Skip to main content
gazdaságinformatikajogközigazgatási informatika

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be

Szerző: 2021. szeptember 12.One Comment

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazolódni, és melyek nem. A bejegyzés első részében azzal foglalkoztunk, hogy mi az ami bevált a jóslatok közül. Ebben a második részben azokat a jóslatokat sorolom fel, amelyek – úgy tűnik – egyelőre nem igazolódtak be. Ezek: a blokklánc, az okosszerződések, a jogi predikció és a mesterséges intelligencia áttörése. Ezek persze egyrészt egymással is összefüggenek, másrészt, inkább csak arról van szó, hogy egyelőre nem történt áttörés ezeken a területeken, és nem az, hogy egyáltalán nem is fog.

1. A blokklánc használatának mindennapossá válása

A blokklánc (elosztott főkönyv, distributed ledger, DL) technológiának főként az ezeken alapuló kriptovaluták miatt jósoltak hatalmas jövőt. A technológia lényege, hogy úgy tud adatokat, információkat nyilvántartani, hogy ehhez nem használ semmilyen központi szervezetet. A DL megoldások a 2010-es évek közepén kezdtek elterjedni, de az a jóslat, hogy mindenhol megjelenik, és feleslegessé teszi például a bizalmi ügyvédi, vagy közjegyzői  szolgáltatásokat, nem igazolódott be. Ennek több oka is van: egyrészt a hagyományos intézményekbe (bank, ügyvéd, közjegyző) vetett bizalom, amelyeket a blokklánc fel tudna váltani egyelőre nem rendült meg. Másrészt a blokklánc azoktól, akik alkalmazni szeretnék olyan technikai erőfeszítéseket igényel, amelyek rövid távon nem biztos hogy megtérülnek.

2. Az okosszerződések tömeges elterjedése 

A blokklánc technológiával igen gyakran együtt emlegették az okosszerződések kérdését is, azt jósolva, hogy hamarosan sok területen felváltják majd a papírra írt megállapodásokat. Az okosszerződések olyan „önvégrehajtó” dokumentumok, amelyek lényege, hogy a szerződéses rendelkezéseket szoftveres feltételekként rögzítik, így ezek automatikusan képesek a teljesítést (pl. pénzátutalást, regisztrációs aktusokat, igazolások kiállítását) ellenőrizni, és elvégezni. Annak, hogy az okosszerződések nem terjedtek egyelőre el, a blokkláncéhoz  nagyon hasonló okai vannak. A megoldás előnyei egyelőre nem ellensúlyozzák a technikai és implementálási  költségeket.

3. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek, és a prediktív jogi szolgáltatások berobbanása

A jóslatok egy része abból indul ki, hogy a jogi területen az automatizálás még messze nem érte el azt a fokot, amelyet elérhetne, és az automatizáció bizonyos területeken fel fog gyorsulni. (Például nagy mennyiségű dokumentum automatizált átvizsgálása, vagy létrehozása, generálása területén.) Ugyanezek a jóslatok gyakran hozzákapcsolták a jogi területen egyelőre elég szórványosan jelen levő mesterséges intelligencia-alapú megoldások tömeges megjelenését.
Ez a jóslat egyelőre nem látszik beigazolódni. Először is, a járvány miatt lelassuló M&A (cégfelvásárlások, összeolvadások) szektor, ahol az automatizálás igen intenzív, (sok dokumentumot kell átnézni, értékelni igen rövid idő alatt) nem tett jót a tömeges dokumentum-feldolgozási piacnak. Olyan országokban pedig ahol eleve kisebbek az üzemméretek, és az élőmunka is olcsóbb (mint nálunk, Magyarországon), szinte nyoma sincsen az automatizált megoldásoknak. A mesterséges intelligencia alapú (gépi tanuláson alapuló) megoldások pedig általában ott jelennek meg, ahol már van automatizálás, mert ezt a lépcsőfokot nagyon nehéz átugrani. Az egyetlen terület, ahol komoly előrelépés történt, az a gépi fordítás területe. Itt az elmúlt években az általános, tehát nem jogi fordító-technológiák olyan drámai javuláson mentek keresztül, amelynek komoly hatása van a jogi szolgáltatásokra is.”

Forrás:
Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be; Ződi Zsolt; Igazságszolgáltatás és technológia; 2021. augusztus 29.
A tanulmány első része: Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött; eGov Hírlevél