gazdaságinformatikajogközigazgatási informatika

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött

Szerző: 2021. szeptember 5.szeptember 12th, 2021One Comment

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek (például itt, itt, ittitt, és itt)  időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazoldóni, és melyek nem. Blogbejegyzésem első részében azzal foglalkozom, ami – úgy tűnik – beigazolódik.

1. A távoli munkavégzést elősegítő technológiák erősödése

Szinte mindegyik jóslat tartalmazza, hogy a COVID válság miatt a távoli munkavégzést segítő eszközök, (felhőalapú csoportmunka-támogató szoftverek, elektronikus kommunikációt lehetővé tevő szoftverek és videokonferencia-rendszerek) fel fognak értékelődni, és a használatuk egyre gyakoribbá és egyre természetesebbé fog válni. A távoli munkavégzés egyre gyakoribbá válása pedig erősíteni fogja az ezekhez a technológiákhoz kapcsolódó támogató megoldásokat (pl. cyberbiztonsági megoldások, az adatvédelemet – privacy – erősítő, vagy támogató szoftverek) is.

Ez a jóslat nagyobbrészt csakugyan bejött, de arról még nagyon korai nyilatkozni, hogy vajon a járvány elmúltával mennyire lesznek tartósak ezek a változások. Az elektronikus kapcsolattartás új formái szinte bizonyosan velünk maradnak, és az újonnan fejlesztett megoldásokkal ez sokkal zökkenőmentesebb is lesz. Ugyanakkor például a videokonferencia-rendszerek használata – legalábbis véleményem szerint – vissza fog szorulni a járvány elmúltával, ha nem is a járvány előtti szintre.

2. A szoftverek egyre ügyfélbarátabbá, a jogi információ egyre hozzáférhetőbbé, és a jogászok feleslegessé válása

Ez alá a trend alá többféle jóslatot is besűrítettem. A legáltalánosabb formájában arról szól, hogy a jogászok kiszorulása a jog területéről tovább folytatódik amiatt, mert egyre több állami szervezet vagy nagy cég alakít ki olyan felületeket és szolgáltatásokat, amelyekkel az állampolgárok maguk tudják a jogi problémáikat megoldani: jogi tanácsot kapni, okiratot szerkeszteni, vagy akár jogvitát rendezni. Ide szokták sorolni, hogy ezek a felületek egyre ügyfélbarátabbá válnak például a “legal design” mozgalom hatására, amely az érthető jogot és a felhasználóbarát szoftverfelületek filozófiáját próbálja egyesíteni.

Ez a trend valóságosnak tűnik. Az ügyfélbarát, egyszerűen kezelhető, átlátható felületű elektronikus szolgáltatások egyre több területen jelennek meg, és ezeket egyre többen használják. Magyarországon is egyre több ilyen felület van, elég csak az adóbevallás rendszerére gondolni, amely azt hiszem kifejezetten felhasználóbarátra sikerült. Az viszont már vitatható, hogy vajon ezek mennyi jogász munkáját veszik el. Sokan ugyanis azt mondják, hogy pl. az ingyenes szerződésmintákat túlnyomórészt olyan helyzetekben használják, amelyekben korábban egyáltalán nem kötöttek írásban szerződést, így ezek nem csökkentik a jogászok munkáját. Ugyanez igaz a például az online vitarendező platformokra is, amelyekről ezen a blogon többször is szó esett. A legtöbb esetben ezeken a platformokon olyan panaszokat intéznek az ügyfelek, amelyeket egy fizikai boltban személyesen, szintén jogász közben jötte nélkül intéztek volna. A joghoz és a jogi információhoz való hozzáférés könnyebbé válása ugyanakkor hosszabb távon biztosan átalakítja a jogi szakma képét.

3. Automatizáció egyre több területen

A második részben, (“Milyen jóslatok nem jöttek eddig be”) lesz szó a mesterséges intelligenciával (gépi tanulással támogatott) technológiákról. Ezek igen lassan terjednek, és ehelyett inkább annak vagyunk szemtanúi, hogy az automatizáció nyer egyre nagyobb teret, és már nemcsak olyan formában, hogy a korábbi hagyományos folyamatokat lemásolják a digitális térben. (Pl. az okiratokat beszkennelve lehet beadni, és nem papíron.) A mostani új automatizációs trendnek az a lényege, hogy bizonyos adminisztratív folyamatokat, (mint pl. egyszerűbb peren kívüli eljárások, regisztrációs aktusok, engedélyezési, tisztán szabályalapú, mérlegelést nem igénylő döntések), “űrlaposítanak”, majd az ezeken beérkező adatokat automatikusan dolgozzák fel. Ahhoz, hogy ez a folyamat hatékony legyen, a jogalkotásnak is igazodnia kell ehhez, és az iratalapú megközelítést egyre inkább fel kell váltania az adatalapú megközelítésnek. Ez nagyon sok területen elkezdődött, és várható, hogy egy önerősítő folyamatot fog beindítani. Ugyanis minél több adatalapú automatikus eljárás lesz, annál nehezebben lesz fenntartható a dokumentum-alapú megközelítés a többi eljárásban. Az egyes szervezetek ugyanis egyre kiterjedtebb adatcserére lesznek kényszerítve, amelyet csak akkor tudnak teljesíteni, ha maguk is áttérnek az adatalapú megközelítésre.”

Forrás:
Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem?; Ződi Zsolt; Igazságszolgáltatás és technológia; 2021. augusztus 10.
Második rész: Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be; eGov Hírlevél