„A Kincstár lakossági ügyfélköre bő két év alatt közel 160 százalékkal bővült, és meghaladja az 514 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy minden 20. magyar állampolgár már rendelkezik értékpapírszámlával a Kincstárban – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Bugár Csaba. A Magyar Államkincstár elnöke szerint napjainkban az informatika talán legnagyobb kihívása a biztonsági kockázatok kezelése. Emiatt a Kincstár a legjobb technológiai megoldásokat alkalmazza többrétegű védelmi rendszerben. Hozzátette, a kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása érdekében 3 éves béremelési program indult.
Viszonylag sűrűn változnak az Államkincstár vezetői. Ön szerint mivel magyarázható ez?
Alapvetően a Kincstár első 15 évére igaz ez az állítás, ami a kormányváltásoknak is köszönhető. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor megállt ez a trend. A legutóbbi két elődöm közel 4-4 évig volt hivatalban.
Olyan viszont még nem volt előttem, hogy közvetlenül a bankvilágból jöjjön valaki az Államkincstár élére. Eddig általában az államigazgatás területéről jelölték ki az elnököket. Meglátásom szerint ez azért is fontos különbség, mert a Kincstárnak jelentős szerepe van a pénzügyi szolgáltatások terén, lényegében a költségvetés bankjaként működik.
Közel fél éve van az intézmény élén, milyenek a tapasztalatai? Milyen intézményt kapott?
30 éve a bankvilágban dolgozom, ezért nem kerültem ismeretlen közegbe, az Államkincstár ugyanakkor sokkal bürokratikusabban működik, a szemléletmód merőben eltérő. Az intézményben több mint 6 ezer ember dolgozik, ami lényegesen több, mint egy kereskedelmi bank esetében.
A kincstári dolgozók elkötelezettsége is jelentősebb, ami megmutatkozik a munkamoráljukban és az itt eltöltött éveik számában is.
Az otthonfelújítási program során például a Kincstár rövid idő alatt megszervezte a hatékony ügyintézési és döntési folyamatokat, amit túlmunka árán, jelentős erőfeszítéssel sikerült megvalósítani.
Ennek köszönhetően a megnövekedett számú, ma már közel havi 20 ezer kérelmet határidőn belül fel tudjuk dolgozni.
A Kincstár másfelől több mint 200 féle tevékenységet végez. Egy banknál közel sincs ennyi tevékenység.
Az otthonfelújítási támogatások, a családtámogatások és az agrártámogatások kifizetése, a nyugdíjak folyósítása, az önkormányzatok számára a könyvelés, a nem állami humán szolgáltatók ellenőrzése mind a feladataink közé tartozik. Emellett a kincstári körön kívülieknek és belülieknek, a költségvetési szervezeteknek számlát vezetünk. 900 ezer állami dolgozónak számfejtést végzünk, de van, hogy bizonyos kérdésekben hatósági jogkörrel járunk el.
Ezen sokszínűség miatt az Államkincstár vezetését szakmai csúcsomnak tekintem, amely egyben óriási kihívás is.
Van-e szükség szervezeti és stratégiai megújulásra?
Mindenképpen. Bizonyos főosztályokat összevontunk, az informatikai területet pedig megerősítettük. Dolgozunk egy olyan koncepción, mely a Kincstár jövőbeli megújítását szolgálja. A kincstári szolgáltatások dedikáltan szolgáltató központokba fognak kerülni. Az ideérkezésemet megelőzően például már megkezdődött a 900 ezer állami dolgozó illetményszámfejtésének központosítása. Ez a folyamat jelenleg is zajlik és jövő februárra zárul le.
Ennek eredményeképpen új formában, a megyei igazgatóságok szolgáltató központokká alakulásával, illetve kevesebb munkatárssal látjuk el ugyanazt a feladatot.
