informatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Automatizált közigazgatás: hatékonyabb háttérfolyamatok, gyorsabb ügyintézés

Szerző: 2022. január 9.No Comments

„Alaposan megváltoztathatja a magyar közigazgatás működését az automatikus döntéshozatalt lehetővé tévő központi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó keretrendszer kialakítása. Az AKD segítségével informatikai tudás nélkül is összeállíthatók lesznek új, de teljesen automatizált folyamatok – nyilatkozta Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezetője.

– Mi teszi nélkülözhetetlenné az MI-t az e-közigazgatásban?

– A jelenleg is működő magyar közigazgatási folyamatok alapjait Mária Terézia korában határozták meg őseink, és ez az egyébként megfelelően szabályozott rendszer hosszú évszázadokon keresztül kiválóan működött is – papíralapon. Az elmúlt két évtized viszont a digitalizáció felgyorsulása miatt új szemléletet vár ezen a téren mind a közigazgatási intézményektől, mind az ügyfelektől.

Egyrészt a közigazgatási ügyek számának gyarapodásával egy intézményi belső igény is jelentkezett, hogy a backoffice-ban dolgozók munkáját miként lehetne gyorsabbá és hatékonyabbá tenni informatikai megoldások segítségével, másrészt hazánkban szinte minden állampolgár rendelkezik okostelefonnal, így folyamatos online kapcsolatban vannak a világgal, megszokták, hogy néhány kattintással bármilyen terméket megvásárolhatnak, és üzleti ügyeiket is percek alatt elintézhetik.

– Melyek a legnagyobb kihívások az e-közigazgatási MI-megoldások fejlesztése során?

– Az egyik legnagyobb kihívás az e-közigazgatási MI és automatizációt célzó fejlesztések során, hogy megtaláljuk azokat az ügyeket, amelyek implementálásával az adott folyamat az első lépéstől az utolsóig megvalósulhat emberi beavatkozás nélkül, ezzel egyrészt jelentősen megkönnyítve az ügyintézők munkáját, másrészt a változás ügyféloldalról is jól érzékelhető hatékonyságnövelést eredményezzen. A másik szakmai kihívás, hogy ezekhez olyan informatikai fejlesztéseket társítsunk, amelyek illeszkednek a hazai e-közigazgatási térbe a már meglévő SZEÜSZ-KEÜSZ rendszerekhez, illetve olyan alkalmazásokat hozzunk létre, amelyek használatát az ügyintézők informatikai tudás nélkül is könnyen elsajátíthatják.

– Milyen MI-megoldások készülnek a magyar e-közigazgatásban, és ezek közül melyeket fejleszti a Kopint-Datorg?

– A hétköznapi életben az arc- és beszédfelismerést, valamint a sétáló és beszélő robotokat azonosítjuk a mesterséges intelligenciával, hiszen ezek a terület leginkább látványos és mindenki által könnyen megérthető jelenségei. Azonban a közigazgatási MI-fejlesztések esetében ezek csak részei egy-egy komplex folyamatnak. Kiváló példa erre a Belügyminisztérium vezetésével megvalósuló Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) Rendszer SZEÜSZ kialakítása projekt, amelynek célja a backoffice ügyintézés elektronizálása, automatizálása.

– Hogyan kell ezt úgy készíteni, hogy aztán zökkenőmentesen beilleszthető legyen a legkülönfélébb ügyintézési folyamatokba?

– A Kopint-Datorg Kft. legfontosabb feladata a projekt megvalósítása során, hogy a folyamatok minél nagyobb arányú gépi automatizálásával egy olyan központi szolgáltatás, keretrendszer jöjjön létre, amely az ügytípus beazonosítását követően – a szükséges információk rendelkezésre állása esetén – emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes döntést hozni. Lényegében tehát az AKD informatikai szolgáltatás megtervezését és a prototípus kifejlesztését, valamint az AKD szolgáltatás, mint futtatható – és ezáltal akár a teljes közigazgatásra is kiterjeszthető – SZEÜSZ megvalósítását tűztük ki célul, mindezt úgy, hogy a szolgáltatás illeszkedjen a hazai e-közigazgatási térhez, valamint a jövőben megvalósuló fejlesztésekhez egyaránt.

A projekt keretében a jelenleg futó mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások, illetve a korábban kifejlesztett, különböző ügyfélkörrel rendelkező SZEÜSZ, KEÜSZ megoldások integrálása egyaránt megvalósul.

– A jelen egyik nagy fejlesztési projektje tehát az AKD. Hogyan működik a rendszer, és milyen együttműködést igényel a közigazgatás szereplőitől a gyakorlati alkalmazása?

– Az AKD rendszer olyan szolgáltatást nyújt, amelynek segítségével egy informatikai képzettséggel nem rendelkező közigazgatási ügyintéző is össze tudja állítani grafikusan az adott ügyintézési folyamatot. A back office munkát tehát egy grafikus tervezőeszköz támogatja, amelyben kialakítható az egyes folyamatlépések meghatározott sorrendje, és amelynek futtatásával mikroszerviz-hívások történnek. Minden mikroszerviz egy-egy ügyintézési lépést valósít meg, ezáltal a szükséges adatgyűjtések, egyéb szakrendszeri folyamatok a mikroszervizek segítségével futnak le.

A projekt keretében fejlesztettünk olyan, általános jellegű mikroszervizeket, amelyek a legtöbb közigazgatási eljárási folyamatban megtalálhatók, mint például a PDF-generálás, amely az egyes folyamatlépések „lenyomataként” létrejövő iratrészletekből összefűzött irat PDF-formátumú dokumentumát készíti el, de említhetjük a kormányzati elektronikus aláírás-ellenőrzési szolgáltatás felhasználásával történő PDF-hitelesítést, vagy a NISZ Zrt. biztonságos kézbesítési szolgáltatásával történő irattovábbítást is. Fontos alapelve a rendszernek, hogy az ügyintézési folyamatok tekintetében az üzleti logikát nem a folyamat hordozza, hanem azt az egyes folyamatelemek mögötti mikroszervizek valósítják meg.

Közigazgatási-IT kisszótár

SZEÜSZ: A Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás az e-közigazgatási szolgáltatások olyan általános formája, amelynek segítségével a papír alapú ügyintézési folyamatokat gyorsabban, költséghatékonyabban és ügyfélorientáltan lehet elektronizálni, ezáltal segítséget, egységes hozzáférést és azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújtva az eljárásokat lefolytató közigazgatás szervek és az e-közigazgatási ügyintézést igénybe vevő ügyfelek számára.

Mikroszervizek: az e-közigazgatási folyamat egyes lépéseihez kapcsolódó, egymástól függetlenül is telepíthető informatikai szolgáltatások, alkalmazások.”

Forrás:
Hatékonyabb backoffice-folyamatok, gyorsabb ügyintézés; IT Business; 2022. január 3.