gazdaságközigazgatás: magyartechnikatudomány

Nagy ugrás előtt áll a magyar űripar

Szerző: 2021. október 3.No Comments

„Nemzetközi pályázatok, inkubációs programok segítik a magyar vállalkozásokat, hogy beszállhassanak az űriparba, amely Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint hamarosan a távközléshez hasonlóan megkerülhetetlen ágazat lesz.

Nemrég indult el a Space Terminal, amely űripari startupokat karol fel, amelyek akár 50 ezer eurós ösztöndíjat is elérhetnek. Volt előzménye ennek a programnak?

Az Európai Űrügynökség (ESA) üzleti inkubációs programjához Magyarország már 2019-ben csatlakozott, és az Eötvös Loránd tudományos hálózat Wigner intézetében kezdett működni a központ. Az eredmények azt mutatják, hogy ideje még piacibb szemléletmóddal átalakítani a programot, ezért az ESA-val közösen úgy döntöttünk, hogy a startupok és kkv-k fejlesztésében többéves tapasztalattal rendelkező Design Terminalhoz tesszük át az inkubációt több más programmal együtt. Így került ide például a technológiai transzfer irodája és az ESA nagyköveti program. A célunk ugyanis az, hogy egy egész űrökoszisztémát építsünk fel Magyarországon.

Kiknek és miért érdemes csatlakoznia az inkubációs programhoz?

Két irányból közelíthetjük meg az űripart. Vagy egy más területen létrehozott tudást alkalmazunk az űrtechnológiában, vagy űrtechnológiát viszünk át más gazdasági ágazatba. Az inkubációs programban mind a két irányból jelentkezhet startup. Bizonyára senkit nem lep meg, hogy ebbe az iparágba nehéz bekerülni, aki viszont egyszer bekerül, az általában ott is marad, ugyanis olyan speciális tudáshoz jut, amely különlegessé teszi, és már önmagában annak nagy piaci értéke van, ha valaki lehetőséget kap, hogy részt vegyen az ESA egy programjában.

Ráadásul, ha egy cég ugyan nem felel még meg a pályázati elvárásának, de lát benne fantáziát az európai szervezet, akkor szinte mentorálásig segíti, hogy egy következő lehetőségnél már megkaphassa azt az 50 ezer eurót, amely elég ahhoz, hogy elindítsa a vállalkozását ebben az ágazatban.
Ez jól felfogott érdeke az ESA-nak, a globális űrversenyben ugyanis kulcskérdés, hogy a kkv-szektorból kiket tud az iparágba integrálni. A kis cégekre támaszkodva reméli a szervezet, hogy az a diverzitás, amivel Európa rendelkezik, az előnyére fordítható.

Milyen szaktudású jelentkezőket várnak?

A Space Terminalnak pont az a feladata, hogy összekösse a különböző területek szakembereit. Egyébként is egy multidiszciplináris terület az űripar, amelyben társadalomtudományos ismeretekre ugyanúgy szükség van, mint természettudományosra. Egy új gazdasági iparág van most születőben, mint amikor néhány évtizede a globális hírközlés belépett az életünkbe. Teljesen megváltoztatta az egész világgazdaság szerkezetét, ma már műholdak nélkül a bankrendszer is összeomlana. Az űripar iránt érdeklődő, pályaválasztás előtt álló fiataloknak pedig az ELTE-n már most is elérhető mesterszakon az űrkutató szakirány, hamarosan akkreditációt nyer a Műegyetemen az űrmérnök szakirány, illetve több más felsőoktatási intézmény is (a Miskolci, a Debreceni, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) jelezte már, hogy szeretne belépni a felsőoktatásra specializált programokba.

Nemrég űrhajósokat toborzott az ESA. Hány magyar jelentkezett?

Nagy érdeklődés övezte, hogy 11 év után ismét elindította a toborzást az ESA, és több mint 170 magyar jelentkezett.
A toborzás három területet érintett, projekt- és professzionális asztronautát kerestek, valamint paraasztronautát. Az utóbbi egy kísérleti program része. Mivel egyre több, nagyobb és távolabbi missziót tervez az emberiség, nem lehet garantálni, hogy a küldetés során végig olyan egészségi állapotban lesz az űrhajós, mint ahogy a Földet elhagyta. Ezért szeretnék vizsgálni, hogy például egy végtaghiány miatt speciális keringési rendszerű szervezet mire képes. Erre a programra két magyar parasportoló is jelentkezett. A professzionális asztronautákat élethivatás-szerűen válogatják a legénységbe, sokszor és bármikor bevethetők misszióban, míg a projektasztronauták egy-egy küldetéshez delegáltan juthatnak fel a Nemzetközi Űrállomásra az ESA űrhajósaként.

Hamarosan megnyílik a nemzeti űrhajós program is, ki lehet a következő magyar űrhajós?

Az amerikai Axiom Space vállalattal együttműködésben indítjuk el a nemzeti kutató űrhajós programot, és felsőfokú végzettséggel rendelkező, a STEM-szektorban (Science, Technology, Engineering, Mathematics, vagyis természettudományos, technológiai, mérnöki, vagy matematikai szektorban) jártas, 40 év alattiak jelentkezését várjuk. A szaktudás mellett nagyon sok készséget is vizsgálunk a kiválasztás során, például extrém stressztűrésre van szükség, és számos fizikai kritériumnak is meg kell felelni. Egy kiképzett űrhajóst tudunk majd feljuttatni az űrállomásra, de nagyobb létszámmal indul meg a kiképzés, hiszen így nem kell minden tudományos program vagy bármilyen probléma esetében a nulláról indulni. Egyébként 2019 óta tárgyalunk a Roszkoszmosszal egy későbbi közös űrrepülési programról is. Minden űrhajósprogram gyorsítja az egész szektort, ezért törekszik minden ország a részvételre.