Az így felszabadult kollégák pedig új feladatokat kapnak: az Otthonfelújítási programban, a Magyar Falu programban vagy például a Top Plusz programban vesznek részt. Az esetleges új pozíciók betöltésekor mindenek előtt a belső álláspályázatokat részesítem előnyben.
Továbbá két hónap alatt 19 megyét személyesen meglátogattam annak érdekében, hogy nagyobb informáltsággal rendelkezzem és közvetítsem az általam képviselt szemléletmódot.
HR szempontból melyek a legnagyobb kihívások?
A legnagyobb kihívás a kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása. Ezért rövid időn belül a miniszter támogatásával 3 éves béremelési programot javasoltam a kormánynak, melyet elfogadott.
Elégedett a Kincstár jelenlegi feladataival?
A Kincstár jogkövető intézmény, feladatainkat kormányrendeletben rögzítik. Nagyon fontos feladatunk, hogy az állampolgárokat illető juttatások mindenki számlájára időben megérkezzenek.
Szeptemberben 354 milliárd forintot fizetett ki a Kincstár nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra. November hónapban pedig az inflációs mértékhez igazodva a kormány által jogszabályban rögzített nyugdíj-kiegészítéssel és az idei prémiummal együtt 600 milliárd forintot fizettünk ki.
A családoknak folyósított juttatások együttes havi kiadása több mint 60 milliárd forintot tesz ki. Ide tartoznak többek között a családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, továbbá a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása.
Mindezen ellátásokra 2021 első kilenc hónapjában 3 852 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.
Ebből 3 273 milliárd forint a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások, 579 milliárd forint pedig a családok részére kifizetett ellátások, támogatások együttes összege. Ezen túlmenően január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatásból október végéig 78 milliárd forintot fizettünk ki több mint 43 500 családnak.
A Magyar Államkincstár az egyik legmegbízhatóbban működő, innovatív állami hivatal. Milyen fejlesztéseken, informatikai újításokon dolgoznak jelenleg?
Legfontosabb feladatom jelenleg az új multidevizás számlavezető rendszer teljes körű bevezetése 2022. január 1-jével. Ez azért is fontos, mert 9 évig a Diákhitel Zrt. vezetőjeként azt tapasztaltam, hogy az Államkincstár többször próbálta megújítani a számlavezető rendszerét, mely ma már több mint 20 éves. Idejövetelemkor ezért is támogattam az új rendszer bevezetését.
A Kincstárnak szolgáltatási szintet kell lépnie.
Százon felüli azon informatikai rendszerek száma, amelyekkel dolgozunk. Véleményem szerint elengedhetetlenné vált ezeknek a rendszereknek a konszolidációja.
Kevesebb rendszert akarunk működtetni, ami rövidtávon új fejlesztéseket igényel, de hosszabb távon költséghatékonyságot eredményez. Az egységes információs háttér növeli másfelől a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az ügyfelek pedig valós időben nyomon tudják követni a számláikat, egyenlegeik változását.
Ma már az értékpapír-számlanyitások több mint egyharmada és az értékesítési forgalom több mint 60 százaléka online bonyolódik. Ezek a sikerek is azt mutatják, hogy a digitális informatikai megoldásokra nagy hangsúlyt kell fektetni.
Az online szolgáltatásaink továbbfejlesztése mellett konkrét célunk az ügyfélkiszolgálást teljesen papírmentessé tenni. Másik kiemelt fejlesztési irányunk az ügyfélkapus számlanyitás további egyszerűsítése, hogy még kényelmesebb legyen az otthoni ügyintézés.
Milyen előnyökkel jár az új pénzforgalmi számlavezető rendszer bevezetése?
A Kincstár elsődleges célja, hogy intézményi ügyfelei a fejlesztések megvalósulásával magas technológiai és szakmai színvonalon működő rendszerekkel támogatott pénzforgalmi szolgáltatásokhoz jussanak.
