„Az infokommunikációról tartottak konferenciát a Stefánia Palotában, mely Honvéd Kulturális Központként is szolgál.
Fekete Károly ezredes, az NKE HHK Híradó Tanszék vezetője a gróf Eszterházy Mihály teremben elmondott köszöntőjében kiemelte: a konferencián huszonnégy, aktuális kihívásokat megjelenítő előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Az előadások sorát az NKE HHK Elektronikai Hadviselés Tanszékének egyetemi tanára, Kovács László dandártábornok nyitotta meg, aki nagyvonalakban bemutatta a Magyar Honvédség kiberképességeit a korábbi támadások és az átalakult műveleti terek tükrében. „A technológia fejlődése minden területen meghatározza az életünket” – hangsúlyozta. A 2021-es Új Nemzeti Katonai Stratégiát ismertetve a Magyar Honvédség Parancsnokságának haderőnemi szemlélője felhívta a figyelmet a honvédség kibervédelem szempontjából kiemelkedően fontos szerepére. Mindemellett hozzátette: a Magyar Honvédség Parancsnokságán belül 2019 januárjától már nemcsak a Kibervédelmi Szemlélőség, hanem az Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség is részt vesz az ország kiberterének védelmében. Zárásként Kovács László dandártábornok bemutatta a Magyar Honvédség számára létrehozott Kiberakadémia működését.
A továbbiakban Nguyan Huu Phuoc Dai, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Biztonságtudományi Doktori Iskolájának adjunktusa ismertette az 5. generációs vezeték nélküli hálózat (5G) előnyeit, melyek közé tartozik a többi között az oktatás kiszélesítése, az információáramlás még gyorsabbá tétele. Az 5G technológia kihívásai között az online tér biztonsági problémáit emelte ki, valamint, hogy az ipari fejlődés és az egészségügy szempontjából is megkerülhetetlenné vált.
Az NKE HHK Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék adjunktusa, Magyar Sándor ezredes a szervezetek kibervédelmi stratégiáit ismertetve úgy fogalmazott: az informatikai stratégiák feladata meghatározni azokat a lépéseket, melyek által az adott szervezet az informatikai erőforrások felhasználásával minél hatékonyabban elérhetők. Ezt követően a lengyel Jacob of Paradies University [Akademia im. Jakuba z Paradyża w Gorzowie Wielkopolskim. Szerk.] munkatársainak kutatását ismerhették meg a résztvevők, mely az Európai Unió válságkezelését járta körül a koronavírus-járvány kapcsán Tomasz Marcinkowski, az egyetem tanára hangsúlyozta: az Európai Uniónak olyan gazdasági expanziót kellett végrehajtania, mely a történelemben egyedülálló volt. Mindemellett leszögezte: a közegészségügyi változásokra is nagy figyelmet kellett fordítani, majd Juliusz Sikorski folytatta az előadást, hangsúlyozva az orosz infodémia (azaz információs pandémia) által okozott károk Európai Uniót célzó magas számát.
A Magyar Honvédség Parancsnoksága Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség munkatársa, Dózsa László alezredes a NATO Összekapcsolt Műveleti Infokommunikációs Hálózat (FMN) elnevezésű kezdeményezésének hazai megvalósítását ismertette, kiemelve: 2016-ban alakult meg az FMN Munkacsoport, mely napjainkban is a hazai készségfejlesztés legfőbb mozgatórugója.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály űrtávközlési szabályozási munkatársa, Daczi Diána bevezetőjében azt mondta: „az űrtávközlés szempontjából a műholdas frekvenciák mindenhol azonosak, így ugyanazok a hírközlési szabályok alkalmazandók.” Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közigazgatási Doktori Iskola doktorandusza elmondta: az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül két olyan szervezet (Nemzetközi Távközlési Egyesület és a Világűrbizottság) is létezik, mely az űr nemzetközi rádiószabályozásával és különböző jogi kérdésekkel foglalkozik. Mindemellett bemutatta a műholdas kommunikáció szabályozásának egyes trendjeit, a többi között azt is, hogy lehet-e védelmi eszközöket elhelyezni az űrben. Ugyanakkor Daczi Diána szerint az űrszemét kérdése is megkerülhetetlen.
Az NKE HHK Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a MHP Haderőtervezési Csoportfőnökség, Vezetési és Irányítási Rendszerek Fejlesztési Főnökség főnöke, Pölöskei János ezredes az előtte szólókhoz kapcsolódva a Magyar Honvédség C4I képességeiről beszélt, hangsúlyozva azt, hogy a strukturális integráció nagyban hozzájárulhat az információ megfelelő áramlásához a Magyar Honvédség keretein belül.
A délelőtti előadásokat követően délután két párhuzamosan futó panel keretében olyan eladásokat hallgathattak meg a jelenlévők, melyek a mesterséges intelligenciától kezdve a kibertér állami szereplőin át a jelszavak biztonságosabbá tételére való felhívásig sokszínűen ismertették az infokommunikációs kihívásokat.
A huszonegyedik alkalommal megrendezett nemzetközi tudományos szakmai konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Híradó Tanszéke és a Magyar Honvédség (MH) Parancsnoksága (MHP) Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnöksége által az NKE HHK Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégiumával és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületének együttműködésben valósult meg, mely szerves részét képezi a Magyar Tudományos Akadémia által fémjelzett, több évtizedes múltra visszatekintő, Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak.”
Forrás:
A 21. század infokommunikációs kihívásai; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. november 11.
