Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában – Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2. különszáma

„Az új különszám fókuszában a teljesítmény és annak mérése a közszférában áll. Megismerhetjük a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatát, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérési módszereit. Az érdeklődők olvashatnak továbbá a magyar kórházak relatív hatékonyságvizsgálatáról, valamint a belső ellenőrzési rendszerek önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatásáról Indonéziában. A jelen különszámban az eredményszemléletű számvitel is terítékre kerül.
…
FÓKUSZ – Teljesítmény és annak mérése a közszférában

Kocziszky György és Szendi Dóra tanulmányában az olvasok megismerkedhetnek a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatával. A szerzők a gazdasági fejlődés és a pályafüggőség rövid elmélettörténeti áttekintését követően 19 magyar megye és a főváros gazdasági fejlődését komplex index segítségével számszerűsítik, majd az index változását 1995-2019 között tekintetik át. A tanulmány befejező részében elemzik az egyes fejlődési pályákban várható azonosságokat és különbségeket 2024-ig. A megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül az előrejelzési időhorizont során is. A megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű sokkok miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a fajlagos GDP kibocsátás pályája.
A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata
Kocziszky György, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális
Gazdaságtan Intézet
Szendi Dóra, PhD, adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Kistóth Krisztina az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérését ismerteti és elemzi. Az Állami Számvevőszék szakértői a közpénz költés során a teljesítmény elv minél szélesebb kőrű érvényesülésének elősegítése érdekében az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményérésének kérdéseit vizsgálták. Ezen társaságok teljesítményének mérésére, elemzésére sok szempontból azonos eszközök alkalmazhatók, mint a versenyszféra társaságaira, ugyanakkor indokolt a közszféra specialitásaiból eredő torzítások kiszűrése. Ezért készült el a vállalkozások közgazdasági elemzését célzó pénzügyi mutatóknak egy olyan korrekciós tételekkel kiegészített változata, amely kimondottan e sajátosságok kezelését célozta. A korrigált mutatók teszteléséhez egy 148 fős gazdasági társasági körre készítettünk elemzést, melynek főbb megállapításait cikkünkben bemutatjuk. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok eltérő, feltételei, működése vagy kockázatai a kapcsolódó tulajdonosi feladatok ellátása, a tulajdonosi kontroll szempontjából különböző eszközöket, prioritásokat igényelhet. A szerző a cikkben kísérletet tesz a gazdasági társaságok korrigált pénzügyi mutatói szerint történő viszonylag homogén csoportok, portfóliók képzésére, amely a pénzügyi adottságok és teljesítmény szerinti megkülönböztetett kezelést segítheti. A csoportképzés felhívhatja a figyelmet a kritikus gazdálkodási tényezőkre, kockázatokra, de ugyanakkor erősségekre is. Ezzel a portfóliók kialakítása jó alapot biztosíthat a társaságok hatékony tulajdonosi menedzsmentjéhez.
Az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérése, elemzése
Kistóth Krisztina, ellenőrzés-vezető, Állami Számvevőszék

Borbély Tamás, Szikszainé Király Mária és Kakas Sándor tanulmányukban bemutatják az eredményszemléletű számvitelt, mint egy kihasználatlan lehetőséget a költségvetési szervek teljesítményének mérésére. Magyarország államháztartási számvitele jelentős reformon esett át 2014-ben. A reform nem pusztán a számviteli elszámolások változását jelentette, hanem a fenntartható gazdálkodás és a szervezeti teljesítménymérés támogatásának újszerű lehetőségét is. A gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére az Állami Számvevőszék gondozásában kutatómunkára került sor. A felmérés eredménye szerint az eredményszemléletű számvitel csak részben épült be az egyes tevékenységek számviteli eredmény- és megtérülés számításaiba, főként a kisméretű szervezetek esetében nem lépett túl a jogszabályok által előírt kötelező, adminisztratív szerepén. Az eredményszemléletű számvitel a szervezeti teljesítménymérést jellemzően nem támogatta. A fejlődés lehetséges irányaként került azonosításra az irányító szervek szerepének fokozása az azonos elvek mentén működő célkitűzés, mérés és beszámoltatás érdekében, továbbá a szemléletformálás is. A szervezeti teljesítménymérés támogatásához mindezeken túlmenően szükséges lehet a feladat- és teljesítménymutatók ágazati rendszerének kidolgozása, melyhez az eredményszemléletű számvitel fontos információforrássá válhat.
Eredményszemléletű számvitel – egy kihasználatlan lehetőség a költségvetési szervek teljesítményének mérésére
Borbély Tamás, projektvezető, Állami Számvevőszék
Szikszainé Király Mária, projektvezető, Állami Számvevőszék
Kakas Sándor, felügyeleti vezető, Állami Számvevőszék

Kucsma Daniella és Varga Krisztina a magyar kórházak hatékonysági tartalékainak feltárását ismertetik DEA módszerrel. Tanulmányukban a magyar egészségügyben kiemelt szerepet betöltő, fekvőbeteg ellátást nyújtó általános profilú, 600-1200 ágyszám közötti kórházak relatív hatékonyságvizsgálatára vállalkoznak. A 2015-2019 időszakra vonatkozó vizsgálat során kiemelt figyelem fordítandó a vizsgált ágazatban elérhető és értelmezhető mutatók meghatározására. Ezen kihívás megválaszolására alkalmas a relatív hatékonyságvizsgálat módszere (DEA). Az elemzés során egymáshoz viszonyítják a döntéshozó egységek hatékonysági értékeit, majd az eljárás segítségével hatékonysági határt (best practice) kalkulálnak, amely alapján határozható meg egy hatékonysági rangsor. A DEA modell során megállapított eltérések a nem hatékonyan teljesítő egységek bizonyos problémáira, a nem hatékony működés okaira derítenek fényt, valamint, hogy a kritikus tényezőkben milyen mértékű az eltérés az optimálistól. Ennek megfelelően ezen elemzési módszer által feltárt információk hasznos útmutatóul szolgálhatnak a szervezeti menedzsment számára, hogy mely területeken, és milyen irányba eszközöljön módosítást a hatékonyság fejlesztése érdekében
Kórházak hatékonysági tartalékainak feltárása DEA-módszerrel
Kucsma Daniella, tanársegéd, Miskolci Egyetem
Varga Krisztina, PhD, adjunktus, Miskolci Egyetem…”

Forrás:
Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában – Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2.különszáma; Pénzügyi Szemle; 2022. január 12.