A gazdaságvédelmi akciótervben a jövő iparágai közé került az űripar, és egyre több pénzt fordít az ágazatra Magyarország. Mi indokolja ezt?

Az Európai Unió adatai szerint a világgazdaságnak már most több mint 20 százaléka közvetve vagy közvetlenül használja a világűrt, vagy kapcsolatban van vele. A Morgan Stanley szerint 1100 milliárd dollár fölé fog nőni 2040-re az űripari szektor mérete, és akkor még az alkalmazásokat nem is vettük figyelembe. Ennek megfelelően Magyarország próbálja a szektort nemzeti költségvetéssel is támogatni, ahogy Lengyelország, Csehország, Portugália vagy Izrael is teszi. Követendőnek látjuk a hibrid megoldást, vagyis az állami szerepvállalás mellett a magánszektort is szeretnénk bevonni, a kettő egészséges egyensúlyával nagy növekedés érhető el.

Emiatt indítjuk el a Space Fund programot az Eximbankkal közösen, hogy a befektetők is bekapcsolódhassanak az űriparba. A kutatások szerint egy-hat a megtérülési arány, vagyis minden befektetett forint hat forintot eredményez.

A magyar kkv-k hogyan tudnak beszállni az űriparba?

Az ESA különböző programfelhívásaira jelentkezhetnek olyan cégek, amelyeknek még nincs űrtapasztalatuk, ezért is növelte meg Magyarország a programokban való részvételét. Idén már 20,5 millió eurót fizettünk, ez azonban sikeres pályázatokkal visszajön Magyarországra.
Az ESA folyamatos felhívásai mellett a 95,5 milliárd eurós Horizont programban is hangsúlyos terület az űripar, jelentős forrásokat lehet elérni ebben is. Az említetteken kívül számos országgal kötöttünk már bilaterális partnerséget, így nem csak az európai űrszektor az egyetlen alternatíva a magyar cégeknek.

Milyen magyar űripari fejlesztések léteznek?

Farkas Bertalan egy nyolcnapos űrhajósmisszión vett vett részt 1980-ban, de nagyban hozzájárult a magyar űripar fejlődéséhez. Például a mai napig használják az akkor kifejlesztett dózismérőt, amelynek a sokadik továbbfejlesztett változata része az életvédelmi rendszernek a Nemzetközi Űrállomáson. De ilyen az űrkemence is, amely egy fontos eszköz az anyagtechnológiai kísérletekhez, és az egyébként meglévő miskolci nehézgépipari és anyagtechnológiai tudásbázison egy nagyon komoly központ jött létre az űranyagtudományok terén. Vannak sikeres űripari cégeink is, például az Admatis Kft., amely egyébként részt vesz a Miskolci Egyetem duális képzésében, és mivel sikeres az ESA pályázatain, nemrég megháromszorozta munkavállalói létszámát. De van űrkémiával foglalkozó magyar cég is, az InnoStudio 2020 végén a saját fejlesztésű laboratóriumával a Nemzetközi Űrállomáson hajtott végre egy kísérletet, amely során a koronavírus ellen is használt remdesivir hatóanyagot tesztelték. Tény, hogy a bekerüléshez komolyan bizonyítani kell, de aki egyszer átlépi a világűr küszöbét, onnan sokkal simább az út.

Hogy néz ki most a magyar űripar?

Körülbelül 40 olyan magyar cég van, amely a tevékenységét részben vagy egészben az űrszektorra alapozza.
Megpróbáljuk bevonni az egyébként ehhez nagyon közel álló autóipari beszállítói kört, hiszen ők nagyon sok olyan tevékenységet folytatnak, amelyek űripari feladatokkal is felérnek. Például mechanikai rázásteszteket végeznek könnyebb fémötvözetek előállításával; ennek óriási piaca van az űrszektorban. A kutatásaink szerint a nemzetgazdasági átlagnál magasabb árbevételt érnek el az űripari cégek, tehát profitábilis a terület, de a kezdeti fázisban szükség van az állami inkubációra.

Véleménye szerint mely területek a legígéretesebbek Magyarország számára, hol alakíthatnak maradandót a magyar cégek?

A sugárzásmérésben és a sugárzásvédelemben már most is kiemelkedő a magyarok szerepe, és az ESA számára is rendkívül komoly hozzáadott értéket tudunk felmutatni. Szintén erősek vagyunk az anyagtudományok és a gyógyszerfejlesztés terén, valamint a fedélzeti elektronika építésében is. Úgy gondolom, hogy egy ekkora országnak ez pont elég, ha ezeken a területeken meg tudunk erősödni a következő években, akkor regionálisan meghatározó szereplők és bizonyos nemzetközi űrprogramokban megkerülhetetlenek leszünk. Nem szabad elmenni abba az irányba, hogy a hordozórakétáktól az űrállomásokig mindent fel akarjunk mutatni, erre még az Egyesült Államok és Kína sem képes egyedül. Nagyon jó állapotban van a magyar tudományos közösség az űrszektorban, de be kell hoznunk a lemaradást, mert az elmúlt 30 évben, az Interkozmosz program befejezése óta kevés figyelem irányult erre a területre, ezért régiós lemaradásba kerültünk, ezt az elmúlt években elkezdtük lefaragni. Pozitív visszaigazolás, hogy a felzárkózásunk ütemét az ESA is elismeri.”

Forrás:
Nagy ugrás előtt áll a magyar űripar; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2021. október 1.