„A tanulmány vizsgálja a mesterséges intelligencia és az egészségügyi jog eges vetületeit, elsősorban a fejlesztés, a klinikai kutatás és az engedélyeztetés, a forgalmazás, az egészségügyi ellátórendszerben való működés során. A vizsgálódás tárgya alapvetően az egészségügy területén használt, úgynevezett szűk MI (artificial narrow intelligence – ANI) rendszerek, amelyek az egészségügyben valós adatbázisok feldolgozása során gépi tanulási (machine learning – ML) vagy mély tanulási (deep learning) módszerek révén működnek. Ilyen detektív, azaz múltbeli és mérhető számításokon alapuló, vagy előre meghatározott paraméterek és protokollok mentén tanuló rendszerek lehetnek például a képalkotó diagnosztikában, a személyre szabott precíziós medicinában, a méréseket elemző és kommunikációt segítő telemedicinában, a működést elemző és egészségügyi igazgatást segítő rendszerekben (decision support system – DSS), és a virtuális klinikai kutatást gyorsító megoldásokban.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói; Zorkóczy Miklós; Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers; 2021/25; 2021. november 20. (PDF)
