energiagazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Hiteles energiatanúsítványok milliós nagyságrendben, a Lechner Tudásközpont elektronikus nyilvántartása biztosítja a hitelességet

Szerző: 2021. augusztus 15.No Comments

„Az ingatlan-adásvétel, az egy évnél hosszabb idejű bérbeadás, az új ingatlanok használatbavételi engedélye, illetve az egyszerű bejelentéssel készült épületeknél a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány megszerzése során az eladónak, a bérbeadónak vagy az építtetőnek kötelező épületenergetikai tanúsítványt készíttetni. A tíz évig érvényes tanúsítványokat 2013 óta a Lechner Tudásközpont e-tanúsítás felületére töltik fel az erre jogosult szakértők, az adott ingatlan energetikai vizsgálata után. Mára a feltöltött tanúsítványok száma meghaladja az 1,2 milliót.

Ha például hűtőszekrényt vagy mosógépet vásárolunk, már régóta természetesnek tartjuk, hogy tájékozódjunk az adott háztartási gép energiafogyasztása felől, hiszen nem mindegy, hogy mekkora összegek fognak megjelenni a villanyszámlánkon. A készülékeken egy színes ábra mutatja, hogy milyen energiaosztályba tartoznak. Nagyjából egy évtizede az épületek energiafogyasztásáról is hozzájuthatunk hasonló adatokhoz, bizonyos esetekben pedig kötelező is elkészíttetni az úgynevezett energetikai tanúsítványt, ami a minimális energiaigényű épületektől az energetikailag kifejezetten rosszul teljesítő házakig tizenkét kategóriába sorolja az épületeket.

A hiteles energetikai tanúsítványok adatbázisát az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként a Lechner Tudásközpont üzemelteti. Az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartása kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak nyilvántartásba vételét az OÉNY-ben. Lekérdezési funkcióval is rendelkezik, amelynek segítségével ellenőrizhető, hogy az adott ingatlanra készült-e energetikai tanúsítvány, ha igen, mikor, és az ingatlan milyen besorolást kapott. Minden évben százezres nagyságrendben kerülnek be a rendszerbe a tanúsítványok, jelenleg a számuk meghaladja az 1,2 milliót. A számadatokkal kapcsolatban a statisztikai lekérdezések menüpontban lehet tájékozódni, ahol a tanúsított ingatlanok megoszlásáról is találhatók érdekes diagramok.

Az energetikai tanúsítvány elkészíttetése általában véve is hasznos, hiszen így reális képet kaphatunk az ingatlanunk épületfizikai állapotáról, valamint szakmai tanácsokat arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatunk az épület vagy épületrész energetikai jellemzőin. Ugyanakkor vannak esetek, amikor kötelező a tanúsítást elvégeztetni, ilyen az adásvétel, a bérbeadás és új ingatlanoknál a használatbavételi engedély, illetve egyszerű bejelentéssel készült épületeknél a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány megszerzése. A tanúsítvány 10 évig érvényes. Fontos tudni, hogy az energetikai tanúsítvány az ingatlan energetikai „képességeit” számolja ki és minősíti, nem a tényleges energiafogyasztását, tehát nem függ a lakók számától és életmódjától.

A tanúsítványt épületenergetikai tanúsítási jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el, az ingatlan tulajdonosának megbízása alapján. A jogosultságokat a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara adja ki és tartja nyilván. A tanúsítási jogosultságot – amelyet TÉ betűk jelölnek a kamarai névjegyzéki számban – mérnöki diplomával és legalább egy év szakmai gyakorlattal lehet megszerezni, eredményes jogosultsági vizsga után. A vizsga letétele után a tanúsítók bekerülnek a kamarai névjegyzékbe, amely nyilvánosan elérhető, így a megfelelő szakember megtalálásának is egy jól használható útja.

Az épületenergetikai tanúsítvány elkészítésének első, idő és munkaigényes fázisát a tanúsítók zöme az erre a célra fejlesztett és kereskedelmi forgalomban beszerezhető tanúsító programokkal végzi – noha van, aki ma is kézzel számol – amelyek arra is alkalmasak, hogy a végeredményt az OÉNY e-tanúsításba feltölthető xml formátumban is előállítsák. Az e-tanúsítás rendszer a feltöltött, szakmailag kész, de még nem hiteles tanúsítványokhoz egységes borítólapot generál, amelyen feltünteti a tanúsítvány egyedi azonosítóját, a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) számot. A megrendelőnek a tanúsító szakember ezt az ily módon már hitelessé vált dokumentumot adja át. A későbbiekben erre a HET számra kell hivatkozni például az ingatlan adásvételi szerződésében vagy egy felújítási pályázatban. Az energetikai tanúsítvány alapadatai – HET szám, az ingatlan címe, helyrajzi száma, energetikai besorolása és a tanúsítványkészítés dátuma – az e-tanúsítás nyilvános felületén lekérdezhetők: ha valaki kézhez kap egy tanúsítványt, ellenőrizni tudja, hogy az országos nyilvántartásban szerepel-e. A teljes tanúsítvány dokumentum azonban nem érhető el nyilvánosan, ez az ingatlan olyan műszaki dokumentuma, amit csak a tanúsító, illetve az ingatlan tulajdonosa birtokolhat.