A Számlavezető Rendszer korszerű technológiai alapon működő, folyamatos tevékenységre képes multidevizás számlavezető rendszer. A rendszerhez díjmentes, interneten elérhető Ügyfél Front-end szolgáltatás is kapcsolódik.
Az aktuális számlaegyenleg és számlaforgalom valós időben, online elérhetővé válik ügyfeleink számára.
Milyen tranzakciók bonyolíthatók le az azonnali fizetési rendszeren keresztül? Bővülhet-e a jövőben ez a kör?
Az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) dolgozzuk fel az elektronikus úton benyújtott egyedi forint átutalási megbízásokat.
A hatályos jogszabályok által meghatározott fizetési megbízások, vagyis a jelenlegi szabályozás szerint az elektronikusan tárgynapra benyújtott, 10 millió forintot meg nem haladó, belföldi, eseti forint átutalási megbízásokat automatikusan az AFR rendszerben számoljuk el.
A Kincstár a Magyar Nemzeti Bankkal és a GIRO Zrt.-vel közösen vizsgálja a csoportos átutalási megbízások AFR-ben történő teljesítésének mielőbbi bevezethetőségét is. Ezen túl az értékpapír-számlák esetében is szeretnénk az azonnali fizetési rendszer egyes elemeit bevezetni.
Továbbá a Kincstár az AFR kiegészítő szolgáltatásait (másodlagos azonosítók és fizetési kérelem) is bevezeti, megfelelő ütemezéssel a versenyképes szolgáltatás érdekében.
Az országos hálózatukon keresztül zajlik a lakossági állampapír értékesítés jelentős része. Több mint félmillió állampapírszámlát vezetnek. Tervezik-e még szélesebb körben elérni a lakosságot?
A Kincstár lakossági ügyfélköre 2019. május végéhez képest közel 160 százalékkal bővült, és meghaladja az 514 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy minden 20. magyar állampolgár, vagyis a belföldi népesség 5 százaléka már rendelkezik értékpapírszámlával a Kincstárban.
Az Államkincstár saját értékesítési hálózata az alforgalmazókkal, a Magyar Posta és Fundamenta-Lakáskassza segítségével biztosítja az állampapírforgalmazás országos elérhetőségét. Az Államadósságkezelő Központtal is nagyon szoros a kapcsolatunk, napi szinten egyeztetünk velük.
A fix értékesítési ügyfélszolgálatokon túl igyekszünk minél több településre és a hangsúlyosabb rendezvényekre kitelepülni. Az online szolgáltatásainkkal a világ bármely pontjáról bármikor elérhetőek vagyunk. Célunk, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a hírét, valamint a kimagasló hozamú, ugyanakkor biztonságos állampapírbefektetési lehetőségeket minél szélesebb körben elterjesszük.
Felhívnám a figyelmet, hogy ma már egyetlen alkalommal sem kell személyesen megjelenni a Kincstárban ahhoz, hogy állampapírt vásároljunk.
Minden lebonyolítható online: a számlanyitás ügyfélkapun keresztül, míg az állampapírvásárlás a WebKincstár vagy MobilKincstár alkalmazáson keresztül. Mindezt úgy, hogy az értékpapírszámla-nyitás és -vezetés ingyenes az Államkincstárnál.
Felkészültünk továbbá az esetleges többletfeladatok ellátására. A Kincstár teljes állampapírhálózata a jelenleginél nagyobb kapacitással is tudna dolgozni.
Korábban azt nyilatkozta, fő cél, hogy a Kincstár minden területen a pénzintézetekkel egyenértékű szolgáltatást tudjon nyújtani. Miben nyilvánulhat ez meg?
A Kincstár éves 42,4 ezer milliárd forintos forgalma, 95 millió darab küldött és fogadott utalásból áll össze. A Kincstár által működtetett számlavezető rendszer a teljes magyarországi banki klíring forgalom átlagos 13-14 százalékát végzi.
