Európai UniógazdaságinformatikaInternetmédiapolitika

Az Európai Parlament határozott álláspontja a digitális platformok szabályozására

Szerző: 2022. január 23.No Comments

  • A jogellenes online termékek, szolgáltatások és tartalmak kiszűrése, egyértelmű eljárások az eltávolításukra
  • Kár esetén a szolgáltatásokat igénybe vevők kártérítésre tarthatnak igényt
  • Kiskorúak adatai ne legyenek felhasználhatók célzott hirdetésekhez, nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciók az online platformhoz való hozzáféréshez
  • Kötelező kockázatértékelés és az algoritmusok átláthatóbb alkalmazása a káros tartalmak eltávolításához és a dezinformáció megfékezéséhez
  • A képviselők jóváhagyását követően megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal

A Parlament elfogadta azt a rendeletjavaslatot, amely az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani.

A képviselők a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekintik tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével folytatandó egyeztetéseken.

A szavazást követően a parlamenti tárgyalóküldöttséget vezető Christel Schaldemose (S&D, Dánia) így nyilatkozott: „Ahogy a szavazatokból látszik, a képviselők és az európaiak a jövő kihívásainak megfelelő digitális rendeletet akarnak. Az e-kereskedelmi irányelv elfogadása óta sok minden megváltozott. Az online platformok egyre nagyobb szerephez jutottak mindennapi életünkben, ami rengeteg lehetőséget teremt, de kockázattal is jár. A mi feladatunk, hogy garantáljuk: ami a valós világban törvénytelen, az online is legyen az. Döntenünk kell a fogyasztók és polgárok érdekeit szem előtt tartó digitális szabályok megalkotásáról. Most megkezdjük a tárgyalásokat a tagállamokkal, és bízom benne, hogy hamarosan megszületik a végső jogszabály.”

A jogellenes tartalmak eltávolítása és a dezinformáció megfékezése

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg egyértelműen.

A rendeletjavaslat a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak „indokolatlan késedelem nélkül cselekedniük kell, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”. A képviselők erőteljesebb biztosítékokat építettek be a javaslatba annak érdekében, hogy a bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes és diszkriminatív, illetve ne sértse az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az online piacterekkel szemben az a képviselők elvárása, hogy az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elvet alkalmazva gondoskodjanak jobban a kereskedők nyomonkövethetőségéről, és ezáltal a fogyasztóknak online kínált termékek biztonságáról.

Az online óriásplatformok további kötelezettségei

Az online óriásplatformok esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy az illegális és káros tartalmak futótűzszerűen elterjednek rajtuk, ezért további kötelezettségek terhelik majd őket. A káros (de nem feltétlenül jogellenes) tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el az úgynevezett „ajánlórendszerek” működése tekintetében. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai, értékelési stb. alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket.

A javaslat további elemei
A Parlament többek között így módosította az eredeti bizottsági javaslatot:

  • mentesítené a mikro- és kisvállalkozásokat bizonyos kötelezettségek teljesítése alól;
  • célzott hirdetések: az online platformok biztosítsák, hogy a szolgáltatások igénybevevői könnyen megalapozott döntést hozhassanak többek között arról, hogy adataikból hogyan tesznek szert mások anyagi haszonra. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb és időigényesebb a felhasználó számára, mint a beleegyezés. Ha a felhasználó megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulását, akkor számára más, „nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciókat” kell biztosítani az online platformhoz való hozzáféréshez;
  • legyen tilos olyan targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazni, amelyek kiskorúak személyes adatait hirdetések megjelenítése céljából használja, a célzott marketing pedig nem irányulhat egyes személyekre olyan különleges adatkategóriák alapján, amelyek veszélyeztetett csoportok megcélzását teszik lehetővé;
  • kártérítés: a digitális szolgáltatásokat igénybe vevők és az őket képviselő szervezetek számára lehetővé tenné, hogy jogorvoslattal élhessenek, ha az online platform üzemeltetője nem teljesíti a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit;
  • meg kellene tiltani, hogy az online platformok „sötét megoldásokat” alkalmazva megtévesztéssel vagy manipulatív késztetéssel befolyásolják a felhasználók magatartását;
  • algoritmusalapú rangsorolás: az online óriásplatformok adjanak több választási lehetőséget, ajánlórendszereik legalább egyike ne profilalkotáson alapuljon.

A plenárison elfogadott további módosítások arra vonatkoznak, hogy a szolgáltatóknak a saját felhasználási feltételeik meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a szólásszabadságot és a média szabadságát, illetve azt, hogy a felhasználónak joga van anonim módon igénybe venni és kifizetni a szolgáltatást.

További információ

Forrás:
Digitális szolgáltatások: a platformok szabályozásával biztonságosabb lesz az online világ ; Európai Parlament; 2022. január 20.
Lásd még: A célzott hirdetések korlátozását kezdeményezi az EU; Index.hu; 2022. január 23.