Az e-tanúsításba történő feltöltéshez a tanúsítónak ügyfélkapus regisztrációt kell végeznie, ahol meg kell adnia a kamarai névjegyzéki számát és az elérhetőségi adatait is, amik később az összes általa készített tanúsítványra is rákerülnek. Az energetikai tanúsítványok többszintű ellenőrzésen mennek át. A szakmailag kész, xml formátumú tanúsítvány feltöltésekor az e-tanúsítás alkalmazás automatikus ellenőrzést végez: jelzi, ha a feltöltött azonosító, illetve az energetikai alapadatok formailag nem megfelelőek. A feltöltött tanúsítványok 2,5 százalékát pedig a Magyar Mérnöki Kamara szakemberei személyesen és tételesen is ellenőrzik: ez biztosítja a tanúsítványok megfelelő szakmai színvonalát. A feltöltött tanúsítvány adatok alapján statisztikai összesítések készülnek: az e-tanúsítás nyilvános felületén interaktív grafikus lekérdezésekre is van mód.

Az e-tanúsítás 2013. január 6-án indult el. A tanúsítványok elkészítésének szabályai 2016 elejétől jelentősen megváltoztak: az energetikai besorolás korábban egy betűből álló betűjele kétbetűs lett, a tanúsítást ettől kezdve már háromféle módszerrel el lehet végezni, az épületek rendeltetésük szerint hatféle kategóriába kerülhetnek, és a statisztikai adatok köre is bővült. Ebből adódóan a korábban készült tanúsítványokat a jogszabályban előírt algoritmus alapján átszámolták, amiről az eredeti tanúsítvánnyal együtt érvényes tanúsítvány-pótlap tölthető le.

Az energetikai tanúsítvány előzményei 2002-ig vezethetők vissza, amikor az Európai Unió egy direktívát fogalmazott meg az épületenergetikával kapcsolatban. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy az európai országok energiafogyasztásának 45–50 százaléka kötődik az épületek létrehozásához és üzemeltetéséhez. A minket körülvevő épületállománynak alapvető funkciója, hogy a külső környezethez képest védettebb körülményeket, megfelelő hőmérsékletet biztosítson, ehhez pedig energia kell, az azonban nagyon nem mindegy, hogy mennyi és milyen forrásból származik. Az épületek hosszú élettartamuk miatt is kiemelt fontosságúak, hiszen több évtizedre, akár egy évszázadra is „bebetonozhatják” a pazarló energiafelhasználást.

Az Európai Unió 2002/91/EK számú, 2003. január 4-én megjelent és hatályba lépett direktívája szerint a tagállamoknak adott határidőig meg kellett alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják az épületek energiahatékonyságát. Ennek megfelelően Magyarországon 2006 és 2008 között három rendelet jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, az energetikai tanúsításukról, valamint a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról.

A 7/2006. TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról tartalmazza azokat a részletes számítási módszereket, amelyekkel megállapítható az adott épület fajlagos primer energiafogyasztása, ebből pedig az összesített energetikai jellemzője. Egy bonyolult számításról van szó, hiszen egy épület energetikai működésébe rendkívül sok tényező belejátszik, így például a külső falak, nyílászárók, valamint a tetőszerkezet hőátbocsátási tényezői, a hőhidak, a napsütésből származó, a tájolástól és az üvegfelületek nagyságától függő sugárzási nyereség, az egyes épületgépészeti rendszerek jellemzői, és így tovább.

A tanúsítást a 176/2008. kormányrendelet szabályozza. A tanúsítás első lépése a legtöbb esetben a különböző épületszerkezetek beazonosítása, ami már önmagában is komoly szakmai tudást igényel. Az épületenergetikai kategóriába sorolás alapja az, hogy az épület összesített energetikai jellemzője hány százaléka az épületre a rendeltetése alapján meghatározható követelményértéknek. A követelményérték körüli teljesítményű, vagyis közel nulla energiaigényű épületek a CC kategóriába kerülnek, a náluk is jobb jellemzőket felmutatók pedig a BB, AA, AA+, AA++ kategóriák valamelyikébe. A követelményérték 201–250 százalékán teljesítő épületeket a tanúsítási rendszer „Átlagos”-nak tekinti, és FF besorolást kapnak, a legrosszabb, JJ kategória ingatlanjai pedig a követelményérték 500 százalékánál is magasabb összesített energetikai jellemzővel rendelkeznek.”

Forrás:
Hiteles energiatanúsítványok milliós nagyságrendben; Pesti Mónika; Lechner Tudásközpont; 2021. augusztus 12.