A kifizetéseknek naprakésznek kell lenniük. Emiatt nagyon fontos, hogy az innovatív és digitális megoldások előtérbe kerüljenek és a meglévő bürokratikus elemek visszaszoruljanak.
A kincstári értékpapír-forgalmazás a szervezet jellege miatt sok sajátossággal bír. Igyekszünk azonban megteremteni azt a környezetet, mely elősegíti, hogy az ügyfelek a klasszikus banki működés mellett modern, elektronikus szolgáltatásokat kapjanak a Kincstártól.
Ennek eredménye, hogy az online állampapír értékesítés terén a Kincstár piacvezetőnek számít.
Emellett a személyes megjelenés nélküli, Ügyfélkapun keresztüli értékpapír-számlanyitásban is úttörők vagyunk.
Mennyire biztonságos a Kincstár, milyen rendszereket alkalmaznak? Elképzelhetőnek tart egy hackertámadást az Államkincstár ellen?
Napjainkban az informatika talán legnagyobb kihívása a biztonsági kockázatok kezelése.
A Kincstár óriási adatvagyonnal rendelkezik. Több millió állampolgár, köztük 2,5 millió nyugdíjas adatait tároljuk.
A védelem tehát kiemelten fontos. Ennek jegyében az informatikai biztonsági vezető és maga az igazgatóság is közvetlenül irányításom alá tartozik.
A kibertámadások kivédésére számos biztonsági megoldást alkalmazunk, amelyek minden nap több próbálkozást is elhárítanak. A tűzfalaink folyamatosan figyelik, milyen adatforgalom érkezik a Kincstár szervereire, és elemzik azokat. A káros tevékenységeket felismerik, és megakadályozzák a támadásokat. A beérkező e-maileket vírus- és spamszűrők vizsgálják át, amivel a zsarolóvírusok és támadó programokat tartalmazó csatolmányok ellen tudunk eredményesen védekezni.
A szerverpark sem a Kincstárban található, hanem kizárólag az erre a célra létrehozott biztonságos szervezetnél van elhelyezve.
Munkánk során szorosan együttműködünk a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakembereivel.
Európai szinten hova tenné a Magyar Államkincstár felkészültségét és biztonságát?
A Kincstár informatikai rendszerei több millió állampolgár számára nyújtanak olyan fontos szolgáltatásokat, mint például a közszféra illetményszámfejtése, valamint a nyugdíjak, a család- és mezőgazdasági támogatások kifizetése. Emiatt a legjobb technológiai megoldásokat alkalmazzuk többrétegű védelmi rendszerben.
Jelentős forrásokat fordítunk a tűzfalak, webalkalmazás tűzfalak, kártékony kód elleni védelmi rendszerek korszerűsítésére, és azok együttműködésének fejlesztésére.
A védelmi vonalakat alkotó rendszerek együttes alkalmazásával növeljük a biztonsági szintet. A technológia azonban csak hozzáértő szakemberekkel együtt nyújt valódi védelmet. Ezt a feladatot a Kincstárban az IT biztonsági terület és az informatikai csapat együttműködve látja el.
Nagy eredménynek tartom, hogy a pénzügyminiszter és a kormány is kiemelt figyelmet fordít az Államkincstár működésére. A 3 éves bérfelzárkóztatási program is ezt mutatja.
Pótlólagosan több milliárd forintot kaptunk informatikai eszközök beszerzésére és szolgáltatások megrendeléséhez. Ennek köszönhetően a szintet nem csak tartani, hanem emelni is tudjuk.
Mindezt fél év alatt sikerült elérni, amit személyes sikeremnek tartok. Ezzel párhuzamosan a kincstári dolgozóknak is meg kell érteniük, hogy az állandóan változó követelményekhez nekik is alkalmazkodniuk kell.”
Forrás:
Államkincstár vezető: Szolgáltatási szintet kell lépni; Harsányi Péter; Növekedés.hu; 2021. november 25.
