az általános célokat kitűző, elveket megfogalmazó irányelvek keresése mellett szereplők egész sora feszült neki a kibertérben való mértékadó viselkedés normarendszere kialakításának. A kollektív szabályozórendszer hagyományos eszköze, a nemzetközi jog alapvetően államok és állami eredetű szervezetek viszonyrendszerének rendezésére szolgáló eszköz. A kibertér egyik szembeötlő sajátossága azonban éppen a szereplők sokasága és sokfélesége. Ennek fényében nem csoda, hogy jogi kötéssel bíró eszköz egyetlen esetet – a kiberbűnözésről szóló Budapesti Konvenciót – leszámítva mindeddig nem is született, specifikusan az új domain viszonyaira szabva. Inkább az irányelvnél átfogóbb, a kívánt viselkedéssel kapcsolatban egyértelműen fogalmazó, de a nemzetközi törvénnyel ellentétben nem kötelező erejű normarendszerek kidolgozása került a kibertér-szabályozó törekvések középpontjába.

Évtizednyi szakmai útkeresés után 2007-ben, az Észtországot ért bénító kibertámadás nyomán kapott lendületet a kibertér konfliktusaiban alkalmazandó egyetemes normák keresése. Ekkor született, NATO-kezdeményként, szakértői összefogásból, az önkéntes kibernormák híres gyűjteménye, a Tallini kézikönyv.

Az ENSZ helyet kér: az UN GGE

Az új évezred elején állította fel az ENSZ Közgyűlése az első úgynevezett GGE munkacsoportot, hogy megvizsgálja az IKT-eszközök fejlődésének hatását a nemzetközi biztonság alakulására. A Kormányzati Szakértői Munkacsoportot 25 tagállam kiküldött szakértői alkották (köztük a Biztonsági Tanács öt állandó tagországának munkatársai). Ez a szűkkörűség garantálta a testület működésének tényleges hatékonyságát. A testület fókusza is tudatosan szűkre szabott maradt. Az internetes kémkedés, az internet kormányzása, vagy a személyiségi jogi kérdések nem tartoztak a GGE látókörébe. Ahogyan az online terrorizmus, a kiberbűnözés is szándékosan maradt ki a vizsgálódásokból. Az elmúlt évtizedekben hat ilyen munkacsoport működött. Témájuk: a kibertérben való állami viselkedés kívánatos szabályainak, irányelveinek és normáinak kérdései; a nemzetközi szabályrendszerek érvényesülését segítő bizalomépítő intézkedések és kapacitásépítés.

Megtorpanás és új dinamika: az OEWG

Részleges eredménytelenségek, megtorpanások után a Világszervezet normaalkotó szerepvállalásának újradinamizálása érdekében egy párhuzamos testület felállításáról döntöttek. 2019-2020-as mandátummal kezdte meg működését a Nyílt végű Munkacsoport (OEWG). Alapvető újítása, hogy az ENSZ valamennyi tagja számára nyitottá tegyék a vitákban és szabályalkotó munkálatokban való aktív részvételt. Célja: közreműködés a kibertérben való állami viselkedés kívánatos irányelveinek és normáinak kidolgozásában, a GGE-k által kialakított szabálykoncepciók továbbalakításában. Meghatározó jelentőségűvé vált annak a vizsgálata, hogy a létező nemzetközi szabályozások hogyan alkalmazhatók a kibertér merőben új környezetében. Az érintetti kör további kiszélesítését szolgálta, hogy az OEWG konzultatív ülésszakokat szervezett a kibertér kérdéseivel foglalkozó tudományos élet, a digitális iparágak és a civil szervezetek képviselői számára.

Eredmények és nyitva hagyott kérdések

Az hogy a legutóbbi GGE és az elsőként elindított OEWG egyhangúan elfogadott dokumentummal fejezte be működését, az érdekek és szabályozási igények sokaságára tekintettel kifejezetten sikerként könyvelhető el. A GGE jelentése kiemeli a nemzetközi normarendszerek szerepét a kibertérbeli viselkedés befolyásolásában. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek nem helyettesítik, még kevésbé korlátozzák a nemzetközi jogi szabályok szerepét. A GGE és OEWG Zárójelentések kétségtelenül legfontosabb eleme a nemzetközi jog alkalmazhatóságára vonatkozik. Az ENSZ-testületek ugyanis, egyhangú álláspontjukban kimondják, hogy a nemzetközi jog meglevő szabályai (törvényei), különösen az ENSZ Alapokmánya a maguk teljességében alkalmazhatók a kibertér dimenziójára is.

Fontos tétel az is, amelyik leszögezi, hogy a nemzetközi humanitárius jog kizárólag a fegyveres konfliktusokban alkalmazható a kibertér viszonyai között. Ez várhatóan arra fogja késztetni az állami szereplőket, hogy kibertérbeli támadó kapacitásaikat korlátozzák úgy, hogy azok ne terjedjenek ki a civil infrastruktúrákra, és így tulajdonképpen ne lépjék át a „háborús minősítés” határvonalát. Nagy horderejű eleme továbbá az, hogy a Záródokumentumok az attribúció tekintetében – tehát a kiberkonfliktusok legvitatottabb kérdésében – egyértelmű analitikai elemeket irányoznak elő.

A rendetlenség rendje felé

Az ENSZ munkaszervezetei az elmúlt közel két évtized során hallatlanul nagy én fontos szerepet játszottak a kibertér szabályozottabbá tételében. Az általuk megfogalmazott 11 önkéntes kibernorma is általánosan elfogadottá vált a nemzetközi közösség szereplői körében. Az ENSZ kibernorma alkotási munkája láthatóan nem ér itt véget. A Nyílt végű Munkacsoport számára máris újabb mandátumot szavaztak meg. Az OEWG ugyanakkor jól láthatóan két (orosz, illetve amerikai) koncepció és geopolitikai csoportosulás küzdőtere is egyben. A kibertér normarendjének átfogó kialakítása mögött egyre több mozgatóerő – és persze sok ellentét – sokasodik: geopolitikai, gazdasági, társadalmi egyaránt.

Irodalom
Gavrilovic, Andrijana: What’s new with cybersecurity negotiations? The UN GGE 2021 Report (2021)
Hollis, Duncan (2021): A Brief Primer on International Law and Cyberspace. Washington, Carnegie Endowment
OEWG Final Substantial Report (2021). New York, UNODA…”

Forrás:
Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. július 22.